Ősi trükkel próbálkozik a Meki: újabban így vesznek rá, hogy többet költs, mint tervezted

Több ismert trükk is létezik arra, hogy a vásárlókat rávegyék, hogy többet költsenek, mint alapból tervezték. Ezek közül az egyik legősibb az, hogy az alaptermékhez hozzáadnak valami filléres dolgot, majd így "felextrázva" valamivel drágábban eladják. Ezt vehetjük észre a Meki legújabb ajánlatánál is: az Extra Cheesy Sajtburger egyébként nagyon jól néz ki, annyi benne a pláne a sima sajtburgerhez képest, hogy nem egy, hanem három szelet ömlesztett cheddar sajt van benne (a sajtot meg ki ne szeretné!). Már itt is megfigyelhetjük egyébként a pszichológiát: ha mondjuk csak kettő lenne benne, az már nem akkora nagy dolog, hogy valaki több pénzt adjon érte, mint a legalapabb sajtburgerért.

Ehhez képest, mialatt a sima sajtburesz 360 forintba kerül az étteremláncnál, a két plusz lapkával megextrázott burgerért már 520-at kérnek - arányaiban több mint 40 százalékkal drágább, mint a mezei sajtburger. Hát, valljuk be, két lap cheddar biztosan nem kerül 160 forintba. Legalábbis egy gyors keresés után kiderült, hogy a boltban egy 8 szeletes csomag kb. 300-340 forintba kerül, úgyhogy darabja nem több, mint 40 forint - bár nem tudni, hogy a McDonald's mennyiért szerzi be a sajtját, de vélhetően ők nagy tételben valamivel olcsóbban is kapják meg a burgerbevalót. Annyi biztos egyébként, hogy a sima hamburger és a sajtburger ára között 30 forint a különbség, ennyire taksálja tehát a Meki az étlapon azt az egy szelet cheddar sajtot.

Ha ezzel a 30 forintos sajtárral számolunk, akkor látható, hogy nagyjából 60 forinttal, két szelettel kerülne többe az "extrázott" burger a sima sajtburgernél, a maradék 100 forintos árkülönbség meg Ronald bohóc zsebében landol - persze, ha feltételezzük, hogy a McDonald's amúgy nem tesz hasznot a sajtjára. Ha kevesebbért szerzik be, nyilván többet is nyernek egy burgeren, és akkor még nem vettél hozzá üdítőt, sültkrumplit.

Megnéztük azt is, hogy arányaiban mennyivel drágul az Extra Cheesy, ha valaki mondjuk bacont, vagy japapeno paprikát is kér bele. A paprikáért 50 forintot dob rá a meki a burgerre (570 ft), míg a szalonnásért 130 forinttal kell többet fizetni, mint a simáért. Ebben nincs változás a sima sajtburgerhez képest, ott is ennyivel kerülnek többe az extrák.

Miért éri meg a filléres kaja?

Feltűnő lehet, hogy minden gyorsétteremnek megvan a maga filléres étele, amiről azt gondolnánk, hogy ennyi pénzért nem is lehetne előállítani őket. Kérdés, hogy akkor miért is tartják ezeket a kínálatban, miért éri meg akár még deficittel is előállítani őket? Erre kereste a választ a BBC is pár éve, amikor 2018 elején a Meki az USA-ban bevezette az 1-2-3 dolláros menüket. A BBC is felteszi a kérdést: miképp lehet pénzt keresni párdolláros hamburgerekkel, miközben az alkalmazottak, akik megcsinálják őket 10 dollárt kapnak óránként (legalábbis 2018-ban még ennyi volt a fizetés). Nos, a válasz az üdítők, sültkrumplik, nuggetsek és burgerek nagymennyiségű előállítása és eladása.

A gyorséttermek egészen addig profitálnak a filléres ételeken, ameddig azokat olcsón tudják elkészíteni és nagy mennyiségben eladni. A stratégia egyik legfontosabb eleme a vásárló becsalogatása, utána pedig elérni, hogy ne csak a nagyon olcsó hamburgert vegye meg, hanem válasszon hozzá üdítőt, krumplit, desszertet - vázolta Patricia Smith, a University of Michigan professzora. A szakértő vázolta, hogy au USA-ban a versenytársak elkezdtek egymás alá licitálni a kedvezményekben, ám az árakat nem lehet a végtelenségig csökkenteni, hiszen ha túl olcsó a burger, akkor oda a bevétel. Példaként említette azt a 2009-esetet, amikor egy Burger King franchise étterem tulajdonosai beperelték a láncot, mert arra kötelezték őket, hogy 1 dollárért adják el azt a burgert, aminek előállítási költsége ennél tíz centtel drágább - végül a Burger King nyerte meg a pert.

Más trükkök is vannak

De nem csak a filléres hamburgerrel szívják le végül a pénztárcád: amikor kávéházláncos kávét, gyorséttermi üdítőt, vagy esetleg a mozis popcornt vásárolunk, észrevehetjük, hogy általában 3 különböző méret van: kicsi, közepes és nagy. És ha megnézzük, a közepes és a nagy kiszerelés között árban nincs lényegi különbség. A láncok ebben az esetben az úgynevezett kognitív elfogultságinkra játszanak, tehát a viszonylag drága közepes méretű termék arra készteti a vásárlót, hogy többet fizessen a nagyért, mint amennyit eredetileg szándékában állt - hiszen a nagyobb adag csak kicsivel kerül többe, ergó biztosan jobban megéri.

"Az opciók egy bizonyos módon való tálalása elcsábíthatja az embereket a magasabb árú termékek irányába" - mondta el Linda Chang, a Harvard Egyetem pszichológusa a BBC-nek. A csalóhatásnak (decoy effect) elkeresztelt trükköt kezdetben csak marketingstratégiaként vizsgálták, amely befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket, ám a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy komoly hatás érhető el vele a toborzásban, az egészségügyben, sőt a politikában is. Segítségével pontosan megmutatkozik, mennyire könnyedén befolyásolja ítéletünket a tények bemutatásának összefüggései - még akkor is, ha ezeknek a kiegészítő információknak nincs hatása az általános ítéleteinkre.

A trükköt először a 80-as években azonosították, és azóta sokféle termék esetében megfigyelték: a sörtől kezdve a tévékig, autókig, sőt a házakig bezáróan. A lényeg tehát, hogy egy nem vonzó harmadik lehetőség megváltoztatja az emberek preferenciáit a másik két lehetőség között. Egy "csali" közbeiktatsával, például egy közepes méretű kávéval/kólával/popconnal sok esetben nagy mértékben befolyásolhatják a döntéseinket.

A példa kedvéért tegyük fel, hogy egy kis üdítő 200 forint, egy közepes 530, a nagy pedig 550 forintba kerül. Ebben az esetben a közepes kiszerelés a csali, hiszen olyan parányi a különbség árban közte és a nagy között, hogy a többség a nagyot választja, még akkor is, ha nincs szüksége 8 dl kólára egy ebédhez, vagy egy mozifilmhez.