Erről a legtöbb magyar megfeledkezik az ünnepek alatt: súlyos tízezrek is landolhatnak a kukában

A tavalyi Élelmiszerpazarlási Index szerint (UNEP Food Waste Index 2021), nagyjából 931 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett a világon 2019-ben, és ennek 61 százalékát a háztartások állították elő, 26 százalékát a vendéglátóipar és csak 13 százalékát a kereskedelem. Az EU-n belül ráadásul a 47 million tonna élelmiszerhulladékot, vagyis 70 százalékot a lakosság termelte ki.  Miközben az összes megtermelt, legyártott élelmiszer 20 százaléka hulladékként végzi, addig 33 millió ember nem engedhetnek meg magának minden másnap egy minőségi étkezést (Eurostat, 2018). Az élelmiszerpazarlás csökkentése nemcsak azért fontos, mert így rengeteg munka, illetve pénz veszik kárba, hanem a fenntarthatósági célok közül is az egyik legfontosabb. A cégekre, boltokra, az országokra, és egyéni szinten a lakosságra nézve is rengeteg előnnyel járna az élelmiszerpazarlás csökkentése.

Magyarországon a legfrissebb hozzáférhető adatok alapján 2016 és 2019 között 4 százalékkal csökkent az egy főre eső éves élelmiszerhulladék mennyisége, ami jelenleg nagyjából 65,5 kg/fő. Ennek a mennyiségnek a fele (48,81%) lenne elkerülhető nagyobb odafigyeléssel. A háztartásokban keletkező olyan élelmiszerhulladékok nagyrészét (88%-át), amelyeknek nem feltétlenül kellene a szemétben végezniük, a  kész ételek, pékáruk, friss gyümölcsök és zöldségek, valamint a tejtermékek teszik ki. A Nébih szerint fejenként 18 ezer forint értékű élelmiszert pazarlunk el évente.

A Pénzcentrum is utánajárt

A Pénzcentrum online kutatást készített 2020 októberében, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus-járvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében. Konkrétan arra kerestük a választ, hogy a járvány hatására megváltozott életkörülmények - az anyagi helyzet változása, távmunka, időtöbblet vagy időhiány, vásárlási szokások változása, stb. - milyen hatással voltak a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére. A Pénzcentrum kérdőívét 1893-an töltötték ki, 886 férfi és 1007 nő. A válaszadók közül 222-en 25 és 34 év közöttiek, 540-en 35-49 évesek, 592-en 50-64 évesek és 498-an 65 év felettiek.

A válaszadók 36,6 százaléka él jelenleg a fővárosban, 18,9 százalékuk megyeszékhelyen, 29 százalékuk más városban és 15,5 százalékuk faluban, községben vagy egyéb helyen. A járvány előtt viszont még 14 százalékuk élt városnál kisebb közigazgatási helységben, 38,3 százalék a fővárosban, 19,1 százalék megyeszékhelyen és 28,6 százalék kisebb városban. Vagyis lakóhely szempontjából a megyeszékhelyekről, fővárosból a kisebb városok, falvakba történt elmozdulás, amelynek az élelmiszerpazarlásban is lehet szerepe. A válaszadók 48,6 százaléka él családi házban, 8,3 százalékuk sorházban vagy ikerházban, és 41,4 százalékuk lakásban, (1,6 százalékuk egyéb besorolású ingatlanban).

Legmagasabb iskolai végzetség szerint a válaszadók 2,1 százaléka általános iskolát, 27,6 százaléka középiskolát vagy gimnáziumot, 12,6 százalék OKJ-s képzést, vagy felsőfokú szakképzést, 55,2 százalék főiskolát, egyetemet végzett. Teljes munkaidőben a válaszadók 47,6 százaléka dolgozik, részmunkaidőben 4,4 százalék. 6,6 százalékuk szabadúszó, vállalkozó, 1,7 százalékuk háztartásbeli, 1,6 százalékuk még tanul. A kitöltők 32,1 százaléka nyugdíjas, 1,8 százaléka van GYES-en/GYED-en, és 3 százalékuk munkanélküli. Az anyagi helyzete a válaszadók 46 százalékának nem változott a járvány következtében, 43,4 százalékuknak viszont sokkal, vagy valamivel rosszabb lett. Mindössze 9,3 százaléknak javult az anyagi helyzete.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók jelentős része (40,7%) kevesebb élelmiszert pazarolt a koronavírus-járvány hatására. Ennek számos különféle oka volt a vásárlási szokások változásától kezdve, azon keresztül, hogy több idő jutott főzésre, egészen a megromlott anyagi körülményekig. A kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt.

A felmérés szerint a leggyakrabban kidobott ételtípus a pékáru és kenyér (37,9%), amit a készétel, főtt étel követ (27,4%), és a zöldségek (23%), illetve gyümölcsök (16,2%) is gyakran kerülnek kidobásra. De a tejtermékek (11,5%) és a húskészítmények - pl. felvágott - (6,7%), a kész szószók, öntetek - ketchup, salátaöntet, stb. - (6,4%) és a fűszerek (6,4%) is gyakran kerülnek a szemétbe. A legkevésbé veszélyeztett kategóriák a kávé, tea, üdítő (1,4%), a konzervek, befőttek (1,9%) és a nasik, csokik, müzlik, kukoricapelyhely, stb (2,5-2,6%). Ezek nagyon ritkán végzik a szemetesben.

