Mit nekünk infláció: erre továbbra is vígan költenek a magyarok

Bár a ruhaboltokat durván megrángatta a járvány alatti bezárások időszaka, ennek ellenére fogyasztói oldalról népszerű a ruhavásárlás. Egy korábbi felmérésből az derült ki, hogy majd csak idén tudják ezek a boltok elérni a járvány előtti szintet, és bár még mindig hiányoznak a számok ehhez a célhoz, addig a GLAMI divatkereső friss kutatása alapján a következő hónapokban az inflációs környezet, az ellátási nehézségek és az ukrajnai háború ellenére sem várható jelentősebb visszaesés a régió divat webáruházainak forgalmában. A nemzetközi felmérés alapján a fogyasztók többsége az eddig tapasztalt áremelkedést csak kismértékű drágulásnak tekinti, és idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly.

Az elmúlt két esztendőben pedig bő két hónapra be is kellett zárniuk a ruházati butikoknak, ami nagyot faragott a piacukból. A járvány legnagyobb boltos vesztese a ruházati boltok voltak - közölte a blokkk.com. Hiába dobtunk magunkra közel ötödével több ruhadarabot 2021-ben, vagy éppen cipőt, mint egy évvel korábban a ruhás, cipős boltok piacát nézve a járvány előtti 2019-es vásárlásoktól mennyiségben - darabban, volumenben -, annak a tizede még hiányzik. A turkálók sem állnak jobban, hiába nőtt a piacuk 2021-ben 12%-kal, darabban, kilóban, azonban jó az esélye annak, hogy 2022-ben ezt az elmaradást ledolgozzák.

A magyar fogyasztók 70 százaléka idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly, 76 százalék bár érzékeli a ruházati cikkek és cipők árának emelkedését, azonban többségük ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti. A fogyasztók 36% változtatott divatcikk vásárlási szokásain az ukrán-orosz konfliktus hatására, 53% visszafogta kiadásait arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna, 14 százalék további áremelkedésektől tartva többet vásárol.

Már itt is a ruhákat, táskákat keressük

A ruházati piac változásának az volt az egyik iránya, hogy feladva a szakboltosdi tagozódást egyre több áruház kínált ruhaféleségeket, egy magára valamit is adó diszkont a ruhás holmikat is bevitte az üzlethelységbe. A nagyobb kínálat vonzereje sok falat ledöntött a boltos világban is. Az előbbiek nyomán már nem véletlen, hogy a ruházati vásárlások teljes értékét nézve, a szakboltok mellett a többi árusítóhelyet is figyelembe véve, alig látunk elmaradást a járvány előtti szinthez képest. Nyilván, amikor egy szakboltnak be kellett zárnia, a diszkontban, vagy a hipermarketben azért el lehetett csípni egy pár zoknit, vagy tornacipőt a vásárlás közben.

A webáruházak is több ruhaféleséget adtak el ebben az időszakban. A hagyományos boltok mellett ott kínálja ruhás portékáját egy halom webáruház is, részben összefonódva az áruházaikkal, de sokan közülük csak a weben ügyködnek. Alternatív eladási platformokon egyre több magyar tervező, és készítő jelenik meg, például a Brancs közösségi finanszírozási oldalon is vannak tudatos vásárlókat célzó kampányok, amelyek divattal foglalkoznának. Harmat Eszter, a FunkyLab táskák megálmodója elmondta, hogy ő is úgy tapasztalja, egyre több a kisebb, magyar tervező a piacon. Nagy kihívást jelent azonban a piacra való betörés, ugyanis nagyok a vevők elvárásaik, illetve nehéz olyan árat találni, amit a vevők még kifizetnének, de a tervezőnek is megéri. Harmat Eszter parafatextillel dolgozik, amelyet Portugáliából szállít be, így a mostani gazdasági változások az ő termékének árára is hatással vannak.

Apránként ugyan, de ez is drágul. Egy kisebb családi vállalkozástól rendelem az alapanyagot, ők nem emeltek ugyan, csak egyszer, azonban a forint gyengülését nem tudom kikerülni, hiszen euróban fizetek az anyagért. Az elmúlt évben így számomra mintegy 20 százalékkal emelkedett az anyag ára. A többi anyagot itthon szerzem be, főleg fém kellékeket, ezeknél is nagyjából 20 százalékos emelkedést tapasztaltam, ami a következő fél évben fokozódni fog

- fejtette ki lapunknak Harmat Eszter. Mint mondta, fontos megjegyezni, hogy a fast fashion ruhamárkák árai hogyan maradnak alacsonyan, hiszen ők tömeggyártásban dolgoznak és általában olyan országban gyárttatják le a ruhákat, ahol elképesztően alacsony a munkabér.  Ezt, a hazai tervezők közül kevesen tudják meglépni, költségesebb a ruhák, táskák előállítása.

Ezért fontosak a tudatos vásárlók, akik inkább vesznek egy drága táskát, öt fast fashion táska helyett. Más a célközönség, de van erre igény. Fontos, hogy itthon állítsunk elő termékeket, Európából szállítsunk és szűkítsük a kört, ahonnan beszállítunk, és akikkel együtt dolgozunk

- mondta Harmat Eszter. Mint mondta, egyre több a fenntarthatóságra törekvő tervező, ráadásul a jó minőségű használtruha boltok is erősítik ezt a trendet. Mint kiemelte, egyre többen vásárolnak így, nő a kereslet erre is, van ennek jövője. Ami viszont nagyon fontos, és gyerekcipőben jár még, az maga az edukáció.

Sok gyártó zöldre mossa a termékeit, és a vásárlók nem tudják, hogy valójában ezek a termékek nem fenntarthatóak, nem zöldek. Aki ilyen közegben vásárol, az eleve utánanéz ennek is, de aki a fast fashiont követi, azoknál a vásárlóknál nincs igény a tudatosságra

- emelte ki a parafatáskák tervezője.Azt, hogy ennek ellenére egyre több a tudatos vásárló, nem csak Harmat Eszter látja. A használtruhával kereskedő üzletvezetők tapasztalatai alapján az emberek ma már tudatosabban gondolkodnak, és takarékosabbak. Ez egy új pandémia okozta szokássá vált, amit valószínűleg a későbbiekben is folytatni fognak. A fogyasztók a világjárvány alatti nagy lezárásokkor kevesebb ruhát vásároltak, sokan elkezdtek tudatosabban gondolkodni, amit a későbbiekben is meg akarnak tartani. Egyre fontosabb lesz, honnan is származnak a ruháik, és mit okoz ez a Földünknek, a használtcikkek iránti kereslet egyszerre válik trenddé és elvárássá, és egyszerre tesz jót a bolygónknak is.