Több mint 30 ezer tonna élelmiszert mentettek meg a kidobástól

Negyedik éves vállalati felelősségvállalási jelentését tette közzé a Tesco Magyarországon – ráadásul ez az első év, amikor a riportot csak digitális formában teszi közzé a kereskedelmi lánc. A jelentés a 2021 márciusától 2022 februárjáig tartó pénzügyi évre vonatkozik – az időszak jellemzője, hogy a korábbi, viszonylag nyugodt évek után meglehetősen turbulens körülményeket tapasztalunk a világban, amely tükröződik a riportban is – például az ukrán menekültek megsegítése kapcsán. Az anyagból ugyanakkor kiviláglik, hogy a rendhagyó körülmények sem teszik zárójelbe a korábban megkezdett programokat – sőt, a világban tapasztalható nehézségek célzottabb fellépést indokolnak, mind a Tesco, mind pedig vásárlói részéről.

Döbbenetes pazarlás világszerte

A kereskedelmi lánc jelentésének fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy az Egyesült Államokban a feldolgozott élelmiszer 40 százaléka kárba vész, és Európában is évente mintegy 80-90 millió tonnányi élelmiszer kerül a kukába, miközben még az EU területén is 55 millió olyan ember él, aki másnaponta sem tud kiegyensúlyozottan táplálkozni.

A statisztikák szerint tehát évente 173 kilogramm élelmiszert pazarol el minden egyes európai polgár.

Eközben világszinten még drámaibb a helyzet: egymilliárd ember valamilyen fokon éhezik, vagy legalább nem jut kellő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz.

Az optimistább szakértői becslések szerint a megtermelt élelmiszernek átlagosan nagyjából harmada vész el globális szinten – a végső szaldó pedig ennél is magasabb, akár 40 százalék lehet.

Ráadásul számos különböző ok vezet a pazarláshoz, a probléma oka nem csupán a jólét okozta könnyelműség. A világ különböző részein az ellátási lánc más és más pontjain jelentkezik a legnagyobb veszteség. Míg a fejlett világban életmódbeli okai vannak a veszteségeknek, addig a fejlődő országokban általában az elégtelen színvonalú mezőgazdaság vagy az élelmiszerlogisztikai hiányosságok okozzák a fő gondot.

Míg tehát a világ északnyugati régióiban legnagyobb részben a fogyasztónál (a háztartások az ellátási láncban keletkező pazarlás több mint 50 százalékáért felelősek), kisebb részben a kereskedelem és éttermekben megy tönkre, vagy válik feleslegessé a legtöbb élelmiszer, a szegényebb országokban gyakran még azelőtt megromlik, hogy eljutna a vásárlókhoz.

69 százalékot mentettek meg

A Tesco öt éve dolgozik az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésén a termőföldtől az asztalig terjedő folyamat minden szakaszában, igaz, a tényleges munka ezen a téren korábban kezdődött: már 2014 óta szorosan együttműködik a lánc a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hogy élelmiszer-feleslegét eljuttassa a rászorulóknak.

Az áruházlánc a közép-európai kiskereskedelmi vállalatok közül elsőként, 2017-ben tette közzé először önkéntesen és számszerűen is a működésében keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, amelyet Magyarországon azóta 69 százalékkal szorított vissza.

2019-ben a Tesco Közép-Európában 11 évvel a 2030-as határidő előtt elérte az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célkitűzését (12.3 SDG), amely az élelmiszer-hulladék megfelezéséről szól. A jelenlegi, legfrissebb adatok szerint a vállalat továbbra is túlteljesít ezen a téren mind a régióban, mind idehaza.

Mennyiségben kifejezve sem kevés az így hasznosított élelmiszertömeg: az elmúlt évek alatt közel 31 400 tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól és ajánlott fel a rászorulóknak, amivel mintegy 100 500 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.

A vevők is értik

A kiterjedt hálózattal rendelkező kereskedelmi lánc a kezdeményezéseihez sikerrel tudja megnyerni a vásárlókat is: a 2020/21-es pénzügyi évben a kereskedelmi lánc két alkalommal hirdetett élelmiszergyűjtő akciót az Élelmiszerbankkal közösen, melyek során a vásárlók a Tesco áruházakban leadott tartós élelmiszerrel, valamint online vásárolt adománycsomagokkal is segíthettek a nélkülözőknek. A nyári kampány során több mint 7 millió forint értékű adomány gyűlt össze, míg az adventi időszakban felajánlott termékek értéke meghaladta a 109 millió forintot, melyet a Tesco további 21,5 millió forinttal egészített ki.

Az időszak egyik kifejezetten szomorú fejleménye az orosz-ukrán háború volt. A szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus híre azonban megmozgatta a vásárlókat is.

A vevők a jelentésben vizsgált időszakban ukrajnai menekültek megsegítésére is csatlakoztak a Tesco és az Ökumenikus Segélyszervezet kezdeményezéséhez, így együtt mintegy 103 millió forinttal támogathatták a nehéz helyzetben lévőket adománykuponok értékesítése révén.

Bár a Tesco fenntarthatósági célkitűzései korántsem merülnek ki az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben, kétségkívül ez az az átfogó program, amelyhez a vásárlók és a társadalom is legérzékenyebben tud kapcsolódni. A kereskedelmi lánc azonban számos egyéb területen tesz lépéseket a fenntarthatósági jelentése szerint, amelyek mind egy alacsonyabb ökológiai lábnyommal rendelkező, a vásárlók, a munkavállalók és általában a társadalom irányába felelősebben működő vállalat megteremtésének irányába mutatnak. A Tesco célkitűzése, hogy saját működésének keretében 2035-ig elérje a nettó zéró kibocsátást, 2050-ig pedig ez a teljes értékláncot tekintve megvalósuljon. A cég a 2015-ös bázisévhez képest máris 52 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2020 óta pedig 100 százalékban megújuló energiát használ fel. Saját működésének környezetterhelését a cég tehát igyekszik többféle módon mérsékelni, fenntartható és felelős beszerzési forrásokkal dolgozik és együttműködik több civil szervezettel is.