Az APEH-nél tavaly kiemelt ellenőrzési téma volt az evás vállalkozások vizsgálata. A több mint 95 ezerből csaknem 700-at vizsgált meg valamilyen módon a hatóság, s mintegy 200 olyan céget is megnéztek, amelyek evások számláit fogadták be.
Az APEH-nél tavaly kiemelt ellenőrzési téma volt az evás vállalkozások vizsgálata. A több mint 95 ezerből csaknem 700-at vizsgált meg valamilyen módon a hatóság, s mintegy 200 olyan céget is megnéztek, amelyek evások számláit fogadták be – írja a Világgazdaság.
Kiderült: bármennyire is kevés a fizetendő adó, ha további adóelkerülésre van lehetőség, azzal az evások is igyekeznek élni. Többször az adózók kapcsolt vállalkozások alapításával használták ki a 15 százalékos adóterhet viselő végső értékesítés lehetőségét úgy, hogy a befogadott szállítói számlák 25 százalékos áfatartalmát az érdekeltségi körükbe tartozó másik vállalkozásukban helyezték levonásba. S ez nemcsak jelentős adómegtakarításra adott lehetőséget – valós teljesítés nélkül –, hanem arra is, hogy a kapcsolt vállalkozás a számla nélkül vagy a nem adóalanyoktól beszerzett termékeket az eva-alany számlájával legalizálja.
Az APEH tavaly többféle típusú vizsgálat keretében vizsgálta az evásokat. Az adóhatóság a saját kiválasztású ellenőrzések során azokat a cégeket jelölte ki, amelyek árbevétele az előző évekhez képest jelentősen nőtt, és megközelítette a 25 millió forintot, egy érdekeltségi körbe tartoztak (vagyis tulajdonosaik vagy megbízott könyvelőjük ugyanaz volt), az evás időszakot megelőzően kapcsolt vállalkozásból származó bevételt vallottak be, illetve nem nyújtottak be bevallást.
Az APEH megyei és fővárosi igazgatóságai tavaly 283 ilyen, saját kiválasztású ellenőrzést végeztek, ennek keretében több mint 24 millió forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg. Egy vizsgálatra mintegy 86 ezer forint megállapítás jutott, ez nem sok más ellenőrzésekhez képest. A megállapításokat több ok miatt végezték a revizorok: például nem vallották be a járulékokat, az evára való áttéréskor különböző szabálytalanságokat követtek el, a bevételt áfa nélkül könyvelték le vagy a teljes árbevételt eltitkolták, vagy fiktív árbevétel szerepelt a könyvelésben.
Az APEH a saját kiválasztású ellenőrzések mellett az evásoknál 363, adatok gyűjtésére irányuló ellenőrzést végzett. E vizsgálatoknál az evás vállalkozók számla-kibocsátási gyakorlatát ellenőrizték. Elsősorban olyan számlázási tevékenységre irányultak a vizsgálatok, ahol a kibocsátott számlákat, bizonylatokat a korábbi tapasztalatok alapján nem valós gazdasági teljesítményről állították ki, és jellemzően oktatásról, szoftverkészítésről, tanácsadásról, könyvelésről és számítástechnikai tevékenységről szóltak. Különösen megnézték a kapcsolt vállalkozások közötti számlázásokat, s azokat a cégeket, amelyek az utolsó negyedévben realizáltak kiugró bevételt. Az adatgyűjtésre irányuló vizsgálatok keretében a feltárt szabálytalanságok miatt 699 ezer forint mulasztási bírságot szabtak ki.
Utólagos ellenőrzés keretében 151 becslési eljárást is végeztek a revizorok. A törvény szerint kötelező becsléssel megállapítani az adózó adóalapját, ha eva-alanyisága számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt, mulasztási bírság kiszabását követően szűnt meg. Nem kötelező a becslési eljárás, ha az adózó az eva hatálya alá történő bejelentkezését jogszerűen nem tehette volna meg, vagy jogszerűen nem jelentkezett ki. A revizorok tavaly a 151 ilyen vizsgálat keretében több mint 60 millió forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg az adózók terhére. A lezárult vizsgálatoknál többnyire az derült ki, hogy az adóalanynak az evához képest több adót kellett fizetnie. Szja- és áfakötelezettségük ezen adózóknak közel duplája volt annak, mint amennyit az evában kellett volna fizetniük.
Az APEH-igazgatóságok az evás számlák befogadóit is ellenőrizték, tavaly év végéig 183 esetben, s mintegy 48,6 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg, s még 18,2 millió forint mulasztási bírságot is kiszabtak. Nemegyszer előfordult, hogy a vizsgált adózó az evás számláját nem szerepeltette a bevételei között. Az is jellemző volt, hogy az evások olyan szolgáltatásokat számláztak (szaktanácsadás, irodai szolgáltatás) a nem evás vállalkozóknak, amelyek megvalósulását nem tudták bizonyítani.