A rendszerváltás utáni kárpótlást követően a nagy gazdaságok földbirtokai felaprózódtak és a létrejövő "gazdaságok" többsége méretük miatt, alkalmatlanná vált a gazdaságos termelésre. Az új tulajdonosok nagy része mégsem akart megválni talpalatnyi földjétől (függetlenül attól, hogy a legtöbbjük nem is értett a mezőgazdasághoz, illetve nem akart azzal foglalkozni), de némi pénzre azért szerettek volna szert tenni, ha már ölükbe hullott néhány négyzetméternyi birtok. Nem maradt más választás mint bérbe adni azt. De hogyan fordíthatnák termőre erőforrásukat? Erre kerestük a választ.
A rendszerváltás utáni kárpótlást követően a nagy gazdaságok földbirtokai felaprózódtak és a létrejövő „gazdaságok” többsége méretük miatt, alkalmatlanná vált a gazdaságos termelésre. Az új tulajdonosok nagy része mégsem akart megválni talpalatnyi földjétől (függetlenül attól, hogy a legtöbbjük nem is értett a mezőgazdasághoz, illetve nem akart azzal foglalkozni), de némi pénzre azért szerettek volna szert tenni, ha már ölükbe hullott néhány négyzetméternyi birtok. Nem maradt más választás mint bérbe adni azt. De hogyan fordíthatnák termőre erőforrásukat? Erre kerestük a választ.
A bérleti viszony alapja a bérleti szerződés, amelyet csak írásban köthetünk meg. A bérlet alapvető célja, hogy megállapodás alapján mind a tulajdonos, mind a bérlő igénybe veszi a másik fél tulajdonában lévő erőforrásokat (föld - munkaerő, szaktudás, eszköz, tőke).
A földbérlet esetében egy érdekellentét alakul ki a szerződők között, mivel mindkét fél a lehető legtöbbet akarja kapni a birtokolt erőforrásáért. A bérleti megállapodás alkudozás eredménye. A bérleti díj értéke adott területen belül is eltérő lehet – nem mindig igazodik a föld értékéhez, termékenységéhez.
Hogyan állapítsuk meg a bérleti díjat ?
A bérleti díj megállapítására több módszert is kidolgoztak. Ezek közül mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. A fent említett érdekellentét miatt, más- és más szempontokat tart fontosnak a bérlő és a tulajdonos.
Az egyik legkedveltebb forma a rögzített bérleti díjas szerződés. A rögzítet bérleti díj azt jelenti, hogy vagy a termeléstől függetlenül, hektáronként, négyzetméterenként állapítanak meg egy összeget vagy a termés meghatározott százaléka a bérleti díj.
Ennél a bérleti díjas rendszernél a kockázatot teljes egészében a bérlő viseli, ugyanis ha nincs termelés akkor is meg kell fizetnie a bérleti díjat. A konstrukció előnyei közzé tartozik, hogy a bérlő saját tervei szerint gazdálkodhat és jól tervezheti a fix költségeit, a tulajdonos pedig biztos jövedelemre számíthat. Hátrányai között megemlíthetjük, hogy a bérlő a nagyobb kockázat miatt a műszaki fejlesztést nem vállalja és érdektelen a talajerő fenntartásában
A következő elterjedt konstrukció a részes bérlet, amelynél a termés meghatározott százaléka a bérleti díj. A bérlő és a tulajdonos megosztják a jövedelmet és költséget, így a kockázat közös. Ezen bérleti díj előnyei között megemlíthetjük, hogy ha egyenlő arányban osztják meg a költségeket egymás között a partnerek, akkor az optimális hozam-ráfordítás viszonyban érdekeltek. A konstrukció hátrányai, hogy a bérlő nem ismeri előre a bérleti díjat (kevésbé érdekelt a talajerő fenntartásban).
A harmadik variáció a rugalmas bérleti díj „intézménye”. Ebben az esetben a tulajdonos és a bérlő a szerződésben rögzítenek egy alap bérleti díjat, ami évente nő vagy csökken az idő- és hozamviszonyok függvényében ill. a ráfordítás és hozamok arányában. A konstrukció kiválóan alkalmas a rögzített bérleti díj legnagyobb hátrányának kiküszöbölésére (a bérlő egyedül viseli a termelés kockázatait).A rugalmas bérleti díj nagy előnye, hogy nem gátolja a műszaki fejlődést (a bérlő a valóságos kockázatnak megfelelően részesedik).
Tehát láthatjuk, hogy több lehetősége is van egy termőterület bérbeadására. Azonban az, hogy melyiket válasszuk minden esetben attól függ, hogy mekkora kockázatot akarunk vállalni, illetve mekkora bérleti díjat szeretnénk kapni tulajdonunkért. Azt azért mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy minél jobban megoszlik a kockázat a bérlő és a tulajdonos között annál magasabb bérleti díjban tudnak megegyezni.