Ezért tűntek el az olcsó laptopok, mobilok Magyarországról: megszólalt a Notebook.hu ügyvezető igazgatója

Pénzcentrum: Először tisztázzunk egy kérdést, notebook vagy laptop?

Farkas András: A laptop vagy notebook valójában egyet jelent, régebben a nootebookok kicsit vékonyabbak voltak, mint a laptopok, de az a különbség ma már elveszett. Lényeg, hogy mindkettő kifejezése az asztali PC hordozható alternatívájára utal. Erősen változik országonként, személyenként, hogy ki melyiket preferálja.

A korábbi években akár 100 ezer forint alatt is lehetett notebookot vásárolni, most viszont 150 ezer forint alatt szinte lehetetlen, maximum akciósan, mi ennek a drágulásnak az oka?

A Notebook.hu a top 5 értékesítési cég egyike Magyarországon, majdnem 20 ezer notebookot adunk el évente. Azt mondhatom, valóban nagy a változás, a koronavírus előtt, 2019 végén az átlagár bruttó 180 ezer forint volt, ez most majdnem 300 ezer. Ez a drágulás 2-3 hónapja megállt, 2020 elején indult, és 2021 novemberéig tartott. A drágulás több komponensből tevődött össze, egyfelől nyílván van a drágulásban egy árfolyamhatás, mivel a notebookokat importáljuk, ezért ha gyengébb a forint, akkor ezek többe fognak kerülni. De ez a hatás messze nem a legszámottevőbb volt, összesen körülbelül 10 százalékot mondanék rá. Ennél sokkal meredekebben húzta fel az árakat az, hogy 2020 tavaszán hirtelen jött egy óriási igény az online cuccokra. Vagy ha úgy tetszik, a technikai cuccokra. A félvezetők, amikből a chipek készülnek, meg elfogytak. Csak hogy értsük, a félvezetőgyár az egy irdatlan sokmilliárdos biznisz, azt nem lehet egyik napról a másikra létesíteni. Tehát, 2020 márciusában hirtelen rengeteg chipre volt szükség, azért kell ezt hangsúlyozni ennyire, mert mással egyébként nem volt nagy probléma.

Emlékszem, Magyarországon március 16-án volt az első korlátozás, azon a héten négy és félszer annyi notebookot vettek az emberek, mint szoktak. Jóformán nagyobb volt a forgalom, mint karácsonykor. Az történt tehát, hogy az emberek egyszerűen felvásárolták a május-júniusig raktározott készletet gyakorlat pár nap alatt alatt. Ilyenkor a cégvezető megy a disztribúcióhoz, az az importőrhöz, az importőr meg a gyárhoz, hogy gyártani kéne. De a félvezető meg elfogyott. A többi már történelem, de azt látni kell, hogy itt a legnagyobbak is elvérezték. Egyes játékkonzolokból még a mai napig is hiány van.

Ennek a folyamatnak estek áldozatul az olcsó notebookok?

Igen, a processzorgyártók, mikor látták, hogy kellene pl. 1,5 millió chip, de csak 1 millió darabra volt alapanyag , akkor olyan döntést hoztak, hogy a drágább processzorokat fognak gyártani. Egy belépő és jobb processzor között 100 ezer forintos különbség is lehet, egyszerűen nem érte meg az olcsóbba tenni a chipet, és a koronavírus közben már a magasabb árú változatok kezdtek csak kijönni. Az árak tekintetében én azt láttam, hogy legkevésbé a disztribúciós láncok, értem ezalatt a magyar kis-, és nagykereket, okozták az áremelkedést. A gyártók viszont folyamatosan, és nagymértékben növelték az árakat, ezt igazából mi csak követtük.

Arra látsz esélyt, hogy az olcsóbb gépek visszatérjenek?

Olyan árak, mint a pandémia előtt, szerintem már nem lesznek, maximum akciós jelleggel. Mint kereskedő azt is gondolom, hogy a következő fél évben az árak sem fognak csökkeni. Azt viszont fontos megértenünk, hogy bár átlagosan a notebookok drágábbak lettek, igazából jobb a minőségük is.