A kutatás kitért arra is, hogy azok, akik anyagi gondokkal küzdenek, vagy éppen bizonytalan a helyzetük; azok, akik éppen kijönnek a jövedelmükből, de nem tudnak félretenni; illetve azok, akik gond nélkül kijönnek a keresetükből, mennyire tudatosak az élelmiszerpazarlásban. A válaszokból az derült ki, hogy anyagi helyzet szempontjából nincs különbség abban - maximum pár százalékpont - mennyire tartják igaznak a válaszadók, hogy tudatosan figyelnek, hogy ne pazaroljanak élelmiszert. Az ünnepek alatt pedig a szokásosnál is hangsúlyosabb probléma az élelmiszerpazarlás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási hibát vét sok háziasszony sütés-főzés közben húsvétkor is: ebből még nagy baj is lehet

Húsvétkor a háztartások az átlagosnál nagyobb mennyiségben használnak zsiradékot, amelyet megfelelő módon gyűjtve és leadva újra lehet hasznosítani.

A NÉBIH is figyelmeztet

A magyar háztartások évente 300 000 tonna élelmiszert pazarolnak el, amivel fél millió ember lakhatna jól egy éven keresztül. Ez a tetemes mennyiségű, feleslegesen megtermelt és megvásárolt élelmiszer nem csupán erkölcsi és gazdasági kérdés, de az egyik legjelentősebb környezeti probléma is. Ez különösen az ünnepi időszakok alkalmával igényel nagyobb figyelmet.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja húsvét alkalmából összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amikre ha odafigyelünk, mérsékelhető a vendégvárással járó élelmiszerpazarlás.

A nagyböjt visszafogottságról és mértékletességről szóló időszakát követően a húsvét egy olyan, hagyományokban gazdag ünnepünk, amelynél különösen nagy szerepet kap a vendégvárás és a bőségesen megpakolt asztal. Ráadásul sokszor megbecsülni sem tudjuk a várható vendégek számát, így még inkább valószínű, hogy a finomságok egy része a szemetesben fogja végezni, akár a húsvétvasárnapi ebédnél is.

A Nébih Maradék nélkül programja csokorba szedte, mire érdemes figyelni, hogy mindezek ellenére elkerüljük az élelmiszerpazarlást, és idén egy kicsit fenntarthatóbb legyen a locsolkodás.

• Már a tojásfestésnél is törekedhetünk a fenntarthatóságra. Akár kifújt, akár főtt tojásokat festünk, mindkét esetben használjuk fel a tojásokat. A nyers tojást lefagyaszthatjuk későbbre is. A főtt tojásokat ne hagyjuk 2 óránál tovább szobahőmérsékleten. A tojások színezéséhez használhatunk élelmiszerhulladékot is, például lila- vagy vöröshagymahéjat, cékla héjat, lilakáposzta külső leveleit vagy kávézaccot.
• A habos sütemények mellett hosszan eltartható, száraz süteményekkel is készüljünk. Ezekből nagyobb mennyiséget is elkészíthetünk, és gond nélkül kint hagyhatjuk az asztalon.
  Tartsuk szem előtt, hogy vendégeinket nem nekünk kell jóllakatni, valószínűleg máshol is megvendégelik őket.
• Húsvét előtt érdemes kiüríteni a hűtőt és a fagyasztórekeszt is, gondolva arra, hogy a megmaradt vendégváró fogásoknak legyen elég hely. A fagyasztóban raktározott alapanyagokat egyébként magához az ünnepi menühöz is felhasználhatjuk, például a fagyasztott darált húst fasírozotthoz, mirelit zöldséget francia salátához.
• Nemcsak az élelmiszerpazarlás, de az élelmiszerbiztonság miatt is fontos odafigyelni, hogy a hűtő megfelelő hőmérsékleten – 0 és 5 °C között – működjön, és arra is, hogy az ételek ne maradjanak 2 óránál tovább szobahőmérsékleten.
• A hagyományos húsvéti fogások – sonka, sonkatekercs, főtt tojás, tojássaláta, sárgatúró, sült húsok, habos-krémes sütemények – kifejezetten romlandó, élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosabb ételek, ezért ezekből egyszerre csak kisebb adagokat tálaljunk fel, és ha az elfogyott, pótolhatjuk a hűtőből.
• A legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód. A Maradék nélkül útmutatója segítséget nyújt abban, hogy mely ételeket érdemes lefagyasztani. A lefagyasztandó ételeket adagonként, felcímkézve csomagoljuk el, így elkerülhetjük, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiséget kelljen kiolvasztani.
• Ne feledjük: sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel, így védekezhetünk leginkább az élelmiszerfertőzések ellen.
• A maradékokat egy kis kreativitással új fogások formájában hasznosíthatjuk: a sonkából és főzővizéből bableves, a főtt tojásból rakott krumpli készülhet, a fonott kalács mákos gubaként, míg a torma céklasaláta vagy pikáns szendvicskrém formájában születhet újjá.

A húsvéti készülődés jegyében egy rendhagyó felhívással is készül a hivatal.

Tojásfestő és locsolóvers-író pályázatot hirdet a Nébih élelmiszerpazarlás-megelőzési programja. A Maradék nélkül program Húsvét zöldítő hímes-rímes című pályázatára a tojásfestés és a kreatív időtöltés kedvelői alternatív technikákkal elkészített – például élelmiszerhulladékokkal színezett – alkotásokkal pályázhatnak, míg a locsolkodók élelmiszerpazarlás-megelőzéssel kapcsolatos rímeket vethetnek az értékes nyereményekért.

A pályaműveket április 17-ig várják fénykép, valamint videó formájában. A nyerteseket Facebook szavazáson választja ki a közönség. A pályázat részletei a maradeknelkul.hu oldalon érhetők el.