Mire költenek a gazdag magyarok? Mit vesznek a szegények?

2015 első fél évében egy háztartás egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 72 214 forint volt. Jelentős a különbség a társadalom legszegényebb és leggazdagabb rétegeinek vásárlási szokásai között. Az egy személyre jutó elköltött havi összeg a legszegényebb családok esetében, tehát a társadalom legszegényebb 20 százalékánál mindössze 41 ezer forint.

Ezzel szemben a legjobban kereső 20 százalék kiadási havonta fejenként meghaladják a 134 ezer forintot - derült ki a KSH friss fogyasztási statisztikájából. A szegények mindössze 13 ezer forintot költenek boltban vásárolt élelmiszerekre, a módosabbak azonban 28 ezer forint fölött. Éttermekbe viszont sokkal gyakrabban járnak a gazdagabb családok.

A munkaképességet meghatározó kiadásokra (az egészségre, közlekedésre és oktatásra) ötször annyit költenek a magas bevétellel rendelkező családok, ezáltal a szegényebb rétegek alapvető hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A kultúrafogyasztás esetén majdnem kilencszeres a különbség.

Az ország egyes régióiban területileg is nagyok az eltérések. Az észak- alföldi fogyasztók költenek a legkevesebbet termékekre és szolgáltatásokra. A legtöbb pénzt a közép- magyarországi régióban (így Budapesten is) költik el. Ebben a régióban a több a vásárlók lehetősége is.

A KSH bővebben is foglalkozik a jövedelemkülönbségek élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásával. Közgazdaságilag elfogadott törvényszerűség, hogy minél kisebb hányadát fordítjuk élelmiszerre az összköltségünknek, annál kedvezőbb az életszínvonal. A magas bevételű háztartások kiadásaik 21 százalékát, az alacsony bevételűek kiadásaik egyharmadát költik boltban megvásárolt élelmiszerre és alkoholmentes italokra. A gazdagabbak minden élelmiszer típusra többet költenek, változatosabban, egészségesebben étkeznek:

• kevesebb zsiradékot, húst és kenyeret

• több gyümölcsöt és halat fogyasztanak
  

Az élelmiszerfogyasztás szempontjából figyelembe kell venni, hogy nem csak otthon étkezünk. Bár az otthon elfogyasztott élelmiszerek aránya a leggazdagabbaknál csupán 2,2-szer magasabb, mint a legnagyobb szegénységben élő családoknál, számításba kell vennünk a házon kívül étkezéseket. A gazdagok kiadásaiból a házon kívüli étkezések a teljes ételre fordított összeg 19 százalékát teszik ki. Éttermekben, a munkahelyen és az iskolában 4,5-ször költenek többet a magas bevételű háztartások tagjai. Tehát a jövedelmi helyzet javulásával párhuzamosan nő a házon kívüli étkezések aránya.

A kiadások alapján tehát megállapítható, hogy az életszínvonalbeli különbségek kis mértékben csökkentek. Ezeket az eredményeket részben befolyásolhatja, hogy a KSH változtatott a lakosság fogyasztásának mérési módszerein. Ezáltal a 2015-ös adatok a korábbi évek adataival csupán korlátozottan vethetőek össze.

Érdemes megfigyelni, hogy milyen mértékben változott az elmúlt két évben a szegényebb és gazdagabb rétegek kiadásai közti különbség az egyes termékcsoportoknál.

• Az egy főre jutó kiadások 3, 6-szorosról 3,3-szoros különbségre csökkentek

• A ruházati költségkülönbségek 7,8-szorosról 4,5-szörösre csökkentek

• A vendéglátásban, közlekedésben és egészségügyben szintén csökkentek

• A szórakozás terén 7,7-szeresről 8,8-szorosra növekedtek

• Az oktatás, a szeszesital és dohánytermékek esetében minimálisan növekedtek