Tízből hat európai netezik rendszeresen

Európában a népesség mintegy 60%-a használja rendszeresen, és 48%-a napi rendszerességgel az internetet. Ez közel ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 56%-a használja napi rendszerességgel az internetet, és 65%-a használta azt a felmérést megelőző elmúlt három hónapban. Ugyanakkor mind az EU (30%), mind az USA (32%) népességének mintegy harmada még soha nem volt online.

Hatalmas különbségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági és területi megoszlásban. Az internetet különösen az idősek, kevésbé képzettek és alacsony jövedelműek használják kisebb mértékben az internetet, és ők alacsonyabb informatikai készségekkel is rendelkeznek. Az informatikai ismeretek javítása alapvető fontosságú a digitális európai társadalom felépítéséhez. Az Egyesült Államokkal történő összehasonlításban az EU ezen a téren is jól tartja magát, bár a web használata az idősebb amerikaiak körében elterjedtebb (szemben az EU-ban mért 59%-kal, az 55 év fölötti amerikai lakosok 46%-a nem használta még soha az internetet). Ezzel szemben Koreában és Japánban a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbségek kevésbé szembeötlők - írja a Rapid.

Az unió a világ legnagyobb szélessávú piaca

Az EU szélessávú piaca 2009-ben ismét a világ legnagyobb piaca lett. Az uniós polgárok közel negyede (24,8%) rendelkezik vezetékes szélessávú előfizetéssel. Bár az internet-hozzáférések sebessége nő, és az EU-ban található vezetékes szélessávú kapcsolatok 80%-a gyorsabb 2 Mbps-nél, csak 18%-uknak a sebessége haladja meg a 10 Mbps-t. Míg ezek a sebességek elégségesek az alapvető webes alkalmazásokhoz, nem teszik lehetővé fejlettebb alkalmazások, mint pl. lehívható televíziós programok igénybe vételét.

Az Európa 2020 stratégia ambiciózus célt tűzött ki, mely szerint minden európai polgár legalább 30 Mbps sebességű hozzáféréssel rendelkezzen. A nagyobb sebességek megkövetelik az új generációs hozzáférési hálózatokra (NGA-k) történő átállást. Az ilyen hálózatok kiépítése terén az EU lényegesen el van maradva például Koreától és Japántól. A nagyobb szélessávú kapacitásra való áttérés fontos strukturális kihívás az egész távközlési ágazat számára.