Hóágyú és műpálya itthon: minek mennél Ausztriába síelni?

Az elérhető kínálat egyre nagyobb, egyre több, és színvonalasabb szolgáltatással várják az érdeklődőket a pályák. Bár idén már néhány napot több pálya is nyitva tartott, egyelőre nem kedvez az időjárás a síelni vágyóknak. Ennek ellenére van ahol, akkor is nyitnak, ha nem esik semmi, Kékestetőn ugyanis a hóágyúknak köszönhetően megfelelő állapotba tudják hozni a pályákat, így december 25-én 9 órakor kinyitják kapuikat.

Országszerte több, mint 30 kisebb-nagyobb pálya várja a megfelelő mennyiségű hó leesését. Ahhoz, hogy a tél rövid ideje alatt megfelelő számú érdeklődőt tudjanak vonzani a pályák, a folyamatos karbantartás mellett fejlesztésekre is szükség van. Ez szinte mindenhol folyamatosan valósul meg, az elmúlt években van ahol tízmilliókat, de van ahol százmilliókat is költöttek fejlesztésekre.

A gazdasági megszorítások hatásai ezen a területen is érezhetőek, sokan már nem engedhetik meg maguknak, hogy külföldre menjenek egy vagy két hétre síelni, bár Bajnóczky Zsolt, a Kékestetőn lévő pálya üzemeltetését végző Mátra Centrum Kft. sajtófőnöke szerint a látogatók számának növekedése a kényelmességnek is köszönhető, ugyanis sokan nem utaznak el egy-két nap miatt Szlovákiába, vagy Ausztriába, hanem inkább az egyre fejlődő magyar pályákat részesítik előnyben. 2003-ban a síelők száma 500 ezer körül mozgott, 2007-ben viszont már 7-800 ezer főt várnak.

Jelenleg bár van valamennyi hó néhol, az nem alkalmas síelésre, így meg kell várni, hogy további 40-50 centiméter essen. A hó kezelésével csak ekkora mennyiségből lehet megfelelően síelhető pályát kialakítani, így Kékes kivételével, ahol hóágyúval segítenek a helyzeten, az üzemeltetők abban bíznak, hogy karácsony környékén megérkezik a várva várt hó.

Bánkúton az elmúlt 10 évben közel 80 millió forintot költöttek fejlesztésekre, amelyből az egyik legnagyobb a 20 millióért felújított turistaház volt. Jelenleg nyolc lesiklópályán, négy húzó, négy tolókaros sífelvonó, hóágyúk és hótaposó gépek biztosítják a síelési lehetőségeket. A nehéz, közepes, valamint a tanulópálya között válogathat ki-ki tudásának megfelelően.

Kékestetőn az elmúlt néhány évben 3-400 millió forint körüli összegben hajtottak végre magánerős beruházásokat a pályák karbantartására, és fejlesztésére, valamint az egyéb lehetőségek bővítésére, mindössze a vendégház felújításához, és az ott lévő étterem létrehozásához vettek igénybe uniós támogatást. A korábbi terveknek megfelelően a mostani szezonra készült el az új lift, amely az északi pályákat szolgálja ki. Az optimista jövőbelátás ékes bizonyítéka továbbá a gyöngyösi önkormányzattal kötött 50 éves üzemeltetési szerződés is.

Dobogókő kedvelői sem panaszkodhatnak, ugyanis itt is folyamatosak a fejlesztések, a pályák rendbetétele. A 2006/2007-es szezontól újra használható a Dobogókőről Pilisszentkeresztre vezető, mintegy 6 km hosszú síút is. A pályák bővítése mellett pedig jelenleg is foglalkoznak az illetékesek a pályák hóágyúzhatóságának, műanyag pálya beépítésének lehetőségeivel, és az éjszakai síelés újbóli bevezetésével.

Az egyre fejlődő lehetőségek ellenére a magyarok leginkább gyakorolni járnak a magyar sípályákra, illetve ha hétvégente van ideje valakinek, akkor gyakori, hogy egymás után többször is elmegy. Bár akinek megvan a megfelelő anyagi forrása az még mindig külföldre megy az ünnepek között egy hétre, vagy kettőre síelni.

Lőrincz László, a Dobogókő síközpont vezetője szerint a síelés ugyanolyan, mintha valaki autót vezetne. Ha nincs megfelelő gyakorlat, akkor abból komoly problémák lehetnek. Minden évben számos magyar szenved balesetet itthon is, és külföldön is a gyakorlatlanságból kifolyólag, mivel olyan pályákra is rámerészkednek a léccel, amihez nincs meg a megfelelő tapasztalatuk...