Ma még a gazdagok hobbija, de fordulhat a kocka: magyar találmány robbanthat új tech-forradalmat?

A 3D nyomtatáshoz elengedhetetlen a filament, tehát maga az anyag, amivel nyomtatunk. Míg maga a 3D nyomtató már akár 30 000 forintért is beszerezhető, a filamentek igen drágák. Egy kiló filamentet mintegy 12 000 forintért tudunk megvásárolni, azonban az ár a tárgy nagyságával, valamint a filament anyagával egyre csak emelkedik. A filamentek pedig nem csak drágák, de környezetterhelő hatásuk is van.

A 3D nyomtatás most igazi aranykorát éli, bár még ez a technológia nem vette át a teljes feldolgozóipart, az elemzők szerint nagymértékű növekedés várható, és a piac 2023-ra már mintegy 32,78 milliárd dollárt fog érni. A 3D nyomtatás, vagyis additív gyártás lehetővé teszi egy háromdimenziós szilárd objektum létrehozását digitális fájlból. Bár sokáig inkább újdonságnak számított, mint praktikus eszköznek, ma már egyre több szférában látják a potenciált a 3D nyomtatókban, hiszen az orvosi segédeszközökön át a cipőgyártásig bárhol használható a technológia.

Az állandóan emelkedő árak mellett azonban sok hobbistának okoz gondot, hogy be tudja szerezni a megfelelő filamentet. Arról, hogy jelenleg mekkora a 3D nyomtatás piaca hazánkban, Kiri Hunort kérdeztük, a ReFilamer vezetőjét, aki csapatával PET palackokból készít filamentet.

Nehéz felmérni azt, hogy mekkora valójában a 3D nyomtatás piaca Magyarországon, azonban a közösségi média platformokon megjelenő legnagyobb csoport létszáma 13 ezer fő, így nagyjából elmondható, hogy talán 10 ezer ember foglalkozik otthonában hobbi célú 3D nyomtatással hazánkban

- fejtette ki Kiri Hunor, aki kiemelte, hogy az utóbbi néhány évben ez az iparág is konzumerizálódott.

Míg régen ezek a gépek akár 500 000 forintba is kerültek, jelenleg a konzumerizálódásnak köszönhetően már új gépet is vásárolhatunk 30 000 forintért. Elmondható tehát, hogy jelenleg a 3D nyomtatók a sima nyomtatók árával vetekszenek, ráadásul rengeteg webshop foglalkozik 3D nyomtatással is. Nagy segítség a hobbistáknak az, hogy vannak olyan nyomtatók, amelyek egyre könnyebben kezelhetőek is, szinte csak be kell dugni, és már nyomtathatunk is velük, így akár egy általános iskolás is megtanulhatja a 3D nyomtató kezelését és alkothat vele

- mondta a villamosmérnök hallgató, aki kiemelte, hogy itt is a költségek nagyobb részét az képezi, ami a sima nyomtatásnál.

Maga a gép nem drága, azonban ha valaki hobbiként űzi, az szeretne ebben előrelépni. Az alkatrészek drágák, az alapanyag, a filament drága. Tekercsenként jelenleg 13 000 forinttól indul a filament, egy kilós kiszerelésben árulják. Nagyjából egy hobbi 3D nyomtatással foglalkozó ember havonta 2-2,5 kiló filamentet használ el, így mintegy 20 000 forintot költene el alapanyagra. Ráadásul ez csak a legegyszerűbb anyag, hiszen vannak prémium kategóriás filamentek is, amelyeket akár 60 000- 80 000 forintért vásárolhatnak meg a hobbisták

- fejtette ki Kiri Hunor, aki azt is elmondta, hogy a gép, és a program, amivel a nyomtató működik, előre megmondja, hogy az adott tárgyhoz mennyi filamentre lesz szükség. Egy 5 centiméteres kis szobrocska nagyjából 30-50 gramm filamentet használ fel, míg egy nagyobb szobor már 200 grammot is nyomhat, tehát az egy kilós tekercsnek az ötödét használja fel.

Csak úgy, mint a többi technológiai eszközt, és hobbit, ezt sem kíméli a szállítási láncokat érintő válság, valamint a folyamatos árváltozások. A filament, csak úgy, mint a műanyag egyre drágul, így az elmúlt időszakban 15-20 százalékot emelkedett az ára. A nyomtatók ára kisebb mértékben drágult, azonban Kiri Hunor kiemelte, hogy az alkatrészek, amelyeket karban kell tartani, cserélni kell, azok ára az elmúlt időszakban többszörösére drágultak. Ami korábban csak 5 000 forintba került, ma már 30 000 forint alatt aligha lehet megvásárolni. A filament drágulása ellen azonban a Brancs közösségi finanszírozási oldalon található projekt is a segítségünkre lehet, hiszen a ReFilamer gépjével akár már otthon is előállíthatjuk a saját filamentünket.

A mi gépünkkel otthoni felhasználók PET palackokból tudnak filament szálat készíteni. Ezzel a módszerrel nagyjából 90-95 százalékot is spórolhatunk, hiszen a PET-G szál 13 ezer forintba kerül, egy kilós tekercsenként, míg a mi gépünk által előállított, anyagában nagyon hasonló PET 1 000 forintba kerül. Hogy mennyi filamentet tudunk előállítani, ez a palack nagyságától is függ, de nagyjából egy kilogramm filamentet 30 darab másfél literes palackból tudunk előállítani

- fejtette ki Kiri Hunor, aki kiemelte azt is, hogy bár ez a szám nagynak tűnhet, a KSH adatai alapján egy átlagos magyar család havonta mintegy 2 kilogramm műanyag/PET palack szemetet termel.

Nekem sincs elég PET-palackom, hiszen én nem vásárolok üzletekben vizet, vagy üdítőitalt, hanem a baráti társaságom hordja hozzám a palackokat. Így a padláson jelenleg mintegy 40-50 zsáknyi PET palackom van, amit feldolgozhatok. Ezzel nem csak a saját szemétkibocsátásomat csökkentem, hanem az övékét is

- emelte ki Kiri Hunor.

Ezért lenne fontos nálunk újrahasznosítani

Az Eurostat adatai alapján 2019-ben Európában 34,4 kg műanyag hulladékot termeltünk személyenként, amelyből mindössze 14,1 kilogramm került újrahasznosításra. 2009 és 2019 között a lakosonkénti műanyag szemét termelés 24 százalékkal nőtt, tehát 6,7 kilogrammal több szemetet termeltünk.

Magyarország mindössze 33 százalékát hasznosította újra a műanyag hulladéknak az előző évben, amiből arra juthatunk, hogy sajnos mi, magyarok nem vagyunk a helyzet magaslatán, ha újrahasznosításról van szó.

Lapunknak korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium elmondta, hogy Magyarországon 18 millió tonna hulladék keletkezik évente, amelynek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni. Bár tavaly jelentősen emelkedett a hulladék újrahasznosításának mértéke, és csökkent az egy főre jutó hulladéktermelés, mégis fontos, hogy a lakosságne csak hogy szelektíven, de jól szelektálva gyűjtse a háztartási hulladékot. Annak ellenére, hogy ugyanebben az időintervallumban az újrahasznosítás is 50 százalékot nőtt, tehát 4,7 kilogrammal többet hasznosítottunk újra, tovább nőtt az újrahasznosítatlan szemét mennyisége is, 2 kilóval személyenként.