Egy átlaggép 100-150 ezerért tudott egy alapprocesszort, alap RAM-ot, alap SSD-t, ma viszont már a legolcsóbb gépek is magasabb RAM-mal rendelkeznek, gyorsabbak, jobb képernyővel rendelkeznek, nagyobb a bennük lévő SSD-k mérete, egyáltalán már szinte csak olyan gépek vannak, amikben van SDD. A minőséggel párhuzamosan pedig a tartósság is nőtt, egy átlagos notebook életkora manapság 4 év, korábban ez 3 volt.

A készletezést mennyire érintette mindez?

Ma már nincs készlethiány a notebookok esetében, ez helyre billent. De mint mondtam, konzolok körülbelül még se sincsenek. Maga a notebook volt egy-két hónapig készlethiánnyal, de mivel azt viszonylag könnyen lehet gyártani, mozgatni, az nem volt annyira készletproblémás összességében sem.

Mi az oka annak, hogy kifejezetten a videokártyák azok, amik akár 300 százalékos dráguláson is átestek két év alatt, miközben más alkatrészek nem drágultak ennyivel. Teljesen ugyanaz a videokártya, ami 2019-ben 80 ezer forint volt, ma 250 ezerbe kerül,  tehát itt még az sem igaz, hogy a magasabb ár okán minőségibbek is lennének a cuccok.

A videokártyák egyfelől azért drágultak 2-3 szorosára, mert a kriptobányászat megbolondult. Nálunk is volt, amikor bent volt 20 gép, 700 ezres, egy ember előre utalással mindet elvitte. Mondtam, hogy kérdezzétek már meg picakutatási jeleggela vásárlás okárakiderült, hogy bányászat miatt. Nyilván a videókártya is tele van chipekkel, félvezetőkkel, és van rá extra kereslet. Illetve az otthonlét miatt nagyon megugrott a gamer PC-k kereslete is, mivel az Xbox, meg a Playstation hiányzott. Összességében tehát a kereslet-kínálati görbe brutálisan felborult, és ez látszott is az árazási politikán.

A legnagyobb kínai gyártókat abszolút nem érdekli, hogy ki vagy, az érdekli őket, ki mennyit fizet. A videokártyáknál pedig a félvezetők hiánya miatt mindenkinek csilloghatott a szeme.

Hogyan hatott az elmúlt két év pandémiás időszaka rátok, hogyan alakultak a számaitok?

20 tavaszán kezdődtek a problémák, amikor jött az első lezárás. 2020 januárja végén mi is, és más nagy cégek is kaptak viszont jelzést a gyártóktól, hogy Kínában beindult a járvány, és szóljunk, mi kell, még most rendeljünk, mert elképzelhető a kínai helyzet miatt, hogy nem lesz áru. Mi akkor egy extra készletet betankoltunk, sikerült felhalmozni egy 3-4 havi túlkészletet, ami elég volt arra, hogy kitartson addig, ameddig újra lehetett rendelni. Többé kevésbé tehát készletet tudtunk biztosítani, de ehhez nagy tőke kellett. Akinek nem volt financiális és logisztikai kapacitása, az nem tudta ezt megcsinálni. Azt tudni kell, hogy darabszámban nem bolondult meg a piac, 2020-ban hasonló darabszám ment, mint 2019-ben, 2021-ben meg körülbelül mínusz 15 százalék. De mivel az átlagár 50 százalékot nőtt, ez bevételben akár 30 százalék pluszt is jelentett 2020-ban, és 15 százalékot 2021-ben.

Ha jól számoltam, a Notebook.hu 8 üzlettel rendelkezik országszerte, ebből 4 Budapesten, 4 vidéken található. Mennyire fontos manapság az offline jelenlét, hogyan alakulnak a számok offline és online között?

Tavaly nagyon megnőtt az online részarány, 2015-ben nálunk a forgalom 30 százaléka volt online. Ez alatt azt értem, hogy online megrendeli, és vagy házhoz szállítást kér, vagy csomagátadási ponton, vagy a boltban veszi át. Ez mostanra megfordult, 2021-ben a 6 milliárdos forgalmunkból több mint 4 milliárd, a 70 százaléka online történt. Tiszta teljességében viszont, ha a számlaforgalmat nézem, akkor a boltjainkban történt átvétel, számlaforgalom úgyanúgy 50 %, mint a házhozszállítás, csomagátvételi pont . Tehát még mindig nagyon sok olyan vásárló van, aki a fizetés előtt, azért ránézne, megtapogatná a terméket.

