MNB vélemény a konvergencia programról: hiányolják a céldátumot

eredményeinek hosszútávú fenntarthatósága. A reformok teljesen előkészítetlenek az MNB szerint, a céldátum eltűnésével a gyenge horgony szerep is megszűnik.

A közlemény szerint a program az államháztartási hiány csökkentésénél alapvetően a bevételi oldalra koncentrál. Nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen típusú költségvetési konszolidációnak számos negatív hatása van. Mindenekelőtt - más alternatívával összehasonlítva - túl nagy mértékben fogja vissza a gazdasági növekedést, azaz szükségtelen növekedési áldozatokra vezet. Kérdéses a konszolidáció eredményeinek hosszútávú fenntarthatósága is. További intézkedések nélkül 2008 után nem tartjuk lehetségesnek az államháztartási hiány csökkentését, illetve a ciklikusan kiegyensúlyozott államháztartási pozíció elérését - írják az MNB szakértői. A kiadási oldal alapvető strukturális változtatása nélkül a költségvetési centralizáció magas szinten állandósul, ami egyre fokozódó versenyképességi problémákhoz vezet, azaz végső soron konzerválja az alacsony növekedés ütemét.

A kiadási oldalt érintő strukturális reformok mind szakmailag, mind társadalmilag teljes mértékben előkészítetlenek. Így végső soron az államháztartás hosszú távon kiegyensúlyozott pozíciója ma megalapozatlan. Ebben a helyzetben érthető, hogy a Kormány nem vállal konkrét határidőt az euró bevezetésére, de azzal a kockázattal számolni kell, hogy megszűnik a céldátum - mégoly gyenge - horgony szerepe is. Ez további tőkepiaci volatilitáshoz vezethet a jövőben.

A makrogazdasági folyamatok bemutatása alapvetően megegyezik az MNB számításaival, lényeges eltérés mutatkozik azonban az inflációs előrejelzés terén. Véleményünk szerint a Konvergencia Program inflációs előrejelzése az előző változathoz viszonyított emelkedés után is alulbecsüli az intézkedések várható inflációs hatását. A makrogazdasági feltételezéseket és az alternatív költségvetési pályákat bemutató részben némely helyen inkonzisztens érvelések fedezhetőek fel - vélik az MNB-nél.

Az anyagban középtávú célként (medium term objective) az államháztartás 0.5-1 százalékos hiánya van megjelölve. A középtávú cél kijelölése mindenképpen pozitív változás, azonban az anyagban nincs szó arról, hogy miért pont ez az érték biztosítja az államadósság stabilizálódását, nem szól a középtávú cél eléréséhez vezető útról, és a szükséges eszközökről, illetve arról, hogy a középtávú cél elérése milyen viszonyban van a tervezett strukturális reformokkal - állítják az MNB szakértői. A jegybank szerint a jelenlegi folyamatok alapján úgy tűnik, hogy az adósságráta alakulása meghatározó lehet a maastrichti kritériumok teljesítésénél.

A programmal kapcsolatban továbbra is fenntartják a korábbiakban már megfogalmazott általános érvényű észrevételeiket: a felvázolt alappálya számszaki értékei megalapozottnak tekinthetőek, csak néhány változó esetében térnek el érdemileg a MNB aktuális előrejelzéseitől. Ugyanakkor az előrejelzések az alappályában felvázolt folyamatoktól való eltérésének (alkotmányossági kérdések, külgazdasági illetve politikai kockázatok miatt) kockázatait, illetve a kockázatok realizálódása esetén meghozható tartalék-intézkedések részletesebb kifejtését továbbra sem tartalmazza.

Az infláció 2006 végére 6 százalék közelébe gyorsul, amit 2007 első negyedévében a döntően - a két intézmény szakértői által közel azonos módon megítélt - állami intézkedések technikailag tovább emelnek. A program szerint az indirekt-adóemelések inflációs hatásait érdemben tompíthatja egyes szektorokban a kereskedelmi verseny (pl. a feldolgozott élelmiszerek esetében). Ugyanakkor az elmúlt hónapok inflációs adatai valamint a vállalati szektorban elvégzett kérdőíves felmérések éppen ennek ellenkezőjére utalnak, a piaci verseny további árszint mérséklő hatásainak fokozatos csökkenését vetítik előre - áll az MNB közleményében.

