Luxusfagyi győzött az epresjégkrém-teszten: találtak 0,3% gyümölcstartalmút is

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 13 gyümölcs (eper) jégkrémet tesztelt a termékcímke alapján. Vizsgálták a termékek gyümölcs- és cukortartalmát, valamint, hogy tartalmaznak-e aromát és egyéb adalékanyagot. Szupermarketben kapható, összesen 13 eper- vagy epres jégkrémet vizsgáltak, amelyek nevük vagy a csomagoláson lévő kép alapján azt a látszatot keltik a fogyasztóban, hogy gyümölcs tartalmú terméket vesznek. Habár nagyon kritikus anyag egyikben sem volt, több termék tartalmaz potenciális allergizálót, fölösleges aromát, rengeteg cukrot, de legjobb esetben is csak 20-25 százalék gyümölcsöt.

A legmagasabb pontértéket a Haagen dazs Epres jégkrém kapta, mivel az egyik legmagasabb gyümölcstartalmú termék volt, 21 százalék eperrel, viszonylag alacsony cukortartalommal és adalékanyagok nélkül. Egy ponttal szorosan mögötte az Unilever terméke a Carte d'Or Classic Eper, harmadik helyen pedig a Grycan Eper jégkrém végzett. Habár ezeknek volt a legmagasabb a gyümölcstartalma (26-20%), de pontot is veszítettek mesterséges aroma ill. potenciális allergizáló adalékanyag miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hagyjuk az óbégatást: a magyarok pénzelik az albán fagyimaffiát

Mutatjuk, mi áll a háttérben.

A lista végén végzett termékek egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt csak aromát, viszont annál több cukrot ill. sok nem kívánatos adalékanyag van bennük. Az ár alapján elmondható, hogy az olcsóbb termékek (350-800 forint/liter) a lista végére kerültek az alacsony gyümölcstartalom és sok adalékanyag miatt. A lista élén végzett három termék viszont mind drágább egységáron kapható: 1250 forint/liter és 4.000 forint/liter között.

Mennyi gyümölcs van a jégkrémben?

A vásárlóként abban a hitben választunk gyümölcsjégkrémet, hogy az adott termék valószínűleg tartalmazza a névadó gyümölcsöt. Ehhez képest a 13 tesztelt termék közül a legmagasabb gyümölcstartalmú készítményekben az eper aránya 26 százalék volt, 21 százalék és 20 százalék volt, a többiben 16 százalék és 6 százalék között mozgott. A legalacsonyabb gyümölcstartalmúaknál inkább jelképesnek nevezhető ennek az összetevőnek az aránya, hiszen 0,3 és 1,6 százalék között volt.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint az elnevezésben is különbséget kell tenni 15 százalék feletti ill. annál kisebb gyümölcstartalom esetén. Míg az előbbit nevezhetik a gyártók "gyümölcsjégkrémnek", az utóbbinál már csak a "gyümölcsös jégkrém" elnevezés megengedett. Amelyiknél csak aroma adja a gyümölcsízt, "gyümölcs ízű" jégkrémnek kell nevezni. Habár a vizsgált termékek elnevezése megfelelt az előírásoknak, az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e az elnevezések közötti különbséggel, és ezt figyelembe veszik-e a vásárlásnál.

Egyéb összetevők

A jégkrémek fő összetevői a különféle tejtermékek. A termék beltartalmi értékét jelentősen befolyásolja, hogy ez a tejtermék tejszínt vagy tejsavóport jelent-e. Mindössze 4 termék tartalmazott tejszínt. 11 termék tartalmaz mesterséges aromát, habár az egyesületnél úgy gondolják, hogy egy jó minőségű jégkrém e nélkül is megállja a helyét. Amikor jégkrémet veszünk, tisztában vagyunk vele, hogy magas cukortartalmú édességet fogyasztunk, de ezen belül is lehet különbséget tenni. A termékek cukortartalma 16 és 27 százalék között változott. Habár a cukor egy része származhat a benne lévő gyümölcsből, de a vizsgált jégkrémek esetében nem tapasztaltak ilyen összefüggést, ugyanis a minimális gyümölcstartalmú termékek között is volt kiemelkedően magas cukortartalmú.

Az emulgeálószerek és stabilizátorok használatával érik el a gyártók, hogy a jégkrém megőrizze kedvező állagát. Viszont ezek között vannak potenciálisan allergizáló hatásúak is, mint például a guargumi vagy a szentjánoskenyérmag-liszt. Mindössze egy termék volt, amelyikben egyik sem fordult elő.