Az eredeti tervekhez képest két évvel korábban, 2010-re készüljön el az ország stratégiai földgáztárolója - javasolta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az Országgyűlés szakbizottságának rendkívüli ülésén.
Az eredeti tervekhez képest két évvel korábban, 2010-re készüljön el az ország stratégiai földgáztárolója - javasolta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az Országgyűlés szakbizottságának rendkívüli ülésén.
A tárcavezető arra kérte tájékoztatójában a képviselőket, hogy segítsék elő az eredetileg 2012-re befejezni tervezett stratégiai tároló megépítésének felgyorsítását. Kóka János javaslata szerint a tárolóról szóló törvényjavaslat elfogadását követően ne fél évvel, hanem már két hónappal kezdődjön meg a kivitelezés, az 1,2 milliárd köbméteres létesítmény 2010-ig készüljön el.
Sürget az idő, ugyanis a magyar gáztározók nem stratégiai méretűek, tavaszra általában ki is ürülnek egy hideg téli időszakot követően - mondta a MOL Rt. vezető közgazdásza az InfoRádió Aréna című műsorában. Varró László közölte: ha megnövelik a tározó-rendszer kapacitását, akkor is csak egy néhány hetes gázimport-kiesést lehetne kezelni.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy a gyorsításról szóló indítványának tartalmát a bizottság energetikai albizottsága mielőbb áttekinti, és még a tavaszi ülésszakban meg lehet szavazni a törvényt.
A 150 milliárd forint beruházási értékű tároló a stratégiai tervek szerint kimerült magyarországi földgázmezőkön létesülne. A beruházás becslések szerint egy forinttal emelné a földgáz fogyasztói árát felhasználástól függően - mondta Kóka János.
Tavaszra kiürülnek
Magyarországon a téli gázfogyasztás nagyjából a nyári tízszerese, hiszen a legtöbb háztartás gázzal fűt. A MOL Rt. vezető közgazdásza szerint ez azt jelenti, hogy a magyarországi tározókba április végén kezdik „betárazni” a gázt és október végén, vagyis az őszi fűtési szezon kezdetével a fogyasztás elkezdi meghaladni az importot és a hazai termelést.
Varró László a MOL Rt. vezető közgazdásza szerint a jelenlegi rendszer nem számol azzal az import esetleges hosszabb távú, például több hónapos kiesésével. Ezt a problémát egy stratégiai tározó sem tudná kezelni.
A közgazdász úgy vélte, hogy az orosz-ukrán gázárvita egyik előnye az volt, hogy rávilágított az egyoldalú import-függőség kockázataira. Magyarország számára két kitörési lehetőség van: az egyik a Nabucco csővezeték kiépítése, a másik egy cseppfolyósított földgázkikötő létrehozása az Adrián.
Utóbbira már jelenleg is van példa, de a genovai kikötő túl messze van Magyarországtól. Varró László szerint ugyanakkor a földgáz cseppfolyósításának technológiája nagyon látványosan fejlődött az elmúlt évtizedben.
A közgazdász azt mondta, hogy a számítások alapján ha a gázmező és a fogyasztó több mint 4000 km távolságra van egymástól, akkor már jobban megéri a földgázt cseppfolyósítani és hajóval szállítani, mint vezetéken.
(forrás: InfoRádió, Kormányzati Hírportál)