24 °C Budapest

Biciklivel törtek az élvonalba - Egy hazai sikersztori állomásai

Pénzcentrum
2008. február 14. 09:30

Hogyan érdemes nekiindulni a nagybetűs életnek? Géresi Lászlónak, a Hajtás Pajtás tulajdonosának, egy ismerőse ültette a fülébe a bogarat, aki a nyugati nagyvárosokban tekergő biciklis futárokról beszélt, ám energiája már nem volt arra, hogy ezt a magyar viszonyok közt is megvalósítsa. Nagyon jónak tartottuk az ötletet, jóllehet kerékpárunk sem volt, s miután más dolgunk nem akadt, belevágtunk - emlékszik vissza a kezdetekre. Az induláshoz szükséges pénzt kisebb alkalmi munkákból, szobafestésből, mázolásból teremtették elő, míg a cég első két kerékpárját egyik barátjuk kölcsönözte nekik - mondta el a Világgazdaságnak Géresi László.

Az első pillanattól kezdve biztosak voltunk abban, hogy komoly konkurenciát jelentünk az összes futárszolgálatnak - hangzik a meglehetősen ambiciózus tervük, ám mint Géresi László megjegyzi: számos tévhitük is volt. Úgy gondolták, hogy rövid idő alatt "beveszik" a várost, ezzel szemben csalódásként érte őket, hogy alig akadt napi egy-két futárjuk, a cégek nem vették őket komolyan, s igencsak megmosolyogták, hogy biciklivel akarnak küldeményt szállítani. Budapesten 1993-ban korántsem tolongtak a bringások, a városban rajtunk kívül legfeljebb egy-két embert lehetett látni - jegyzi meg mosolyogva. Hamar szembesültek azzal is, hogy a futárszolgáltatás elsősorban bizalmi alapon működik, s 20-30 forintos árkülönbségek miatt a cégek nem váltanak partnert. Így nem tudtunk mást csinálni, mint igyekeztünk türelmesek lenni, s próbáltuk elhitetni az emberekkel, hogy működőképes ez a vállalkozás - mondja. A szerencse azonban melléjük szegődött. Sokat lendített a forgalmukon, hogy az egyik fordítóiroda - amelyik elégedetlen volt a futárszolgálattal - kipróbálta őket, s miután az áraik versenyképesek voltak, rendszeresen alkalmazta a céget. Ezt követően felgyorsultak az események, főként, hogy a reklámszakma egyik fő képviselője is a Hajtás Pajtással kezdett dolgoztatni, ami egyúttal nagyon jó referenciának is bizonyult.

A kezdeti háromfős cég - a diszpécseri munkát egy ismerősük vállalta - gyorsan nőtt. 1995-ben már napi 50-60 megbízást teljesítettek, ám a fő nehézséget változatlanul a kommunikáció jelentette. Miután a mobiltelefon luxuscikknek számított, maradt a telefonkártya, amelynek segítségével a futárok adott időközönként bejelentkeztek a diszpécsernél, megbízás után érdeklődve. Egy idő után azonban lépniük kellett, következtek az URH rádiók, amelyeket az egyik ismerősüktől kölcsönkért pénzből vásároltak meg.

A cég növekedésével párhuzamosan a tulajdonosoknak azzal a gondolattal is meg kellett barátkozniuk, hogy 30-40 ember foglalkoztatása már komoly adminisztrációt igényel, nem beszélve a vállalatirányítási módszerek alkalmazásáról. Elkerülhetetlen volt, hogy a Hajtás Pajtás "gyár" lett - magyarázza Géresi László -, a baráti társasági formát idővel már nem lehetett fenntartani, a vállalkozás komoly cégformát öltött. Ezt jól mutatja, hogy míg korábban a futárfelvétel egy laza esti beszélgetés keretében zajlott le, addig most már betanító futárok várják a jelentkezőket, s nem hiányozhat a trükköket tartalmazó füzetecske sem. Ügyvezető igazgató vezeti a céget, amelynek több divíziója is van, s a tulajdonosok - akik mintegy két és fél évig bringáztak a városban - már csak a stratégiai kérdésekkel foglalkoznak.

Ha mérföldköveket kellene kiemelni a társaság életében, akkor idetartozna a motoros és autós futárok megjelenése, ami szentségtörésnek számított a biciklisek körében. A lépés azonban szükséges volt, hiszen így olyan nagyobb küldeményeket is el tud szállítani a Hajtás Pajtás, amelyet egy biciklis nem, s miután ezáltal egy adott megrendelő összes igényét le tudják fedni, ez az ügyfélkör bővülését is maga után vonta.

Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. április 17. csütörtök
Rudolf
16. hét
Április 17.
Nagycsütörtök
Április 17.
Hemofília világnap
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 9. 10:33