Aljas csalók lesnek a magyarok pénzére: figyelj oda, ilyen módszerekkel dolgoznak

A járvány kitörése óta még inkább megnőtt az online kereskedelem népszerűsége, de ez azzal is járt, hogy a csalók is egyre fondorlatosabb eszközökkel próbálják megkárosítani az embereket az online csomagküldés kapcsán. Most összegyűjtöttük a Packeta segítségével, hogy mik a legkedveltebb megtévesztési módszerek és mégis hogyan védjük ki őket.

Az elmúlt években a vásárlások egyre nagyobb hányada került át az internetre, és immár eléri a 909 milliárd forintot. A webáruházak száma évente több mint 50 százalékkal nő, és már több mint 33 ezer webáruház kínálja a portékáit az online térben a nagyvállalatoktól az őstermelőkig. Az óriási választékban nem mindig könnyű kiigazodni, és könnyen ütközhetünk olyan webáruházakba, amelyek a jogszabályokat megkerülve dolgoznak, károsítanak meg vevőket. Van azonban pár árulkodó jel, amire figyelme gyanút foghatunk, hogy nem a megfelelő helyen akarunk vásárolni.

Ilyen például, ha nincsen megadva se cím, se telephely csak egy email cím, hiányos az Adatkezelési nyilatkozat és az ÁSZF (vagy akár nem is létezik). Akkor is kezdjünk el gyanakodni, ha esetleg már gyanúsan csak pozitív értékelések vannak fent a honlapon és ha nincsen „lakat a böngésző URL mezőjében a cím mellett. De kezdjünk el kételkedni abban az esetben is, ha gyanúsan olcsóbbak a termékek, mint más oldalakon.

Ne dőljön be a csaló fizetési felületeknek!

Egyre többször előfordul, hogy csaló fizetési felületek egy-egy ismert vállalkozás nevét, arculatát lemásolva próbálják megszerezni a felhasználók adatait, például bankkártyája számát és CVC kódját, vagyis a kártya hátoldalán található háromjegyű biztonsági kódját, hogy pénzt tulajdonítsanak el a számlájukról. Hogy ezt elkerüljük, a fizetési felületeknél is járjunk el körültekintően, ellenőrizzük az URL-t, az oldalazonosító „lakatot”, és csak olyan felületen fizessünk, ahová megbízható webáruház vagy csomagküldő cég irányított át.
Óvakodjon az adathalász SMS-ektől!

Az utóbbi években terjedő csalási forma az adathalász SMS, amely a címzettet egy csomagküldemény érkezésére emlékezteti. Az üzenet egy linket tartalmaz, amelyet megnyitva valamely csomagküldő szolgálat arculati elemeivel ellátott weboldal jelenik meg, azonban ott semmilyen funkció nem érhető el. Az oldal célja, hogy az óvatlan látogató telefonjára egy kártékony alkalmazást telepítsen, melynek segítségével az elkövetők hozzáférhetnek az eszközön tárolt adatokhoz. Ha nem rendeltünk semmit, mégis SMS-t kapunk, először is érdemes a családban körbe kérdezni, hogy esetleg ők rendeltek-e. Ha nem, semmiképp se nyissa meg a linket.

Ne vegyen át semmit, amit nem Ön rendelt!

Előfordulhat az is, hogy nemcsak kéretlen SMS-t kapunk, hanem valódi csomagot is megpróbálnak kézbesíteni. Mivel egyre több dolgot rendelünk, és naponta akár 2-3 futárt is várunk, könnyen azt hihetjük, hogy egy rendelt csomag érkezik, miközben kéretlen küldeményt próbálnak hozni. Néhány éve például világszerte sokan kaptak Kínából vető-magokat, valószínűleg azért, hogy csaló kereskedők a kéretlen csomagok kézbesítésének visszaigazolásával a valódinál nagyobb forgalmat tudjanak felmutatni, és ne legyen gyanús a honlapjukon látható sok pozitív értékelés. Más esetek-ben a pénzre utaznak: például, ha utánvéttel küldenek csomagot. Miután biztosra mentünk, hogy nem családtagunk rendelt valamit, ezeket a küldeményeket semmiképp se vegyük át, főleg, ha fizetni kell érte!

Ne nyugodjunk bele, ha nem azt kaptuk, amit vártunk!

Akkor is érhet még minket csalódás, ha a csomag rendben megérkezik az ajtónkhoz, de nem pont azt a terméket rejti, amit vártunk, hanem mondjuk egy olcsó utánzatot. A legjobb, ha már a kézbesítés előtt gyanút fogunk, például abból, hogy a vásárlás után kapott visszaigazoló email igénytelenül van megfogalmazva, esetleg gépi fordítóval írták. Ez eset-ben sajnos nagy az esélye, hogy a megrendelt termék nem olyan lesz, mint amit várunk, érdemes átvétel előtt ellen-őrizni. Ha már átvettük a csomagot, és utólag derül ki a „turpisság”, akkor mindenképp az eladó webáruházon kell számonkérni, mivel a csomagszállító cégeknek nincs lehetőségük és joguk felülbírálni egy megrendelés valódiságát, vagy ellenőrizni csomag tartalmát. A kivétel, ha feltehetően a szállítás közben keletkezett a kár.

Ide tartozik még az is, hogy mindig éljünk a jogainkkal: 14 napon belül ugyanis visszakérhetjük a pénzünket. Minden vásárlónak joga van ahhoz, hogy az Európai Unión belüli rendeléstől számított 14 napon belül mindenféle indok nélkül elálljon a vásárlástól és visszakapja a pénzét. Amennyiben nem járunk sikerrel, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulhatunk, külföldi webáruházakkal kapcsolatban pedig az Európai Fogyasztói Központ tud segíteni. Ha pedig bebizonyosodott, hogy becsapták, érdemes rendőrségi feljelentést tenni a webáruház ellen.