Kutyával indulsz nyaralni? Így úszhatod meg legolcsóbban

Hogy pontosan hány gazdis kutya van ma Magyarországon, nem lehet tudni. 2014-es adatok szerint valamivel több, mint kétmillió kutya él hazánkban. Ha csak a felük gazdis, akkor az azt jelenti, hogy nagyjából minden kilencedik embernek van kutyája. Nem csoda, hogy a vendéglátóipar is meglátta a kutyaimádó gazdikban rejlő lehetőséget és egyre több az olyan apartman vagy szálloda, ahová a kiskedvenceket is magunkkal vihetjük. Megnéztük, milyen költségekkel kell számolnunk, ha úgy döntünk, együtt nyaralunk a kiskedvenccel, és hogyan készüljünk anyagilag, ha inkább panzióban vagy egy kutyaszitternél helyeznénk el a kutyánkat, míg mi távol vagyunk.

Akár belföldre, akár külföldre utazik a család, egyre több szálláshely közül válogathatunk, ahová a kedvenceinket is magunkkal vihetjük. Persze megkérik az árát. Változó, hol mennyit kell fizetni: találtunk olyan három csillagos szállodát Magyarországon, ahol éjszakánként 3000, de egy négycsillagos wellness hotelban például 6000 forintot kell fizetni kutyánként.

Ha a család Horvátországban vakációzna, érdemes apartmant bérelni. Akár Rab szigetén, akár Rovinjban vagy Porecben is találtunk olyan jól felszerelt, erkélyes, tengerparthoz közeli szálláshelyet, ahol éjszakánként mindössze 1500-1700 forintot kell fizetni a kiskedvencek után. A hotelek persze ott is drágábbak, nagyjából a magyar árakkal egyező összegre kell számítani.

Olaszországban egyébként a hotelek a magyar árakhoz képest valamivel olcsóbban fogadják a háziállatokat. Bibionéban több olyan hotelt is találtunk, ahol 6 eurót kell fizetni éjszakánként, és Jesoloban is hasonló összeggel kalkulálhatunk. Ha apartmanban szállnánk meg, még olcsóbban megúszhatjuk.

Mennyibe kerül, ha magunkkal visszük?

A kiskedvencekkel való nyaralás úgy oldható meg legegyszerűbben, ha autóval utazik a család. Más a helyzet viszont - különösen külföldi utak esetén - ha tömegközlekedést kell használni. Egyrészt macerásabb is a dolog, másrészt, ha vonattal vagy busszal utazunk, némi plusz költségre is számítani kell.

A Volán járatain minden utas szállíthat:

• egy kutyát, szájkosárral és pórázzal ellátva,
• halakat, a víz kiömlése ellen megfelelően biztosított tartályban,
• kisebb madarakat, például papagájokat és galambokat, kalitkában elhelyezve,
• egyéb apró állatot kosárban, ládában vagy más alkalmas tartóban,
• és egy vadászsólymot, védősapkával ellátva.

A kutyának is kell jegyet váltani, 50 kilométerig 155, 50 és 100 kilométeres táv megtétele esetén 200, a felett 275 forintot kell fizetni.

Ha vonattal utaznánk, ugyancsak számolni kell az eb viteldíjával is. 50 kilométerig 235 forintot kérnek, ha 100 kilométer távolságra utazunk, 465, 500 kilométer felett pedig 1600 forintot kell fizetni kiskedvencünk után. A mostani szabályok szerint az állatokat személy- és gyorsvonatokon, másodosztályon lehet szállítani, akkor, ha a fülke összes utasa megengedi.

A kutyák általában féláron - viszonylati és menettérti kedvezményes menetjegyek esetében a kedvezményes ár feléért - szállíthatók nemzetközi forgalomban, kizárólag szájkosárral és pórázon. Az árak célállomástól függőek. Az étkező-, fekvőhelyes- és hálókocsikba, valamint egyes 1. osztályú kocsikba viszont tilos őket bevinni.

Amennyiben külföldre utazunk a kisállatunkkal, mindenképp csináltatni kell neki útlevelet, ennek ára 6000 forint körül van, és nem szabad megfeledkezni a három hónapnál nem régebbi féreghajtásról, ez a kutya méretétől függően átlagosan 1500-5000 forint, valamint az érvényes veszettség elleni oltásról sem.

Vigyük vagy maradjon?

Repülővel nem érdemes magunkkal vinni a kiskedvencet. A Wizzair, a Ryanair és az EasyJet a segítő kutyákon kívül semmilyen kutyát nem enged fel a gépeire, más légitársaságoknál, például az AirBerlinnél pedig akkor engedik fel a fedélzetre szállítóboxban az állatot, ha az a boxszal együtt nem több 10 kilónál. Ez esetben, ha néhány órás útra megyünk, 40-70 euró közti összeget kérnek, ha viszont hosszabb ideig tart a repülőút, 100 eurót kell fizetni.
Ha tehát a család repülőutas vakációt tervezett, érdemes inkább itthon hagyni az ebet. Ha nincs olyan közeli hozzátartozó, aki a távollét alatt vállalná, választhatunk a panzió vagy a kutyaszitterek között.

Bőven van választék,

Ebben benne van az, hogy kiviszik sétálni az állatot, foglalkoznak vele, beadják a gyógyszereit, ha szükséges, de például az eledel költsége nincs, az még plusz költség.

Ha nem akarjuk kiszakítani a kutyát a megszokott helyéről, felbérelhetünk egy kutyaszittert is. Van már olyan kutyaszitter kereső alkalmazás, ahol már több mint száz aktív szitter várja azokat a gazdikat országszerte, akik egy régóta tervezett utazás, váratlan túlóra, vagy bármi más miatt nem tudnak együtt lenni ebükkel. A Dogsurfre bárki regisztrálhat, persze ez is pénzbe kerül, egy hónapra 2000 forint, de ha csak egyszeri alkalomról lenne szó, akkor egy alkalmi, ezer forintos díjat kérnek szittelésenként. Ehhez jön még hozzá az az összeg, amit a kiválasztott szitternek kell fizetni.

Van, aki 6660 forintot kér éjszakánként úgy, hogy elviszi magához a kutyát, ha viszont a gazdinál vigyáz az állatra, akkor éjszakánként 5330 forintot kell neki fizetni. Olyat is találtunk, aki ennél olcsóbban, éjszakánként 3330 forintért vállalja, hogy elviszi magához a kisállatot, és ott vigyáz rá, a gazdi lakásán töltött éjszakákért pedig 2670 forintot kér.

Összességében tehát ha kocsival utazunk, valószínűleg olcsóbban megússzuk a dolgot, ha magunkkal visszük a kutyánkat is. Ráadásul az kevésbé viseli meg a kiskedvencet is, mintha vadidegenekre hagynánk. (Még akkor is, ha az utazás időpontja előtt már tölt némi időt a pótgazdival vagy a panzióban). A panziós és a pótgazdi felbérlésének költségei nagyjából ugyanott vannak, nincs jelentős különbség: csupán azt kell mérlegelnie a gazdinak, melyik lenne megfelelőbb kedvence számára.