Zsebbe megy az uniós pénz? - Hogy áll Magyarország?

Szabálytalanság a pályázatban?

Mielőtt felvillantanánk, milyen megállapításokat is tett az OLAF, előbb nem árt, ha tisztába tesszük, mi is számít szabálytalanságnak az uniós pénzek felhasználása során.

A szabálytalanságot első lépésben fel kell fedezni. Ez megtörténhet az ellenőrzési folyamat során, vagy külső bejelentésre. A szóviccek szerelmesei még bizonyosan emlékeznek a tavaly ősszel elindított kormányzati portálra, az anti-lop.gov.hu-ra, ahol bárki jelentheti, ha a támogatásokkal kapcsolatosan tudomására jutott valamilyen visszaélés, vagy törvénytelenség.

Az uniós szabályok által előírt ellenőrzések lehetnek belső, külső és verifikációs ellenőrzések, ez utóbbi a benyújtott dokumentumok tartalmi, formai ellenőrzésére, valamint a helyszíni ellenőrzésre irányul. Ha már megtörtént az ellenőrzés, azt követően annak több kimenetele is lehet.

Az ellenőrzés egyrészt zárulhat úgy, hogy valamely javaslatot fogalmaznak meg, vagy megállapítják, hogy szabálytalanság történt. Emellett megtörténhet a szabálytalanság gyanújának feltárása, s az ellenőrzés következménye lehet akár a támogatási szerződéstől való elállás, illetve más hatóság eljárásának kezdeményezése.

Csalásért feljelentés

Ez utóbbira is akadt példa, szintén tavaly, ekkor közel 1 milliárd forintos csalásra derítettek fényt, melynek következménye az illetékes hatóságnál történő feljelentés volt. Ebben az ügyben mintegy 140 mikro- és kisvállalkozás volt érintett, valamint egy családi vállalkozásként üzemelő pályázatíró cég.

Ebben az esetben már a döntés-előkészítés felmerült a csalás gyanúja, mivel a különböző pályázatoknál több azonosságot is felfedeztek. A legtöbb pályázatnál az árajánlatokat adó társaság ugyanaz volt, emellett a saját erőt igazoló dokumentumokat írta alá ugyanaz a 3 személy.

Az árajánlatot jellemzően ugyanazon géppark - például multifunkciós nyomtató, vonalkód-leolvasó - beszerzésére adták be, melyeknek megjelölt ára jelentős mértékben eltért a kiskereskedelmi áraktól. Súlyos hiba, hogy 16 pályázó közös telephelyet adott meg, ahol a helyszíni szemlén csupán egy elhagyatott családi házat találtak.

Az is gyanút keltett, hogy 38 cég, mikor értesítették őket a helyszíni szemléről, egyből visszalépett a pályázati lehetőségtől. Az is megfigyelhető volt, hogy a 140 pályázatból 70 rövid időn belül, közvetlenül a határidő lejárta előtt érkezett be.

Jelentések a szabálytalansági eljárásokról

Az egyes szabálytalansági eljárásokról negyedévente kell jelentést tenni az Európai Bizottságnak, azonban ez nem vonatkozik mindegyik esetre. Csak azokat kell "felterjeszteni", amelyek 10 ezer eurónál (vagyis 2,5 millió forintnál) magasabb összegre vonatkoznak.

Az anti-lop portálon a cikk írásának időpontjáig (2008-07-23) összesen 369 bejelentés érkezett.

Uniós szint

Az OLAF jelentése szerint a tavalyi év során összesen 666 ügyet jelentettek a szervezetnél. A bejelentések számát tekintve a lista élén Románia áll 95 esettel, miközben jó értelemben Málta lett a nyertes, ahonnan nem érkezett egyetlen jelentés sem a tavalyi év során. Magyarország teljesítménye egyáltalán nem mondható rossznak, sőt, a középmezőny elején foglalunk helyet a 13 bejelentésünkkel.

Mindezek fényében elmondható, hogy ugyan akad Magyarországon is visszaélés az uniós pénzekkel kapcsolatosan, azonban egyáltalán nem állunk rosszul az összes tagállam mezőnyét vizsgálva.