Budapesten termeljük a GDP 40 százalékát

A bruttó hazai termék (GDP) 2010-ben 26 748 milliárd forint volt piaci beszerzési áron, ennek 49,6%-át Közép-Magyarországon, 25,2%-át a Dunántúlon állították elő és ugyanekkora arányt képviselt az Alföld és Észak nagyrégió is. Az előző évihez képest a központi régió és a dunántúli országrész részesedése azonos mértékben (0,4 százalékponttal) nőtt, az alföldi és északi térségben lévő régiók részaránya pedig 0,8 százalékponttal csökkent. 2007-2010 között a GDP-hez való hozzájárulás közel azonos volt az ország két része között, kivéve 2009-et. Abban az évben a dunántúli országrész részesedésének 1,4 százalékpontos csökkenésével szemben a központi régió azonos mértékben növelte részarányát 2008-hoz képest. Az Alföld és Észak nagyrégió 2010. évi gazdasági teljesítményének mérséklődését, az Észak-Alföld feldolgozóipari termelésének - ezen belül is leginkább az elektronikus fogyasztási cikk gyártásának - visszaesése okozta.

Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2010-ben országosan 2 millió 675 ezer forint volt, az egy évvel korábbi értéket folyó áron 119 ezer forinttal haladta meg. A fajlagos mutató értéke valamennyi régióban növekedést mutatott, közülük a legjelentősebb a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régióké volt, és amelyek 9,1 és 5,7 százalékponttal nőttek a gazdasági válság 2009. évi alacsony szintjéhez képest.

Az egy főre jutó GDP alapján a régiók közötti különbségek 2010-ben tovább nőttek, miközben a fejlettségi rangsoruk nem változott az előző évihez képest. Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2008-ban 2,6-szerese, 2009-ben 2,7-szerese, 2010-ben pedig 2,8-szerese volt a 2008 óta utolsó helyen álló észak-magyarországinak. A vidéki régiók esetében a két szélső értéket képviselő Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország e mutatója közötti különbség lényegesen kisebb, 1,6-szeres volt 2010-ben.

A megyék fejlettségi sorrendjében 2010-ben, az egy főre jutó GDP alapján nem volt jelentősebb mozgás; 7 megye megőrizte a helyét, 4-4 megye egy, 2-2 megye két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A főváros országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je az országos átlagnak 2,3 -szerese volt 2010-ben, amely 3,2, 11,1, illetve 14,6 százalékpontos növekedés 2009, 2008 és 2007-hez képest. Budapest mellett országos átlag feletti értékkel Győr-Moson-Sopron, és Komárom-Esztergom megyék rendelkeztek kivéve a 2009. évit. A gazdasági válság mélypontján, 2009-ben Komárom-Esztergom megye fajlagos mutató értéke 8 százalékponttal visszaesett az előző évihez képest, majd a 2010-es 7,4 százalékpontos növekedés ismét a megyei rangsor második helyére emelte. Pest megye egy főre jutó bruttó hazai terméke 2010-ben 79,7%-a volt az országos átlagnak, ami 13,4 százalékpontos csökkenés a 2007. évihez képest. A rangsor utolsó két helyén továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye osztozik, fajlagos mutatóértékük lemaradása az országos átlagtól 46,5 és 55,3%-os volt. Budapest és Nógrád megye közötti különbség - az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték alapján - tovább nőtt, 2009-ben 4,9-szeres, 2010-ben 5,2-szeres volt. E fajlagos mutató alapján rendezett megyei rangsor élén álló Győr-Moson-Sopron és az utolsó helyen álló Nógrád megye között 2,5-szeres volt a különbség 2010-ben, szemben a 2009. évi 2,3-szeres aránnyal.

Az Európai Unió tagországainak egy főre jutó GDP adatai (vásárlőerő-paritáson) alapot adnak a hazai mutatók nemzetközi összehasonlítására. A 2010. évi magyarországi GDP (15 808 euró) az EU átlagánál 35,2%-kal kevesebb. A fajlagos mutató vásárlóerő paritáson mért értéke 3,3 százalékponttal haladta meg a 2007. évit. Eszerint a gazdasági válság éveiben lelassult Magyarország gazdasági felzárkózása az európai uniós átlaghoz. 2010-ben régiós szinten egyedül Közép-Magyarország mutatója haladta meg (8,5%-kal) a közösség átlagát, a két legfejlettebb régióé - Közép-és Nyugat-Dunántúl - több mint a felét (56,2, illetve 61,0%) érte el, míg a négy kevésbé fejlett régió teljesítménye az átlag négytizede körül szóródott (39,2-43,8%).