Ravasz trükkel vesznek rá, hogy többet költs: 40 éve szórakoznak veled a kereskedők

2020. június 22. 14:40

Már a 80-as évek óta használják a kereskedelemben az úgynevezett csalit, aminek az a funkciója, hogy rávegye a gyanútlan vásárlókat, hogy olyan termékeket vegyen meg, melyekre valójában semmi szüksége nincs - legalábbis nem akkora kiszerelésben. Ám aki ismeri ezt a trükköt, az mostantól könnyedén elkerülheti. 

Amikor kávéházláncos kávét, gyorséttermi üdítőt, vagy esetleg a mozis popcornt vásárolunk, észrevehetjük, hogy általában 3 különböző mérek közül választhatunk: kicsi, közepes és nagy. Ám érdekes megfigyelni, hogy a közepes és a nagy kiszerelés között árban nincs lényegi különbség.

A láncok ebben az esetben az úgynevezett kognitív elfogultságinkra játszanak, tehát a viszonylag drága közepes méretű termék arra készteti a vásárlót, hogy többet fizessen, mint amennyit eredetileg szándékában állt.

"Az opciók egy bizonyos módon való tálalása elcsábíthatja az embereket a magasabb árú termékek irányába" - mondta el Linda Chang, a Harvard Egyetem pszichológusa a BBC-nek. A csalóhatásnak (decoy effect) elkeresztelt trükköt kezdetben csak marketingstratégiaként vizsgálták, amely befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket, ám a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy komoly hatás érhető el vele a toborzásban, az egészségügyben, sőt a politikában is. Segítségével pontosan megmutatkozik, mennyire könnyedén befolyásolja ítéletünket a tények bemutatásának összefüggései - még akkor is, ha ezeknek a kiegészítő információknak nincs hatása az általános ítéleteinkre.

Aki azonban tudatában van mindennek, az már kevésbé befolyásolható.

A trükköt először a 80-as években azonosították, és azóta sokféle termék esetében megfigyelték: a sörtől kezdve a tévékig, autókig, sőt a házakig bezáróan. A lényeg tehát, hogy egy nem vonzó harmadik lehetőség megváltoztatja az emberek preferenciáit a másik két lehetőség között. Egy "csali" közbeiktatsával, például egy közepes méretű kávéval/kólával/popconnal sok esetben nagy mértékben befolyásolhatják a döntéseinket.

A példa kedvéért tegyük fel, hogy egy kis üdítő 200 forint, egy közepes 530, a nagy pedig 550 forintba kerül. Ebben az esetben a közepes kiszerelés a csali, hiszen olyan parányi a különbség árban közte és a nagy között, hogy a többség a nagyot választja, még akkor is, ha nincs szüksége 8 dl kólára egy ebédhez, vagy egy mozifilmhez. 

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Szinte mindenhol működik

De máshol is bevetik ezt a trükköt: Dan Ariely a Predictably Irrational című könyvében kifejtette, hogy a The Economist című folyóirat miképp veszi rá az olvasóit, hogy a drágább előfizetést válasszák. A kiadó mindössze 59 dollárért kínálja a digitális előfizetést, nyomtatott változatot pedig 125 dollárért. Ám a kombinált nyomtatott és online előfizetést szintén 125 dolláros áron.

A csak nyomtatott előfizetés itt egyértelműen a csaló, mivel kevesebbet kínál, mint a nyomtatott és az online csomag ugyanazon az áron. Ariely azonban úgy találta, hogy puszta jelenléte jelentősen megnöveli a kombinált előfizetés választását, hiszen amikor mindössze két lehetőség állt rendelkezésre, az olvasók 52 százalékkal nagyobb valószínűséggel választották a sokkal olcsóbb, csak online opciót.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. január 7. szerda
Attila, Ramóna
2. hét
EZT OLVASTAD MÁR?