Pénz beszél: mennyit kaszált az MTV az EB-n?

A nézők háromnegyede szerint közszolgálati feladat a világméretű sportesemények közvetítése, és többségükben a sportesemény sugárzása pozitívan befolyásolta az MTV megítélését. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Szonda Ipsos végzett hétfőn a köztévé megbízásából. Az Eb alatt az m1 846 ezres átlagnézettsége és 21,7 százalékos közönségrészesedése főműsoridőben több mint 60 százalékkal volt magasabb az idei év tavaszi hónapjainak átlagánál. A növekedés kétharmada a 18-49 éves szurkolóknak köszönhető. A számokból az is kiderül, hogy jelentősen nőtt a tévézésre fordított idő, és nem meglepő, hogy a nézők többsége férfi volt, akik a tavalyinál 20 perccel több időt töltöttek a képernyő előtt idén júniusban. A döntőbe a magyar férfiak fele belenézett, és azok közül, akik a képernyő előtt ültek vasárnap este, csak egyharmaduk választott más csatornát.

A mérkőzések nézettsége folyamatosan emelkedett: míg a csoportmeccsek átlagos nézőszáma a délutáni meccseknél 830 ezer fő, főműsoridőben pedig 1,1 millió körül alakult, addig a középdöntők már átlagosan 1,27 milliós közönséget értek el. Ekkor, ha meccs volt, a nézők egyharmada mindig az m1-et választotta. A negyeddöntőket 1,4 millióan követték (a tévézők 35%-a), a döntő pedig - a maga 2 millió 136 ezer fős nézettségével - az idei év egyik legnézettebb televíziós eseménye volt.

A fiatalokra jellemző, hogy a nagyobb sporteseményeket nem otthon, hanem baráti társaságban, nyilvános vetítéseken, szurkolói klubokban, éttermekben nézik. A Szonda Ipsos ötszáz fős telefonos felméréséből kiderül, hogy a felnőttek 16%-a (azaz több mint 1,2 millió fő) legalább egy alkalommal találkozott a meccsekkel ebben a formában. A felnőttek 7-8 százaléka töltötte ezt az estét "házon kívül", de mégis a foci bűvöletében. Összesen tehát több mint 660 ezer fővel nő azok száma, akik a döntőbe valahol, valamilyen formában belenéztek, a 15 évesnél idősebbek körében így eléri a 4,2 milliós nagyságrendet (RCH).

A Labdarúgó Európa-bajnokság műsorkörnyezetében sugárzott reklámokból a Magyar Televíziónak jelentős bevétele származott. A teljes júniusi reklámbevétel várhatóan meghaladja a 640 millió forintot, ez közel háromszorosa az előző év hasonló időszakában elért eredménynek.