Mik a terveitek ezzel az omnichanel struktúrával, látva a változásokat?

2012-ben egy bolttal indultunk, és fokozatosan bővítettünk. Budapesten ez a négy bolt már 3-4 éve megvan, a győri új bolt, és még két megyeszékhelyen akarunk nyitni idén vagy jövőre, mert úgy látjuk, hogy az omnichanel modell nagyon jól bevált. Sokan rendelnek online, de sokan ragaszkodnak a boltokhoz is, a szakértőkhöz. Azt is láttuk egyébként, hogy az online rendelések terén a vidék sokkal jobban fejlődött, mint Budapest, mert ott valószínűleg sokkal nagyobb lemaradások voltak az online életvitelben. A debreceni, pécsi, szegedi, győri boltok sokkal nagyobbat növekedtek.

Mi kezdettől fogva az offline és online értékesítés együttes működésében hiszünk. Már csak azért is, mert a mi szakmánkban nagyon nagy a kosárérték, nálunk ez átlagosan 200 ezer forint. A nagy merchandisre cégeknél viszont csak 20-30 ezer, ezért nálunk nagyon sokszor szükség van arra, hogy ne robotok, futószalagok adják ki a notebookokat, hanem szakértők.

Az előre utalások nőttek, nagyobb bizalmuk van már a magyar vásárlóknak az online térben?

Igen, jelentősen. Három év alatt majdnem megháromszorozódtak, de azért így sem olyan nagy az arány. Az előre utalás aránya most 15 százalék körül van. A bankkártyás fizetés is elég nagy nálunk, majdnem 50 százalék, az előreutalással megtámogatva, köszönhetően az 5 másodperces teljesülésnek, így már többen fizetnek így, mint készpénzzel.

Az oldalatokon látszik az is, hogy bár a név notebook, már koránt sem csak számítástechnikai eszközöket árultok, hanem mindenféle elektronikai cikket. Ez globális trend, miért alakult ki?

Szerintem globális, onnan vettük át. Folyamatosan figyeljük a vásárlóink szokásait, monitorozzuk mit szeretnék, hogyan vásárolnak. Aztán egyszer csak jött az ötlet, hogy a notebookok mellett listázzunk be videokártyákat, nyomtatókat, monitorokat, telefonokat. Nagyon fontos, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően a cégek XML összeköttetésben vannak a disztribútorokkal. Ez pedig azt jelenti, hogy nyugodtan kitehetsz úgy az oldalra egy árut, megfelelő információval, hogy az fizikailag nincs is nálad. De ha valaki megrendeli, akkor külső raktárból néhány nap alatt szállítani lehet azt is. Persze a legjobb az, ha saját raktárkészleten vannak a termékek. Innentől pedig minden egyszerű, ha valamiből sokan rendelnek, akkor elkezded azokat a termékeket te is tartani, esetleg ha olyan, kipakolni a fizikai boltba, aztán csak monitorozni kell, mi fogy, mi nem.

Ez egy evolúció volt, szép lassan elkezdtük tehát növelni a szortimentet, én azt sem gondoltam volna, hogy a konzolokkal bejön a dolog, pedig még az közel is áll úgymond az informatika világához a játszás révén. De bejött, mára már fél milliárdos üzletág nálunk, de ugyanígy sikeresek a pár éve bevezetett okoseszközök is, innen pedig már könnyű eljutni akár a szendvicssütőkig is. Nyilván nem leszünk, és nem is akarunk akkorák lenni, mint a klasszikus nagy fehéráru műszaki üzletek. De az a vevő, aki elégedett nálunk, márpedig 4,9-as ratingünk van 5-ös skálántöbb 10 ezer értékelés alapján, ők megbíznak bennünk, és mindenféle kütyüt rendelnek tőlünk.

Ez mennyire látszik a forgalomban, hogyan oszlanak meg a notebook, illetve minden más eladásai?

A notebook név eléggé determinál, és a növekedésnek azért vannak korlátjai. De míg 7-8 éve a notebook volt a forgalmunk 90 százaléka, addig mostanra ez már csak 60 százalék. Az a cél, hogy ezen a piacon erősödjünk, indult is egy nagy kampányunk egy arculatváltással. De nyilván a vevőelégedettséggel meg a szokásaik felismerésével, a GDPR-nak megfelelő módszerekkel, mindig ajánlunk más termékeket is a vásárlóinknak. Azt gondolom, látván hogy bevételünk a pandémia alatt is növekedett, idén szerintem el fogjuk érni a bruttó 10 milliárdot.

