Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Igor Luk¹iæ, montenegrói pénzügyminiszter 2005. november 22-én Budapesten aláírták a Magyar Köztársaság és a Montenegrói Köztársaság közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló kormányközi megállapodást.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Igor Luk¹iæ, montenegrói pénzügyminiszter 2005. november 22-én Budapesten aláírták a Magyar Köztársaság és a Montenegrói Köztársaság közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló kormányközi megállapodást.
A megállapodás értelmében - maximum 13 éves futamidőre szóló 15 M euró összegű kötött segélyhitel felhasználásával - Podgoricában magyar vállalkozók óvodát, általános iskolát, egészségügyi szakiskolát, gimnáziumot és vizsgaközpontot építenek. A kormányközi megállapodás aláírását követően a montenegrói oktatási tárca a magyar vállalatok számára szóló versenytárgyaláson választja ki a beruházásokat megvalósító cégeket.
Montenegróval - amely oktatási intézmények építéséhez és berendezéséhez kért segítséget -, 2004. februárjában kezdődtek meg a tárgyalások. A Magyar Köztársaság Kormánya és Montenegró Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló kormányközi megállapodás szövegtervezetét a felek szakértői 2005. májusában Podgoricában dolgozták ki, és 2005. június 30-án parafálták Budapesten. A szerződést a magyar gazdasági és közlekedési miniszter és a montenegrói pénzügyminiszter írta alá 2005. november 22-én.
Magyarország stratégiai érdeke a délkelet-európai országok stabilizációjának, fejlődésének és az európai struktúrákhoz való felzárkózásának elősegítése, a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok erősítése útján is. A nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében ezért a délkelet-európai országok, köztük Montenegró kiemelt partnerországként szerepelnek.
Az uniós kötelezettségekkel és a nemzetközi elvárásokkal összhangban Magyarországnak is fokoznia kell a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében a fejlődő országoknak nyújtott segítséget. A kötött segélyhitelezés hazai jogi, pénzügyi és intézményi feltételeit, az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás részletes szabályait a 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályozza. Ennek a feladatnak Magyarország olyan formában tehet eleget, amely a nemzetközi előírásokkal összhangban lévő módon a magyar export versenyképességének javítását, a kivitel fokozását, a hazai foglalkoztatás növelését eredményezi.
A kötött segélyhitel révén a kedvezményezett ország az OECD, illetve az EU által megengedett, a normál kereskedelmi exporthitelek feltételeihez képest 35 %-kal olcsóbb hitelhez jut, azáltal, hogy a magyar költségvetés a kamat különbözetet és a biztosítási díj egy részét átvállalja. A fejlett országok gyakorlatában évtizedek óta hatékonyan működő kötött segélyhitelezés bevezetésével a magyar exportőrök más fejlett országok vállalataihoz hasonló, kedvezményes hitelfeltételekkel versenyezhetnek az egyéb feltételekkel nem finanszírozható állami, önkormányzati megrendelésekért. A projektek általában nagy volumenű fejlesztési célú beruházások, amelyek a magyar beszállítói ipar fejlődését és új munkahelyek teremtését is elősegítik, ezáltal a hazai kis- és középvállalkozások is részesülnek a fejlesztési együttműködés eredményeiből.
A konkrét segélyhitel szerződéseket a kormányközi megállapodás alapján az Eximbank köti meg a hiteladóssal. A hiteleket az Eximbank nyújtja, a külföldi kockázatokra a Mehib nem piacképes biztosítása nyújt fedezetet. A hitelek visszafizetésére Montenegró szuverén garanciával egyenértékű kötelezettségvállalása nyújt fedezetet.
A montenegrói oktatási infrastruktúra fejlesztésében való közreműködés és a magyar export elősegítését egyaránt szolgáló keret-megállapodás a magyar segélyhitel konstrukció második délkelet-európai térségbe irányuló eredménye. A Bosznia-Hercegovinával 2004-ben aláírt kormányközi keret-megállapodás alapján Tuzla egészséges ivóvízellátását biztosító 7,2 millió euró értékű beruházás folyamatban van.