2020: krumpliban, parizerben mérve rosszabbul élnek a nyugdíjasok, mint 10 éve

Az élelmiszerár-drágulás augusztusban sem állt meg, pedig júniusban a járvány után először megtorpanni látszott az árak emelkedése, azonban a nyár további felében - hiába csökkent jelentősen az idényáras termékek ára - felfelé kúsztak a számok. Áprilisban a fogyasztói árak éves szinten 2,4 százalékot, májusban 2,2 százalékot, júniusban 2,9 százalékot, júliusban 3,8 százalékot, múlt hónapban pedig 3,9 százalékot emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az élelmiszerárak viszont sokkal keményebb dráguláson mentek át.

EZ IS ÉRDEKELHET

Robog az infláció: nagyon megdrágultak az élelmiszerek

Az élelmiszerek ára 7,9 százalékkal nőtt.

A járvány először áprilisban éreztette hatását az élelmiszerárakat tekintve - az élelmiszerek ára átlagosan 8,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi árakhoz képest, egyes termékek pedig tényleg az egekig drágultak: a sertéshús átlagosan(!) 28,9, a párizsi, kolbász 22,3, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,1 százalékkal kerültek többe. Májusban az élelmiszerárak éves összevetésben még mindig 8,4 százalékkal drágábbak voltak a tavaly májusi áraknál.

Jött a nyár, a járvány okozta krízis enyhülni kezdett, viszont a 2020. júniusi és júliusi élelmiszerárak még mindig - egyaránt - 7,8 százalékkal haladták meg a tavalyi árszintet. Augusztusban hiába is vártunk további csökkenést: 7,9 százalék volt az élelmiszerár-drágulás a KSH adatai szerint.

A nyugdíjasok az árdrágulás nagy vesztesei

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Ez alapján a magyar nyugdíjasok sokkal árérzékenyebbek, mint az aktív keresők, őket sokkal hátrányosabban érinti az árak emelkedése. Erről a KSH is vezet statisztikát: friss kimutatásuk szerint a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolt éves infláció 4,3 százalék volt, tehát 0,4 százalékponttal több, mint az összlakosságra vonatkozó adat.

Nem lehet alaptalan tehát a panasz: a mai nyugdíjak a töredékét érik, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Általában az ilyen kijelentéseket éppen arra szokták alapozni, hogy mennyibe került régebben a kenyér kilója, vagy a tojás darabja, és ahhoz képest mennyi volt az öregségi nyugellátás havi összege. A Pénzcentrum most utánaszámolt, hogy valóban sokkal kevesebbet érnek-e a mai nyugdíjak zsemlében, vagy parizerben számolva.

Rosszabbul élünk mint...

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj. Lapunk azt már korábban kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában. Most a 2020-as adattal is kiegészítettük a számítást, az idén augusztusi átlagárakak véve alapul az egyes termékeknél:

Egészen siralmas képet mutat ez a grafikon, hiszen mindössze egy termék, a burgonya esetében jobb az eredmény, mint a 2019-es (viszont a többi évet tekintve azok alatt marad, 2019-ben rossz év volt a krumplira). Minél alacsonyabb index-érték jön ki, annál kevesebbet ér az adott évi átlagnyugdíj, abban a termékben számolva. A legnagyobb eltérést az alma mutatja, azonban ez senki számára nem lehet meglepetés, hiszen 2020-ban az almaárak iszonyatos elszálltak. Erről az ábráról is leolvasható, hogy

Múlt év augusztusához viszonyítva a párizsi, kolbász ára 18,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukoré 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,4, a tojásé 10,2, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb a KSH adatai szerint. Hogyha pedig a havi árváltozásokat tekintjük, látható mely termékek ára kúszott fel 2019. januárjától tetemes mértékben az alapvető élelmiszerek közül:

Az augusztusi élelmiszerárakat a júliusihoz viszonyítva azt láthatjuk, hogy átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek az árak - ez alig érezhető. Ami meghatározó, hogy az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4 százalékos árcsökkenésen ment keresztül, ez a szezonális hatás nem új. Viszont a nem idényáras élelmiszereken belül például a tej, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0-1,0, a tojás 0,8, a kenyér 0,5 százalékkal drágább lett. A sertéshús 1,9, a sajt 1,2, a baromfihús árai pedig 0,5 százalékkal olcsóbbak.

Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj a járvány után?

Ahhoz, hogy lássuk, mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj a járvány után 2019. májustól agusztusig tartó időszakában és 2020. azonos időszakában megvizsgáltuk, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki az átlagnyugdíjból. A 2019-es havi átlagárakat 134 947 forinttal osztottuk el, a 2020-as átlagárakat pedig 142100 forinttal - ez volt az átlagos nyugdíj értéke 2020. január 1-jén (éves átlagról értelemszerűen még nem tudunk beszélni). Ez novembertől minden bizonnyal emelkedik majd:

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2020: 2100 forint emelést kapnak átlagosan az idős magyarok

Havonta!

Így látható, hogy mennyit ért volna az adott nyugdíjösszeg átszámolva az adott termékekre. Egyes esetekben elég súlyos különbségek vannak: 2019-ben még jóval több zsemlét vagy párizsit vehettünk volna a nyugdíjösszegből, mint 2020-ban, almából pedig csaknem kétszer akkora mennyiségre futotta volna. Viszont például krumpliból most jóval több kiló kijönne az átlagnyugdíj összegéből:

A járvány hatása viszont szinte minden termék árán érezteti hatását, hiába számolunk 2020-ra magasabb átlagnyugdíjjal: a 10 vizsgált termék árváltozásának tükrében mondható: kevesebbre elég. Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis a hazai nyugdíjasoknak csaknem 60 százaléka alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap a Magyar Államkincstár által kimutatott havi 142,1 ezer forintos országos nyugdíjátlagnál.

Nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ér el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kap; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladja meg a 300 ezer forintot. Azonban akár 60 ezer forint, akár 300 ezer forint valakinek a nyugdíja, számára a zsemle, tej, tojás, stb. ugyanannyi forinttal drágul.

Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - az üzemanyag árak csökkenését nem fogja közvetlenül tapasztalni az pl. aki nem tankol. Az infláció egyénenként másként hat, azonban az elmondható, hogy a kisebb jövedelműek, illetve a nyugdíjas korosztály - fogyasztási szokásaik, vagy pl. nagyobb gyógyszerköltségeik miatt - jobban ki vannak téve a fogyasztói árak, főként az élelmiszerek drágulásának.

Azonban az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelés, amely novemberben várható, az öregségi nyugellátás arányában, százalékban számol. Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre is számíthat, mint az, aki keveset. Annak ellenére, hogy a magasabb jövedelműek kevésbé szenvedik el az inflációt. Ez a gond azzal, amit szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek is hangsúlyoznak: hogy az emelés, kiegészítés számítását az ellátásnak bizonyos fix százalékából számítják.