Kátyú hátán kátyú: ilyen siralmas állapotban vannak a magyar utak - itt az összesítés

Annak ellenére, hogy a teljes országos és önkormányzati tulajdonú helyi közúthálózatnak mindössze 15 százalékát teszik ki az állami tulajdonú országos közutak, ezek bonyolítják le az ország teljes közúti forgalmának mintegy 75 százalékát. Ráadásul az országos közutak hosszának 27 százaléka településeken halad keresztül, tehát a települések helyi forgalmának lebonyolításában is jelentős szerepet játszanak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így tesz kárt az autókban a nyári esőzés: százezrekbe kerülhet a javíttatás

Megszaporodtak a veszélyes tócsák.

Ezek a településeken áthaladó országos főutak szintén a Magyar Közút kezelésébe tartoznak, minden más út azonban az önkormányzatok kezelésébe tartozik - és természetesen léteznek még magánutak is. A helyi közutak hossza 181396 km a Magyar Közút aktuális adatai szerint. Az országos közutak hossza ezzel szemben "mindössze" 32 204 km, ehhez társult 2018-ban körülbelül 1000 km kerékpárút hálózat is, mely a 355/2017. (IX.29.) kormányrendelet hatálybalépésével került a Magyar Közút kezelésébe. Az országos közutakból 9077 km főhálózat, melyből 2470 km “E" út, vagyis az európai úthálózat része. A gyorsforgalmi úthálózat (autópályák, autóutak) hossza 1586 km, autópálya csomóponti ágakkal együtt pedig 2076 km.

A Központi Statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy az országos utak burkolata nagyrészt (95,6%) aszfalt és bitumen, míg a helyi utaknak csak 20,4 százaléka ilyen út. A nagy részét (73,9%) kiépítetlen földutak teszik ki. A beton, makadám, kő, valamit keramit utak elenyésző részt tesznek ki a helyi és országos utakból is.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. minden évben közli statisztikáit a magyar közúthálózat állapotáról, 2013-tól évente felméri a burkolat állapotát, az egyenetlenséget, a nyomvályúsodást és a teherbírást, és közzéteszi honlapján a mért adatokat. Az utakat keréknyomvályú-mélység, a burkolat állapota, teherbírás és egyenetlenség szepontjából ötféleképpen osztályozzák: jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz, illetve vannak olyan utak, amelyekről nem áll rendelkezésre adat, de ez elenyésző rész.

Tényleg csak szaporodnak a kátyúk?

A lerosszabb minősítéseket a burkolat állapota alapján kapták a magyar közutak: az országos hálózat 42,9 százaléka kapta a rossz minősítést, 11 százalékot ítéltek nem megfelelőnek, 18 százalékot tűrhetőnek. A jó és megfelelő kategóriákba csak összesen az utak 26,8 százaléka került a 2019-es év végi adatok szerint. Lenne mit javítani ezen az arányon, de valóban nem történik javulás, csak egyre több és több lesz a kátyú?

Az elmúlt öt év adatait megnézve látható, hogy 2018-ig az úthálózat nagyrészt rossz és nem megfelelő minősége stagnált, 2019-ben azonban lecsökkent a rossz burkolati állapotú utak aránya 7-8 százalékkal és a megfelelő és jó utak kategóriája pedig nőtt. Ezek szerint jelentősen javult az országos közúthálózat burkolati állapota - igaz, a nagy része még mindig rossz állapotban van.

Keréknyomvályú mélység szempontjából csak az országos közutak 4 százaléka esik a nem megfelelő és rossz kategóriákba, és 84,3 százalék jó állapotban van. Ebben a kategóriában is történt némi javulás: tavaly még csak 82,5 százalék kapta a jó minősítést és 4,3 százalék volt rossz vagy nem megfelelő.

Egyenetlenség szempontjából sincs számottevő javulás vagy romlás az út minőségben a korábbi évek adatai alapján, jó és megfelelő minősítésű az országos utak fele, 34-35 százaléka pedig rossz vagy nem megfelelő. A változás éves szinten minimális az elmúlt 5 évből. Az utak teherbírása lassan javuló tendenciát mutatott, de 2018-ról 2019-re nem történt számottevő változás, továbbra is az országos közutak fele a jó vagy megfelelő kategóriába tartozik és 31 százaléka kapott rossz minősítést.

Nem csak javul a minőség, új utak is épülnek

2010 óta összesen mintegy 500 kilométer autópálya vagy autóút épült meg Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai szerint. Megvalósult Salgótarján és Szombathely összeköttetése, létrejött az első gyorsforgalmi kapcsolat Románia irányába. Az évtized elejétől 2019 végéig több mint 6000 kilométernyi útszakasz felújítása készült el 755 milliárd forintból. Az ITM stratégiai célja elviekben, hogy a jövőben az ország bármely településéről 30 percen belül elérhetővé váljon egy négysávos útszakasz.

A közúthálózat bővítése folytatódott és folytatódik 2020-ban is, idén:

• Megvalósul Eger színvonalas bekötése az M25 déli, M3-ig tartó szakaszának átadásával.
• Kiépül Sopron gyorsforgalmi kapcsolata az M85 Csorna utáni folytatásával.
• Az M0 körgyűrűtől Abonyig elkészül az M4, tehermentesítve a 4-es főút főváros közeli szakaszait és a főút menti településeket.
• Befejeződik az autópálya Berettyóújfalu-országhatár szakaszának kivitelezése is, ezzel az M43 után a második sztrádakapcsolat jön létre Erdély irányába.
• Zalaegerszeg és az M7 közelében is elkészül az M76 egy-egy szakasza.
• Átadják a komáromi Duna-hidat, amely 60 kilométeres kerülőtől kíméli meg a teherforgalmat.
• Célba ér az M0 déli szakasz korszerűsítésének első üteme is.