Ezért drágul legdurvábban az élelmiszer ára Magyarországon: itt a válasz a 40 milliós kérdésre

Ahogy arról a Pénzcentrum egy héttel ezelőtt, a legfrissebb Eurostat inflációs adat kapcsán beszámolt, nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol olyan mértékben nőne az élelmiszerek ára, mint Magyarországon. A helyzet ráadásul annyira brutális, hogy például a kenyér ára, 2021 és 2022 augusztusa között hazánkban átlagosan több mint 60 százalékkal lett magasabb, miközben a minket követő országban alig 30 százalékkal.

Ám a kenyérár-drágulás még csak a jéghegy csúcsa, számtalan más, alapvető élelmiszer, mint a húsok, rizs, sajtok ára is nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a vizsgált időintervallumon. De ezeken felül a pizza, a sör, de még a bor ára is kiemelkedően növekszik Magyarországon. A legfőbb kérdés persze az, hogy az amúgy élelmiszer viszonylatában önmagát teljesen ellátni képes országról lévén szó,

miért hazánkban nőnek legmeredekebben az élelmiszerárak?

Azért, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, Raskó György, agrárközgazdászt kérdeztük a témában. Aki többek között elmondta azt is, mikorra várható az élelmiszerár-drágulás ütemének lassulása, illetve választ adott arra is, visszatérnek-e valaha a mérsékeltebb árak. Utóbbi esetén annyit mondhatunk, nem sok jóra számíthatnak a magyar vásárlók.

Egekben az élelmiszerárak, de miért?

Raskó György szerintem az okok rendkívül szerteágazók, de azért jól azonosíthatók. A szakember először is azzal kezdte, hogy a tavaszi időszakban a kormánynak nem volt ellenére az infláció már akkori elszállása. A különböző jóléti intézkedések, mint például az SZJA-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj rendesen pörgették a keresletet, ami azt eredményezte, hogy az államkasszából kiáramló közel 1000 milliárd forintot gyakorlatilag az infláción keresztül vissza is vándorolt.

Az agrárközgazdász szerint fontos ok az is, hogy a kiskereskedelem, amit a nyakába kapott különadó terén, azt gyakorlatilag egy az egyben áthárította a vásárókra. Tette mindezt olyan időszakban, amikor amúgy is magas volt az infláció, szóval nagyon még trükközniük sem kellett. Raskó György szerint ráadásul a büntetőadónak komoly pszichológiai hatása is volt, hiszen ezt a szereplők igazságtalanságnak tartották, ezért például az árstoppos termékeken realizált veszteségüket is lelkifurdalás nélkül terhelték át más árucikkekre.

Ezzel pedig elindult egy olyan spirál amelyben minden szereplő kezdte azt érezni, fel van jogosítva arra, hogy most árat emeljen. A szakember szerint ezt lehetett érezni a termelők oldaláról is, hiszen „úgymond ők is vérszemet kaptak”, és árat emeltek. Ennek pedig kemény látszata is van Raskó György szerint, hiszen mint mondja,

bármely mezőgazdasági nyersanyagról legyen is szó, búza, árpa, kukorica vagy napraforgó mag, a magyarországi árszintje egyáltalán nincs szinkronban a tőzsdei jegyzésekkel (sem az amerikai, de még a párizsi tőzsde jegyzéseivel sem). Nevezetesen, idehaza minden drágább, mint nemzetközi szintéren. A hazai termelők tehát nem veszik figyelembe a realitást, most például ideahaza azért van elég búza, mert nem tudunk exportálni, hiszen itthon sokkal magasabb az ára. De ez nem fog örökké tartani, hiszen idővel benn fog ragadni a termény. Sőt, ez most már nem is csak mezőgazdasági nyersanyagokra terjed ki, Ukrajna felől például már most 30-40 százalékkal olcsóbban érkezik tojás, mint a hazai ára. Azt látom tehát, hogy mivel a magyar gazdaság nyitott, előbb utóbb a külföldi áraknak komoly hatása lesz idehaza is, és valamelyest ki fognak egyenlítődni a hazai és nemzetközi árak. Van tehát egyfajta kívülről jövő nyomás arra nézve, hogy a hazai árak csökkenjenek.

Az persze más kérdés Raskó György szerint, hogy ennek rengeteg hazai termelő nem örül. Mint mondja, idén elképesztő aszály volt, főleg az Alföldön, ahol óriási veszteséget okozott a csapadékhiány. Így például búzából, napraforgóból, kukoricából messze a szokásos hozamok alatt lesz az idei. És mivel a költségek óriásit növekedtek a szektorban, ezért nagy lesz a veszteség is.

Az agrárközgazdász szerint tehát összetett hatások játszanak szerepet abban, hogy a hazai élelmiszer-infláció messze az uniós átlag felett van. „Érdekesség, hogy például az USA-ban 9 százalék körüli az élelmiszerárak átlagos drágulása, amit az ottani lakosok elképesztően magasnak tartanak, nálunk pedig ennek a háromszorosa” – értékelte a helyzetet a szakértő, aki nyomatékosította,

az élelmiszerinflációnak a közeljövőben fékeződnie kell idehaza, hiszen ha az import jóval olcsóbb lesz, akkor a hazai beszerzők nem fogják megvásárolni a magyar terményeket, ha azokat nem nemzetközi árszinten értékesítik, ez pedig várhatóan stabilizálni fogja az itthoni helyzetet.

Raskó György lapunknak elmondta azt is, hogy az oroszok minden idők legnagyobb búzatermés-betakarítására készülnek az országukban, mintegy 100 millió tonnára, aminek a felére sincs szükségük, ezt tehát szét kell szórniuk a világban. De emellett az amerikai kukoricatermelés is 353 millió tonna lesz az idén, ami alig marad el a korábbi évek átlagától, miközben a takarmány iránti kereslet csökken. Úgy látszik tehát, hogy az irracionális árszintek vissza fognak menni, ami hatással lesz a hazai mezőgazdasági árszintekre is.

Lesz még Magyarországon olcsó kenyér, hús, sajt?

A rövid válasz az agrárközgazdász szerint az, hogy nem. A szakember szerint Magyarországon a mostani árakhoz kell hozzászokni, olcsóbb már semmi sem lesz. Amire viszont számolhatnak a magyar vásárlók, hogy az emelkedés üteme lassulni fog, majd talán meg is áll. Raskó György szerint

a vásárlóerő egyértelműen véges idehaza, a rezsiköltségek elképesztő megugrása miatt ráadásul az embereknek még kevesebb pénzük lesz a hideg hónapokban arra, hogy élelmiszert vásároljanak. Azt gondolom, hogy a következő fél évben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek vásárolt mennyisége biztosan csökkeni fog Magyarországon. Hiába kerül majd tehát több mint 4 ezer forintba egy olyan sajt, ami eddig 2000 volt, az emberek nem fogják megvenni. A romlandó készletek nagy része tehát a boltok nyakán maradhat sok termék esetében, ezeket pedig majd ki kell árusítani.

Az agrárközgazdász prognózisában elmondta azt is, hogy maximum hosszú távon lehet arra számítani, hogy az élelmiszerárak reál értéken csökkenjenek, ám ez egy több éves folyamat lehet. Ugyanakkor nominál árcsökkenés egy-két idényáras terméket leszámítva nem valószínűsíthető.

(Címlapkép - Mónus Márton, MTI/MTVA)