Leáldozott a bevásárlóközpont építési láznak!

Európában az idei évben közel 10 millió négyzetméter új bevásárlóközpont terület kerül átadásra, amely 40 százalékkal alacsonyabb, mint a 2008 júliusában előre jelzett adat. 2010-ben pedig még ennél is kevesebb, csupán 7 millió négyzetméter új bevásárlóközpont terület megnyitása valószínű. Ezek az adatok a 2005 óta mért legalacsonyabb fejlesztési ütemet mutatják és az elmúlt 5 évben folyamatosan emelkedő fejlesztési tendenciának a végét jelentik.

Magyarországon a meglévő több mint 1.1 millió négyzetméter bevásárlóközpont terület várhatóan 100.000 négyzetméterrel bővül az idei évben. A tervek szerint nyár végén kerül átadásra a győri ETO Park, továbbá jól halad Budapesten az Allee és a Corvin Atrium bevásárlóközpontok fejlesztése, amelyek várhatóan az idei évben átadásra kerülnek. Szabó Viktória, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának partnere és kiskereskedelmi vezetője elmondta, hogy finanszírozási nehézségek miatt több bevásárlóközpont fejlesztés elhalasztása vált szükségszerűvé.

A Cushman & Wakefield kutatása szerint 2008 rekord év volt az európai bevásárlóközpont fejlesztések terén. Tavaly Európa-szerte összesen 310 központban több mint 9 millió négyzetméternyi kiskereskedelmi terület került átadásra. A fejlesztések sorában Oroszország járt az élen, ahol 1,65 millió négyzetméter területet adtak át, amely a meglévő bevásárlóközpontok területéhez viszonyítva 23 százalékos növekedést mutat. További jelentős fejlesztések történtek Törökországban, Nagy Britanniában, Spanyolországban és Romániában is az elmúlt évben.

Magyarországon a bevásárlóközpont kínálat az elmúlt évben több mint 70.000 négyzetméterrel bővült a vidéki nagyvárosokban átadott központoknak köszönhetően. Ezek közé tartozik a WING által Egerben fejlesztett Agria Park (22.000 m2), a Korzó Bevásárlóközpont Hasznosító Kft. által Nyíregyházán átadott Korzó Üzletház (19.000 m2), továbbá az ECE által Debrecenben épített Fórum (28.000 m2) bevásárlóközpont.

Nyugat-Európában a legaktívabb ország Nagy Britannia volt, ahol közel 840.000 négyzetméter új bevásárlóközpont terület került átadásra 2008-ban, amely elsősorban három nagyméretű regionális bevásárlóközpontot jelentett. A százalékos adatokat tekintve a meglévő alapterülethez viszonyított legnagyobb arányú növekedés Bulgáriában (76 %) és Romániában (63 %) történt.

Az előrejelzések alapján 2009-ben és 2010-ben jelentősen visszaesnek a bevásárlóközpont fejlesztések, amelyek okai a pénzügyi krízis és a globális recesszió következtében gyengülő fogyasztói érdeklődésben, a szigorodó pénzügyi elvárásokban és a fejlesztői bizonytalanságban keresendők. A visszaesés elsősorban a fejlődő piacokat, elsősorban Oroszországot, Ukrajnát és részben Törökországot fogja érinteni. Amíg egy évvel ezelőtt ez a három ország adta a tervezett fejlesztések 58 százalékát, most ez az arány csupán 22 százalék.

Hardy Ilona, a Cushman & Wakefield budapesti iroda piackutatási vezetője elmondta: "A fejlesztések csökkenő üteme nem szükségszerűen jelent negatív trendet. Európa legtöbb fejlődő országában, különösen a fővárosokban rövid idő alatt nagy mennyiségű bevásárlóközpont terület épült. A szigorodó gazdasági környezet lehetőséget ad a fejlesztők, kereskedők és a helyi önkormányzatok számára arra, hogy felmérjék az egyes területek kiskereskedelmi ellátottságát, illetve a további nagyméretű fejlesztések hatását a kereskedelmi környezetre. Másrészt a fejlesztések halasztása lehetőséget ad a meglévő bevásárlóközpontoknak arra, hogy beilleszkedjenek az adott régió meglévő kiskereskedelmi hierarchiába."

Habár Törökországban is számos fejlesztést elhalasztottak, a hatás kevésbé jelentős, mint Oroszországban vagy Ukrajnában. Európában a legnagyobb arányú bevásárlóközpont fejlesztési tervekkel továbbra is Törökország rendelkezik, ahol több mint 2 millió négyzetméter megnyitása várható 2010-ig. A gyorsan romló török gazdasági környezetnek köszönhetően a közeljövőben további fejlesztések elhalasztása várható.

Hardy Ilona hozzáfűzte: "A piaci fejlesztések visszaesése részben a finanszírozási nehézségeknek köszönhető, amely számos kiskereskedőt óvatosabb terjeszkedési stratégiára ösztönöz, akik emiatt nem kötelezik el magukat új bevásárlóközpontok mellett. Sajnálatos, hogy számos ígéretes fejlesztés lassult le, de biztosak vagyunk benne, hogy kedvezőbb piaci viszonyok esetén a legjobb adottságokkal rendelkező fejlesztések megvalósításra kerülnek."