Kínai csodabogyók árasztották el az országot: mégis miért szedik ennyien?

Az e-kereskedelem dinamikus növekedésével a küldemények száma évről évre jelentősen emelkedik, a Posta tavaly összesen 41 millió csomagot kezelt. Az idei téli, ünnepi szezonban lehet olyan nap, amikor a belföldi és nemzetközi csomagok száma elérheti vagy meg is haladhatja a 250 ezret. Az ingyenes szállítással, általában az Európai Unión kívülről rendelt küldemények mennyisége novemberben akár 30-40 százalékkal is több lehet, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban - közölte korábban a NAV és a Magyar Posta közös közleményében.

Ezt követi az Amerikai Egyesült Államok, Szingapúr, Japán, Malajzia, Dél-Korea és Hongkong. A NAV tavaly 69 ezerszer vámkezelt az Európai Unión kívüli országban feladott postai csomagokat, ez a szám az idén már most meghaladja az 58 ezret. A csomagok leggyakrabban mobiltelefont, tabletet, étrend-kiegészítőt, ruházati termékeket, kozmetikumot és elektronikai kiegészítőket, valamint LED lámpákat tartalmaztak. Az étrend-kiegészítők abból a szempontból különleges termékek, hogy egész más szabályozás vonatkozhat rájuk az egyes országokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a C-vitamin titok: ezt jobb, ha tudod a filléres, bolti pirulákról

Többet ártanak, mint használnak ezek a készítmények?

Magyarországon az OGYÉI adatbázisában több mint 17800 bejelentett étrendkiegészítő található, immunerősítő cseppektől, a fehérjeporokon át a fogyasztó kapszulákig rengetegféle termék tartozik ide. Korábban kifejezetten a C-vitamint tartalmazó termékek esetén vizsgáltuk, hogy a kapható tabletták közül mennyi minősül gyógyszernek, és hány darab étrendkiegészítőnek. 

Azt láttuk, hogy mindössze 40 darab aszkorbin sav, vagyis C-vitamin tartalmú gyógyszernek minősülő készítmény található a forgalomban lévő termékek között. (Még ez a szám is becsapós, hiszen külön terméknek számít pl. a BÉRES C-VITAMIN 100 mg filmtabletta, de a 200 és az 500 mg-os kiszerelés is.) Étrend-kiegészítőkből ezzel szemben 720 tabletta, 651 kapszula, 150 rágótabletta, 84 filmtabletta és 7 kapszula+tabletta, tehát összesen több, mint 1600 termék lehet elviekben forgalomban az adatsorok szerint, míg gyógyszerekből ezekbe a kategóriákba csupán 21 darab termék esik! 

Dr. Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai elnöke elmondta korábban a Pénzcentrumnak, amikor kifejezetten a C-vitamin készítményekről nyilatkozott lapunknak, hogy általánosságban a gyógyszerek minőségét a hatóságok sokkal szigorúbban ellenőrzik, mint az étrend-kiegészítőkét. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne lennének jó minőségű C-vitamin étrend-kiegészítő készítmények a piacon, viszont érdemes a jól ismert és megbízható gyártókat keresni.

- fegyelmeztetett a szakember. Ez ugyanúgy igaz nem csak a C-vitaminokra, hanem bármilyen étrendkiegészítőre, főként ha internetes forrásból származik. Az EU-n belülről rendelt csomagok sokkal kisebb veszélyforrást jelentenek már csak amiatt is, mert az unióban szigorú szabályok vonatkoznak az étrend-kiegészítőkre, melyek nagyjából egybevágnak a magyar szemlélettel ezen a téren. Viszont Kínában például egész más szabályok vonatkoznak feltehetően az ilyen készítményekre. 

Veszik a magyarok, mint a cukrot

Megkérdeztük az adóhatóságot, hogy hány étrend-kiegészítőt tartalmazó csomag érkezik az EU-n kívülről, és meglepően sok: 2018-ban 2160 küldeményt több mint 90 millió forint értékben, ez év szeptember végéig pedig 2657 küldeményt, csaknem 88 millió forint értékben vámkezelt a NAV. Tehát csaknem 500 csomaggal több érkezett idén az év háromnegyedében, mint tavaly egész évben. 

Arra is rákérdeztünk, hogy a különböző értékkategóriákban hány csomag érkezett hazánkba "harmadik országból". Ugyanis az interneten cégtől, vagyis webáruházból megrendelt és az EU-n kívülről érkező áruk 22 euró értékig vám- és adómentesek, 150 euróig vámmentesek, de áfakötelesek, 150 euró fölött pedig áfát és vámot is kell fizetni. 

Magánszemélyek esetén EU-n kívülről Magyarországra küldött csomag után 45 euróig nem kell vámot és adót fizetni, 150 euróig vámmentes, de áfaköteles, 150 és 700 euró között 2,5 százalék vámot és áfát, efölött pedig az áfa mellett már a vámtarifa szerinti vámot kell megfizetni.

A NAV-nak a 22 eurós értékhatár alatti csomagokról nem rendelkezik adatokról, mert ezen küldemények vámkezelése alakiság nélkül elvégezhető. A 22-150 eurós értékhatár közé eső étrend-kiegészítőt tartalmazó csomagokra viszont már van adat: 2018-ban 1418 küldemény, 2019. szeptember 30-ig pedig 1625 küldemény érkezett. Az áfa- és vámköteles, 150 eurós értéket meghaladó küldemények száma pedig 2018-ban 742, míg ez év szeptember végéig 1032 volt.

Azt is megkérdeztük az adóhatóságtól, mely országból érkezik a legtöbb étrendkiegészítőt tartalmazó csomag. Az adatokból az derült ki, hogy ebben toronymagasan az USA vezet, melyet Kína követ a sorban elég nagy hátránnyal. Viszont érdekes, hogy a magyarok Ausztráliából, Indiából, Svájcból, Kanadából, Japánból, Új-Zélandról, Thaiföldről, Izraelből és Hongkongból is rendelnek ilyen besorolású termékeket. 

Azt is megtudtuk, hogy a NAV a légi áruforgalomban 2018-ban több, mint 58 ezer küldeményt, 2019. szeptember 30-ig több, mint 54 ezer küldeményt vámkezelt étrend-kiegészítő vonatkozásában. Az adóhatóság felhívta a figyelmet arra is, hogy a termékkör összetettsége miatt a vámkezelés nagy figyelmet igényel. Fontos, hogy a küldemények tarifális besorolása megfelelő legyen. 

Amit sokan nem tudnak, hogy a táplálék-kiegészítők több esetben védett növényből származó összetevőket tartalmaznak, melynek behozatalához CITES-engedély szükséges, továbbá tartalmazhatnak olyan gyógyszer hatóanyagot, melynek behozatala nem engedélyezett. Azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg, hogy valójában mit tartalmaz a készítmény, a NAV Szakértő Intézete laboratóriumi vizsgálattal tisztázza az összetevőket.