Egyetértett kilenc új uniós tagország mezőgazdasági bizottságának elnöke abban, hogy elfogadhatatlan a cukorreform a közösséghez tavaly csatlakozottak számára. A bizottsági elnökök szerint fel kell gyorsítani az intervenciós gabona értékesítését, és mielőbb el kell fogadni az uniós költségvetést.
Az új uniós tagországok mezőgazdasági bizottsági elnökeinek csütörtöki budapesti találkozóján a résztvevők egyetértettek abban, hogy közös érdekük a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés mielőbbi elfogadása. A résztvevők közös álláspontra jutottak abban is, hogy a következő uniós költségvetési időszakban az agrárium és a vidékfejlesztés érdekeinek megfelelő súllyal kell érvényre jutniuk ebben a büdzsében.
Az új uniós tagországok parlamentjeinek mezőgazdasági bizottsági vezetői, illetve megbízottaik magyar javaslatra tárgyaltak a következő uniós költségvetési időszakról, továbbá a gabonaintervenciós készletek kezeléséről, a WTO-tárgyalások ütemezéséről és a cukorrendtartás reformjáról. Közös álláspontot igyekeztek kialakítani a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, valamint az egyszerűsített területalapú támogatásról, a SABS-ról és a nemzeti kiegészítésről, a Top-up-ról.
A bizottsági elnökök tájékoztatót hallgattak meg a minőség- és eredetvédelemről, továbbá az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről.
Elfogadhatatlan a Tizek számára a cukorreform
A tanácskozáson részt vett Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia képviselője. Nem jött Magyarországra a máltai delegátus.
A háromórás tanácskozás során a résztvevők egyetértettek abban, hogy az unió tervezett cukorrendtartási reformja az újonnan csatlakozott országok számára elfogadhatatlan mind ütemét, mind az ármérséklés nagyságát, mind a kompenzációs terveket tekintve. Ezt a megállapítást tükrözte az az állásfoglalás-tervezet is, amelyet a magyar delegáció nevében Magda Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának MSZP-s elnöke terjesztett kollégái elé.
Az állásfoglalás szerint a tanácskozás résztvevői nem értenek egyet a cukorreform keretében tervezett közel 40 százalékos árcsökkentéssel, és az Európai Bizottság által javasolt 60 százalékos kompenzációnál magasabb, legalább 80-90 százalékos mértéket szeretnének elérni.
Magyar részről indokolatlannak tartották azt is, hogy az unió által tervezett cukorrendtartási reformmal kapcsolatos döntés még a WTO decemberi honkongi miniszteri fordulója előtt megszülessen.
Szlovén segítség a magyar gabona szállítására
Az intervenciós gabonakészletek kezelésének kérdésében egyetértés volt abban, hogy az intervenciós készletek kül- és belföldi értékesítését fel kell gyorsítani. Ebben a kérdésben Szlovénia felajánlotta segítségét Magyarországnak a koperi kikötő használatára. Ugyanakkor volt olyan vélemény is, hogy a tengeri szállítás mellett a vasúti szállításra is nagyobb szükség volna ezen a területen.
A Közös Agrárpolitika reformjáról a résztvevők többsége úgy vélekedett, hogy a jelenleg hatályos szabályozás módosítása nem igazán érdeke az újonnan csatlakozott tagállamoknak. A KAP-reform ugyanis hátrányos helyzetbe hozná az új uniós tagországokat, mivel a részükre folyósított támogatás kisebb lenne a régi tagországok szintjénél. Felvetődött az az igény is, hogy a további belépő országok számára biztosítsanak többletforrást a finanszírozáshoz, ne a mostani forrásokból oldják meg.