A Századvég Politikai Elemzések Központjának legfrissebb mandátumbecslése szerint csak abban az esetben nem alakíthat egyedül kormányt a Fidesz-KDNP szövetség, ha az SZDSZ bejut a parlamentbe és az MSZP is legalább úgy szerepel, mint a nagyobbik ellenzéki párt.
A Századvég Politikai Elemzések Központjának legfrissebb mandátumbecslése szerint csak abban az esetben nem alakíthat egyedül kormányt a Fidesz-KDNP szövetség, ha az SZDSZ bejut a parlamentbe és az MSZP is legalább úgy szerepel, mint a nagyobbik ellenzéki párt.
Az intézet a februárban megjelent közvélemény-kutatási adatokat használta fel a mandátumbecslés elkészítéséhez. A Századvég öt modellt dolgozott ki, ezek közül az egyik hipotetikus.
A mandátumbecslések elkészítésénél standard feltételként kezelték, hogy az SZDSZ és az MSZP a második fordulóban megállapodik a jelöltek egymás javára történő visszaléptetéséről.
Az első forgatókönyv a Századvég és a TÁRKI közös választáskutatási programjának februári adatfelvételére épül. (A pártok szavazatarányai itt tizedes jeggyel jelennek meg, a többi intézet esetében azonban csak kerekített adatok álltak a szimuláció rendelkezésére.) Ennek alapján kétpárti parlament rajzolódik ki, ahol a Fidesz 40 mandátumos többséggel alakíthat kormányt.
A második forgatókönyv a Szonda-Ipsos és Gallup kerekített eredményeinek számtani átlagát veszi alapul. Ennek alapján a támogatottsági különbség a két nagy párt között gyakorlatilag nulla, miközben az SZDSZ átlépi a parlamenti küszöböt. Ebben az esetben a balliberális koalíció 196, a Fidesz-KDNP választási szövetség 190 mandátumot szerezhetne, vagyis újra a jelenlegi koalíció alakíthatna kormányt, pontosabban nagyobb eséllyel alakíthatna. Ha figyelembe vesszük a +/- előjellel feltüntetett átlagos eltéréseket, akkor kitűnik, hogy elvileg nem kizárt egy Fidesz-KDNP többség kialakulása, de ennek esélye a tesztek szerint lényegesen alacsonyabb egy MSZP-SZDSZ-többség kialakulásához képest.
A harmadik forgatókönyv a Medián által közölt februári adatokra épül. Az SZDSZ eszerint nem jutna be, és a két nagy párt között itt a legnagyobb a különbség a Fidesz javára. Öt százalékpontnyi Fidesz-KDNP-előny az SZDSZ kiesése mellett a Fidesz-KDNP számára 48 mandátumnyi többséget biztosítana a parlamentben. Figyelmet érdemel, hogy ennél a forgatókönyvnél a Fidesz-KDNP egyéni mandátumainak száma csaknem kétszerese az MSZP-ének, de - mint ahogyan januári szimulációs eredményeinknél is jeleztük - még ez sem lenne elég a kétharmados többség biztosításához.
A negyedik forgatókönyv a négy intézet kerekített februári adatainak számtani átlagára épül. Ennek alapján a Fidesz-KDNP támogatottsági előnye 2,5 százalékpont, az SZDSZ pedig nem jutna be a parlamentbe. Ilyen választási kimenetel esetén a Fidesz-KDNP 26 mandátumos többséggel alakíthatna kormányt.
Az ötödik forgatókönyv egy tisztán hipotetikus kimenetelt vizsgált. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történik, ha a Fidesz-KDNP ugyan 5 százalékponttal több szavazatot kap, mint az MSZP, de az MSZP és az SZDSZ együtt mégis 1 százalékponttal megelőzi a Fidesz-KDNP-t. Ebben az esetben hárompárti parlament alakulna, de a 176 egyéni választókerületi küzdelemből az 5 százalékpontos országos fölény miatt 104 esetben a Fidesz-KDNP szerezné meg a győzelmet, ezt az előnyt pedig az MSZP kompenzációs (országos listás) mandátumai és az SZDSZ mandátumai együttesen sem lennének képesek ellensúlyozni.
A februári közvélemény-kutatási adatok alapján felállított forgatókönyvek a két nagy párton és az SZDSZ-en kívül az összes többi párt számára együtt 7 és 9 százalék közötti szavazatarányt határoztak meg. Ez lényegesen magasabb a januári szimulációk 5 százalékos arányánál, és valószínűsíthetően reálisabb is. Látható azonban, hogy a két nagy párt eredményeit, illetve a kormányalakítás esélyeit ez a körülmény érdemben nem befolyásolja.