Nincs mese: csakis ők lehetnek a kulcs a magyar gazdaság megmentésében

Az idei évben a vendégéjszakák száma nagyjából 5-10 százalékkal haladhatja meg a tavalyi szintet, mely egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi turizmus – az európai trendekhez igazodva –, 2024-ben ismét eléri és túlszárnyalja a Covid-válság előtti szintet. A visszarendeződést olyan tényezők segítik, mint a reálbérek dinamikus emelkedése, az infláció normalizálódása, a fogyasztói bizalom javulása, valamint a külföldi vendégek számának intenzív emelkedése.

„A turizmus Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely hazánk GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek ad megélhetést. Bár az ágazat jelenlegi dinamikája bizakodásra adhat okot, az attraktív idei eredmények mögött egyfajta kettősség is megfigyelhető: míg a külföldi vendégéjszakák aránya számottevően emelkedik, addig a belföldi turizmus stagnál” – mondta Szabó Melinda, az MBH Elemzési Centrum ágazati területének vezetője.

A szakértők szerint a belföldi utazások mérséklődése mögött a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg: a reálbérek emelkedése nyomán javul a háztartások jövedelmi helyzete, így egyre többen utaznak ismét külföldre és választanak például tengerparti üdülési lehetőségeket. Összességében a magyarok is egyre többet utaznak, azonban az utazásaikon belül inkább a külföldi desztinációk aránya emelkedik. Ez a hatás lehet a magyarázata annak a megállapításnak is, mely szerint érdemi forgalombővülés inkább azokban a régiókban, desztinációkban volt tapasztalható, ahová külföldi látogatók érkeznek, az ezen kívül eső térségekben ugyanakkor alig változott a vendégéjszakák száma.

A külföldről Magyarországra érkező turisták aránya idén júliusban mintegy 11 százalékkal emelkedett, mely a reptéri adatokon is jól nyomon követhető: „Az idei év első nyolc hónapjában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 11,4 millió főt ért el, amely 18,6 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos periódusában látott eredményt. A becslések szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a 2019-es, korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt. Az újra magyar tulajdonba kerülő reptér láthatóan fontos szerepet játszik majd a turisztikai ágazat teljesítményének jövőbeni fokozásában” – mutatott rá Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.

A tűzoltás után egyre inkább a fejlesztő beruházásokon a hangsúly

A turizmus és vendéglátás ágazatában dolgozó középvállalatok, szolgáltatók körében, ügyfélszámot tekintve, nagyjából 26,5, míg a kiadott hitelek terén mintegy 15,5 százalék az MBH Bank részesedése – mely összesen közel 44 milliárd forintos hitelállományt tesz ki. A számlavezetés tekintetében szintén markáns a pénzintézet jelenléte: a szálláshely szolgáltatók körében a piac 28,2, vendéglátó cégek esetében 24,1 százaléka veszi igénybe a pénzintézet számlaszolgáltatásait.

„Kiterjedt ügyfélkörünknek köszönhetően széleskörű rálátásunk van az ágazatban jellemző folyamatokra, és finanszírozóként aktívan szerepet vállalunk a jelentkező kihívások megoldásában is. Az elmúlt néhány évet egyértelműen a pandémia és a háború határozta meg: a cégek a járvány alatt a kieső forgalom, a munkaerő megtartása, illetve az online modellváltás érdekében vettek igénybe banki forrásokat, a háború kitörése óta pedig az energiabiztonság és energiahatékonyság elérése vált meghatározó finanszírozási céllá. Szerencsére ma már az is érzékelhető, hogy az utóbbi egy-két évben egyre bővül azoknak a köre, akik a növekedés vagy a „zöld” fejlesztések miatt vesznek igénybe beruházási hiteleket” – mondta Szarka László, az MBH Bank középvállalati üzletágának igazgatója.

A SZÉP-kártya a belföldi turizmus egyik motorja

A belföldi turizmus egyik meghatározó fizetési megoldása a SZÉP-kártya, melynek piacáról az MBH Bank kibocsátóként naprakész információkkal rendelkezik. Az elmúlt években a SZÉP-kártyát elfogadó belföldi szálláshelyek, vendéglátóhelyek és a turisták által kedvelt szolgáltatásokat nyújtó elfogadóhelyek száma jelentősen növekedett; folyamatosan és dinamikusan nőtt a kártyabirtokosok száma és a költések volumene is.

„Csak idén több mint 100 ezer fővel bővült a SZÉP-kártya birtokosok száma. Az élelmiszervásárlás lehetőségének megszűnése egyértelműen a turizmus és vendéglátás felfutását eredményezte a kártyával bonyolított költések tekintetében. Mivel a felhasználók túlnyomórészt vendéglátásra és szállásra fordítják a béren kívüli juttatásként kapott keretet, a SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus egyik motorjának tekinthető” – húzta alá Kelemen Tamás, lakossági termék- és folyamatmenedzsment igazgató.

A SZÉP-kártya mellett, a hagyományos bankkártyák forgalmi adataiban is jól nyomon követhető a turisztikai célú költések trendszerű emelkedése. Az MBH-bankkártyákkal végrehajtott belföldi, illetve külföldi turisztikai költések szerkezetében várhatóan idén nem lesz lényeges változás, a vásárlások volumene ugyanakkor nagymértékben emelkedik. „Noha a legfrissebb adatok még az augusztusi szintet tükrözik, ezek alapján is látható, hogy a turisztikai célú kártyás fizetések szintje már ekkor meghaladta a tavalyi, teljes éves forgalom kétharmadát” – mondta Kelemen Tamás.

Bizonyos típusú bankkártyákhoz beépített utasbiztosítás is kapcsolódik, mely akár a teljes családra is kiterjeszthető, de akinek úgy kényelmesebb, a banki applikáción keresztül is köthet biztosítást az utazásához. A bank lakossági termékekért felelős igazgatója kiemelte: „Külföldi utak esetében a lakosság 58 százaléka gondoskodik a biztosítás megkötéséről. Vannak olyanok, akik általánosságban nem, csak bizonyos esetekben kötnek biztosítást, például ha Európán kívüli úti célt választanak (22 százalék), vagy amikor gyerekkel együtt utaznak (14 százalék), illetve amikor az üdüléshez valamilyen sportolási lehetőség (például sítúra vagy hegymászás) társul (14 százalék).”