Nem egyértelmű az MNB számára, hogy a lakossági reáljövedelmekről alkotott előrejelzés sem. A program szerint az egy főre jutó reáljövedelem 2007-ben 1.7 százalékkal mérséklődhet. Mindez úgy, hogy az egy keresőre jutó reálbérek 2007-ben még a szöveg szerint is mintegy 4 százalékkal csökkenhetnek, a pénzbeni transzferek reálnövekedése várhatóan negatív, míg a szektor egyéb jövedelmeit pedig a bejelentett fiskális intézkedések (eva kulcsemelés, kamat- és árfolyamnyereség adó bevezetése, adókedvezmények szigorítása stb.) hatásai mérséklik. Ilyen értelemben a már említett 2007-es 1.7 százalékos reáljövedelem csökkenés mértéke túlzottan optimistának tűnik.

A monetáris és árfolyampolitikával foglalkozó 2.10. alfejezet azon megállapítását, miszerint "... az ERM II belépés, ami várhatóan nem igényli a jelenlegi monetáris rendszer megváltoztatását..." pontatlanak és a pénzügyi piacok számára adott esetben félreértelmezhetőnek ítéli az MNB, ezért az idézett szövegrész pontosítását javasoljuk. ERM II tagságunk esetén az inflációs célok elérése mellett az árfolyamnak a középárfolyamtól való eltérése is hangsúlyosabbá válik .

Az MNB kifogásolja a programban felvázolt négy alternatív költségvetési pályát is. Koncepcionálisan problémásnak tekintik, hogy a felvázolt szcenáriókban alkalmazott alternatív alapfeltevések az egyes szektorok viselkedési mechanizmusait illetően elnagyoltak - ráadásul az állami szektor alternatív viselkedése említésre sem került - és csak néhány magyarázó változóra mutat be alternatív pályákat.

A külső egyensúlyról értekező táblázatában a finanszírozási szerkezet bemutatásához az MNB szerint érdemes lenne külön megjeleníteni a fizetési mérleg "tévedések és kihagyások" (NEO) sorát is. Ugyanis ennek hatása a finanszírozási igényre jelentős lehet: 2005-ben a külső finanszírozási igény 6.6 százalékot tett ki, a ténylegesen finanszírozott hiány azonban a GDP 2.3 százalékával (NEO) volt magasabb, ami magasabb adóssággeneráló forrásbevonással valósult meg.

A jegyban értékelése szerint a programban szereplő számok megközelítőleg megegyeznek az MNB által előrejelzett pályával. A korábbi változathoz képest belekerültek a programba a Kormány középtávú fiskális céljai. Az MNB szerint a költségvetési hiányra vonatkozó értékek nyilván nem előrejelzések, hanem mindössze a követelményszintű pálya elemei. A programban középtávú célként (medium term objective) az államháztartás 0.5-1 százalékos hiánya van megjelölve, azonban ez a célérték nincs számításokkal alátámasztva, nem világos, hogy miért éppen ez az érték biztosítja az államadósság túlzott növekedésének megállítását.

Ezen túlmenően az sincs kifejtve az anyagban, hogy a középtávú cél elérése milyen viszonyban van a tervezett strukturális reformokkal. Emellett aggályos, hogy az anyag szerint a cél elérése várhatóan a programidőszak horizontján túl fog megvalósulni, de az odavezető útról, és a szükséges eszközökről nem esik szó az anyagban.

Pozitív változásként értékelendő az előző munkaanyaghoz képest, hogy astrukturális reformok elindítására vonatkozó intézkedések egy része szerkesztett formában és a törvényalkotási ütemezés bemutatásával bekerült az anyagba. A nyugdíjrendszer esetében néhány konkrét, rövidtávon megvalósítandó intézkedés bemutatása is szerepel az anyagban.

Mindazonáltal az egyes területeken bemutatott intézkedések közül több is meglehetősen általánosan megfogalmazott, inkább csak elérni kívánt célként, mintsem konkrét intézkedésként értelmezhető. Emellett hiányzik a tervezett strukturális intézkedések várható hatásának számszerűsítése, hiányra és adósságra gyakorolt hatásának elemzése. Ezek hiányában a program alapján nem világos, hogy a tervezett reformok hogyan és milyen mértékben járulnak majd hozzá a hosszú távú fiskális fenntarthatóság eléréséhez és megtartásához. Az alternatív forgatókönyvek bemutatása megítélésünk szerint továbbra sem elégíti ki teljes körűen a kockázatértékelés követelményeit.

Az MNB szerint kimaradt a jogi problémák miatt kockázatos tételek kérdése (alkotmánybírósági döntésre várnak egyes adótörvények, illetve az Európai Bíróság előtt van az iparűzési adó ügye), másrészt nem került kifejtésre, hogy hogyan reagálna a kormányzat a tervezettnél magasabb hiányszintre, amennyiben egyes intézkedések tényleges hatása elmaradna a várttól.