Hivatalos hitelesítés nélkül működik több mint húsz felsőoktatási intézmény - a Magyar Nemzet online információi szerint -, mivel az iskolákat minősítő Magyar Akkreditációs Bizottságnak a kétciklusú képzések erőltetett iramú engedélyeztetése miatt nincs ideje arra, hogy az eljárásokat időre elvégezze. A késlekedés akkor lehet végzetes, ha egy intézmény minősítési eljárása során kiderül, hogy már évek óta működik olyan képzés, amely nem felel meg a feltételeknek - írja a Magyar Nemzet.
Hivatalos hitelesítés nélkül működik több mint húsz felsőoktatási intézmény - a Magyar Nemzet online információi szerint -, mivel az iskolákat minősítő Magyar Akkreditációs Bizottságnak a kétciklusú képzések erőltetett iramú engedélyeztetése miatt nincs ideje arra, hogy az eljárásokat időre elvégezze. A késlekedés akkor lehet végzetes, ha egy intézmény minősítési eljárása során kiderül, hogy már évek óta működik olyan képzés, amely nem felel meg a feltételeknek - írja a Magyar Nemzet.
A hazai egyetemek, főiskolák csak úgy működhetnek, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) hitelesíti, hogy a képzések színvonala, az intézmény infrastruktúrája megfelel a feltételeknek. Az akkreditációs bizottság honlapján közzétett lista szerint jelenleg 23 olyan magyar felsőoktatási intézmény van, amelynek lejárt az akkreditációja. Köztük vannak olyan nagy múltú intézmények, mint a Budapesti Corvinus Egyetem (Közgáz), a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem is.
A legsúlyosabb a helyzet a Közgázon és Szegeden: előbbinek több mint három éve, utóbbinak két éve járt le a hitelesítése, ráadásul - a szegedi jogi kart leszámítva - ez a helyzet valamennyi karral is. A szegedi egyetem bölcsészkarát - amelynek keretében működik az államilag finanszírozott, a hallgatóktól térítési díjat szedő Budapest Média Intézet is - utoljára 1995 júliusában vizsgálták meg, akkori minősítésük pedig 2003-ban lejárt.
Bár hivatalosan lejárt az intézmények hitelesítése, az akkreditációs bizottság szerint az mégis érvényes. Két évvel ezelőtt ugyanis a testület határozatot hozott arról, hogy a felsőoktatási intézmények hitelesítése addig érvényes, amíg nem minősítik újra őket. Halmay Nóra, a MAB főtitkárhelyettese az Index internetes lapnak elismerte: az eredeti elképzelés az volt, hogy legyen minősítés nélküli időszak, de a testület fizikailag képtelen időre elvégezni ezt a munkát.
Az esetenként többéves késlekedés fő oka az, hogy a kétciklusú képzés jövő évi kötelező bevezetése miatt a testület most az új alap- és mesterképzési szakok minősítésével van elfoglalva. Az eljárás nagyon sürgős, mert hamarosan nyomdába kell kerülnie a felvételi tájékoztatónak. Úgy tudjuk, ebbe legfeljebb tíz mesterképzési szak kerül majd be, vagyis a felvételizők zöme továbbra sem fogja látni, mi vár rá az első három év után. Ismert: jövőre főiskolai és egyetemi szakok helyett hároméves alapszakok indulnak