Sokszor látni nálatok áruhitel akciót, mennyire meghatározó ez a cég életében?

A cégnél valóban nagyon magas az áruhitel, az OTP a partnerünk. A koronavírus elején volt is ebben egy nagyobb ugrás, pénz ugyanis nem volt mindenre, de kellettek a kütyük. Utána viszont szépen stabilizálódtak a számok. Az adataink alapján egyébként minden 5. forint a 6 milliárdból, azaz kb. a bevételünkből 1,2 milliárd az áruhitel volt tavaly. Azt is láttuk, hogy a gamer (játékos) asztali számítógépeknél figyelhető meg a legnagyobb hitelpenetráció, ezek közül az eszközök közül minden második hitelre megy. Sokaknak ugyanis nincs egyszerre 500-600 ezer forintjuk, viszont a gyerek szeretne valami játszani. A hitel konstrukcióink megfelelők.

A vásárlóknak mit kell leginkább mérlegelniük, ha hitelre vásárolnak?

Alapvetően két konstrukció van, az egyik a 0 százalékos, ez 10 vagy 20 havira –, ezzel élni kell a kamatmentesség miatt. Ezekben az esetekben a gyártó, a kereskedő, a bank összerakja ezt a csomagot, ez egy tök jó konstrukció, imádják a vevők. Az ilyen vásárlásoknál egyébként 76 százalék az online arány. Sokszor már a bankba sem kell bemenni, online intézhető az egész folyamat, ha valaki ráadásul OTP ügyfél, akkor 5 perc az egész. Persze nem mindig van ilyen konstrukció, akkor van nekünk egy 36 havi 9,9 THM-es konstrukciónk, ami már olcsónak számít így, hogy az alapkamat folyamatosan nő, jelzáloghitel is 4-5 százalék.

Ha nincs pénzed, de kell a a termék, akkor megveszed. Azt persze tudjuk, hogy a magyarok alapvetőn kevésbé preferálják a hitelt, félnek tőle, Amerikában ez például teljesen természetes.

Mennyire nehéz például úgy törzsvásárlói-bázist kiépíteni, egyáltalán milyen hatással van a vásárlókra, hogy az olyan oldalakon, mint például az Árukereső, egymás mellett van listázva 10-20 cég, akár mind megbízható is?  Az ember látja, mi, hol, mennyibe kerül, és simán tudja mindig a legolcsóbb terméket vásárolni, függetlenül attól, hogy az éppen melyik boltban elérhető, van ennek negatív hatása?

Az árösszehasonlító oldalak nagyon fontosak a vásárlók számára, hiszen a fogyasztó begépeli, bemásolja a termék pontos típusát, elég gyorsan kap információt az árakról, elérhetőségről. Mi magyarok az európai átlagnál árérzékenyebbek vagyunk, ezért bizonyos árszint felett már nem lehet értékesíteni. Úgy kell ki alakítani az üzletpolitikát, költségeket, hogy versenyképesek maradjunk. Nem mindig a legolcsóbb helyen vásárolja meg az ember, hiszen egy ismeretlen céggel szemben nincs bizalma, nem szívesen fizeti ki bankkártyával vagy utalással, illetve kevésbé bízik a garanciális ügyintézésben, ha esetleg a későbbiekben probléma lesz a termékkel. Mi esetünkben sok vevő érkezik például az árukeresőről, ezért ez pozitív hatásról tudok beszámolni, szerintem ez egy nagyon hasznos felület a vásárlói döntés meghozatalában.

Nyugaton elég népszerű a használt laptopok piaca. Itthon ez mennyire jellemző?

Azt látom, hogy amit tényleg rendbe tesznek, kipofoznak, azok 80-100 ezer alatt nincsenek. Ehhez képest új van 200-220-ért, ha részletre veszed, akkor havi 10 ezerért. Azt gondolom, hogy ezt a felárat az emberek kifizetik itthon. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne segítenénk, ha például valakinek belassul a gépe . Komoly bevételünk van abból, hogy valaki jön, hogy lassú a gépe, de nem akar újat, cseréljünk benne ezt meg azt, ennek természetesen megvan a díja, tehát van szervizszolgáltatásunk a pár ezer forintos karbantartástól az SSD-, RAM-bővítésig A legfrissebb statisztikák szerint mostanában az emberek átlagosan 3 év 8 hónap után cserélik le a gépüket, a mobiltelefonoknál ez két év.

