A nehézségek okát Gráf József az agrártárca vezetője abban látta, hogy sem az agrárirányítás, sem maguk a gazdálkodók nem készültek fel kellőképpen az uniós elvárások teljesítésére. Példaként említette, hogy hivatalba lépése idején, az idén májusban még a múlt évi uniós támogatásokat fizették ki a gazdáknak.
A nehézségek okát Gráf József az agrártárca vezetője abban látta, hogy sem az agrárirányítás, sem maguk a gazdálkodók nem készültek fel kellőképpen az uniós elvárások teljesítésére. Példaként említette, hogy hivatalba lépése idején, az idén májusban még a múlt évi uniós támogatásokat fizették ki a gazdáknak.
A miniszter jelezte: ez még egyszer nem ismétlődhet meg. Rámutatott, hogy a lemaradásokat az év végéig sikerült ledolgozni. Ez abból is látszik, hogy július végétől azok a gazdálkodók, akiknek erre szükségük volt, már faktoráltathatták az idei uniós területalapú támogatásokat.
Az év végére az úgynevezett SAPS támogatások teljes egészében a gazdák rendelkezésére állnak - közölte Gráf József. Az uniós területalapú támogatásoknak tehát nem csak a 80 százalékát, hanem a 100 százalékát megkapják a gazdálkodók. Az úgynevezett nemzeti kiegészítést (Top-Up) pedig 2006 február 15-ig fizetik ki a gazdálkodóknak.
Az agrártárca vezetője emlékeztetett: a területalapú támogatások mellett még számos más, uniós jogcímen is támogatást kellett folyósítani a gazdáknak. Ilyen volt egyebek között az agrár-környezetvédelmi, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását célzó, az erdőtelepítést ösztönző, valamint a tejkvóta-támogatás. Ezek kifizetéséhez meg kellett teremteni a szükséges informatikai hátteret, amely nem volt egyszerű feladat. Emellett az unióból is részletekben érkezik a pénz a támogatások kifizetésére, ami ugyancsak behatárolja a lehetőségeket.
Õsztől az év végéig mintegy 175 milliárd forint támogatáshoz juthattak a gazdák 2005-ben - ismertette a miniszter. Ez éves szinten azt jelenti, hogy 2006-ban a tavaly tervezett 328 milliárd forint helyett 350-360 milliárd forintot fizetnek ki a gazdálkodóknak támogatásként.
Gráf József utalt arra, hogy Magyarország számára az uniós agrár-külkereskedelmi liberalizáció csak akkor elfogadható, ha az újonnan belépett EU-tagországok támogatása egy szintre kerül a régi tagországokéval.
Ugyanez a helyzet az uniós agrártámogatások leépítésénél is - mutatott rá a miniszter. Azaz Magyarország ezen a területen is csak akkor hajlandó engedményekre, ha a régi és az új tagországok támogatottsági szintje kiegyenlítődött. Jelenleg ugyanis a magyar gazdálkodók a régi tagországok támogatottsági szintjének mindössze a 60 százalékát kapják. A magyar gazdák támogatásának 60 százaléka ugyanakkor már az unióból érkezik, és csak 40 százalék a nemzeti forrás. 2006-ban a magyar agrárbüdzsé eléri a 400 milliárd forintot, ami a miniszter szerint csupán nemzeti forrásból nem lett volna finanszírozható.
Gráf József beszélt arról is, hogy a piacnyitással a magyar agrárium átmenetileg vesztes helyzetbe került. Ezt jelezte az is, hogy a múlt évben az agrárexport csak mintegy 6 százalékkal növekedett, míg a behozatal aránya 26 százalékkal nőtt. Ezt a hátrányos tendenciát az idén sikerült megállítani, és várhatóan az év végére a kivitel már ismét meghaladja a behozatalt. A miniszter szerint 2005 végére várhatóan a mezőgazdaság pozitív szaldója meghaladja majd az 1 milliárd eurót.
A miniszter szerint szükséges, ám igen nehéz helyzetet teremt az a kormánydöntés, amelynek értelmében 2006-ban a tárca intézményi működtetésre szánt forrásait 16 százalékkal megkurtították. Emiatt a 63 milliárd forintos igazgatási költség 10 milliárd forinttal lesz kevesebb.
Gráf József jelezte: az elkerülhetetlen létszámcsökkentés - amely csaknem ezer ember elbocsátását jelenti - nem érinti majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal állományát, valamint a falugazdász-hálózatot sem. Így a többi területen értelemszerűen az átlagnál több embert kell majd elküldeni. Az átszervezés végleges tervei 2005 végére készülnek el, és azokat 2006. február 15-ig hajtják végre.
Gráf József szerint a magyar agrárkormányzat mozgástere a hazai ügyek intézésében nem túl nagy, mivel azokat az uniós szabályok behatárolják. Ugyanakkor jelentős mozgástér kínálkozik Magyarország számára az uniós bürokráciában érvényesíteni a magyar érdekeket - mutatott rá. Ehhez azonban több országgal is össze kell fognia Magyarországnak - vélekedett. Példaként említette az uniós cukorrendtartás reformját, ahol a magyar, a francia, az olasz, a német, az osztrák és a belga érdekek igen közel álltak egymáshoz, így ezek kerültek túlsúlyba.
A legnagyobb feladat 2006-ban a magyar mezőgazdaság jelenlegi torz - a növénytermesztést indokolatlanul előnyben részesítő - szerkezetének megváltoztatása - mondta a miniszter. Az állattenyésztés tehát a jelenleginél nagyobb támogatásra számíthat annak érdekében, hogy az ágazat egészséges termelési szerkezete helyreálljon. Ezért megmaradnak az úgynevezett állatjóléti támogatások, az állattenyésztők segítséget kapnak a hulladék-megsemmisítési és az állatorvosi költségek finanszírozásához, valamint a hosszabb távú takarmánykészletek beszerzéséhez is. Emellett meg kell kezdeni az SPS-re, a farmtámogatási rendszerre áttérés előkészítését is.
(forrás: fvm.gov.hu)