A pandémia nem okozott valamiféle szemléletváltást az újrahasznosításban, megóvásban?

Én nagy környezetbarát vagyok, de az elmúlt két évben nem volt fókuszban. Örültünk, hogy helyt álltunk. Többször volt olyan, hogy a raktári dolgozók covidfertőzésen estek át, ilyenkor éjszakai műszak, szeparáció, boltosokat hoztunk be, ők komissióztak, mert kellett a cucc. Nem nagyon volt idő másra.

És ezt nagyobb léptékben sem láttad?

Ahogy előbb említettem, nem volt fókuszban.

Olyasmire gondolok például, hogy működhetne-e szerinted, hogy aki új gépet akar, az beviszi a régijét akár valamilyen csereprogram kapcsán. Ti azt kicsit feltupírozzátok, és eladjátok mondjuk abban a 80-100 ezres árkategóriában, ami most már eltűnt, vagy többért.

Őszintén ilyenen nem gondolkoztunk, szerintem kevesek is lennénk ehhez. Ahhoz, hogy ez rentábilis legyen, komoly gyártói segítség kell. Szokták mondani, hogy az autó 5 millió forint, de ha alkatrészenként megveszed, akkor 20. Egy webkamera cseréje több 10 ezer forint. A gyártó meg az egész szakma részéről kell egy összefogás, hogy ez rentábilis tudjon lenni. Arról nem beszélve, hogy élő munka van mögötte. Kínában legyártanak egy műszakban sok ezer darabot, nekünk ez sokkal időigényesebb. Az utóbbi értelemszerűen sokkal drágább.

Milyen évre számítasz 2022-ben (chiphiány, drágulás, készlethiány, stb.), lesz idén a boltokban PS5 vagy jobban jár az ember, ha megvárja az új generációt?

A notebookhiány idén meg fog oldódni, sőt gyakorlatilag már meg is oldódott, hiszen jelenleg nagyon komoly készletek vannak az országban. A nyomtató és a monitor is normalizálódik, de a telefonok helyrerázódását is év közepére ígérik. A telefonoknál is megfigyelhető egyébként, hogy az alsó kategória szinte teljesen eltűnt. A PS5 meg az Xboxok, jó ha év végére rendben lesznek, de ezekről nagyon keveset tudni. Gyakorlatilag Magyarországon az illetékesek sem tudják, mikorra lesznek konzolok.

Itt szerintem az történhetett, hogy Kínában, amikor folytak a tárgyalások a megmaradt félvezetőkért, akkor a konzolgyártó cégek egyszerűen lemaradtak, és így nem tudnak úgy gyártani, mint amekkora keresletet ki kellene elégíteniük. De hogy a kérdésedre válaszoljak, az előző és a mostani konzolgeneráció között 4 év telt el, lassan ennek már a fél idejében vagyunk, ki tudja, mi lesz.

Mennyire nyomta rá a bélyegét a pandémia a szakmára, volt miből tanulni?

Hogy amikor túl leszünk ezen a járványon, a szakma mit profitál belőle? Erről van egy határozott véleményem, egész biztos, hogy sokkal jobban megtanultunk online élni. A gyerekeimnél látom, hogy például az online nyelvoktatás nagyon bejött. Korábban amíg offline el kellett menni, akkor kevesebb órája volt, most jobb a helyzet. A gimnáziumban is sokkal több mindent kell prezentációban adni, korábban ez nem volt. Érdekes adat, hogy a Microsoft Teams például már régóta létezik, csak alig használták, ma a legnépszerűbb, 2020 februárjában 7000 felhasználója volt, pár hónapon belül ez 400 ezerre nőtt.

Tehát a home office miatt nem kellett külön innováció, csak ezek előtérbe kerültek, ezeket használjuk, és ezek előtérben is maradtak. Azt gondolom, hogy ezen a szinten maradunk az onlineban, viszont hogy fentebb megyünk-e, azt nem tudom.

(Címlapkép és interjúképek: kepszerk.hu/Adrián Zoltán)