Nyugati árak a pesti éttermekben, kocsmákban: alig piálnak már a magyar fiatalok

Pénzcentrum: Rengeteget olvasni arról, hogy változóban vannak az alkoholfogyasztási szokások. Neked erről mi a tapasztalatod?

Erdei Zsolt: Igen, ez így van, globálisan megfigyelhető, hogy az alkoholfogyasztás csökkenni kezdett, és ugyan jelentős generációs különbségek láthatók, de valójában minden korosztály esetében jelen van ez a trend. Egy friss felmérésből az derült ki, hogy az y generáció fele egyáltalán nem fogyasztott alkoholt abban a hónapban, amikor megkérdezték őket.

És ez a trend annyira markáns, hogy már a termelők, például a borászok is megérzik, pláne külföldön: nem tudnak már olyan mennyiségben értékesíteni, mint korábban, ezért egyéb felhasználásokhoz folyamodnak. Egyre több italt készítenek szénsavtechnológiával: habzóborokat, ízesített termékeket. Ez a sörgyártásra is jellemző, rengeteg ízesített sör van a piacon, elég csak bemenni egy szupermarketbe, és láthatjuk a változó kínálatot.

A világ egyik legnagyobb sörgyártó vállalata, amely Magyarországon is jelen van, azt prognosztizálta, hogy 2025-ben már az eladásunk felét az alkoholmentes és az alacsony alkoholtartalmú sörök fogják kitenni. Sőt, egyre több az olyan whisky, vodka márka, amelyek a klasszikus 40-45 százalékos termékeik mellett lefelezett, 20-25 százalékos alkoholtartalmú, vagy pedig alkoholmentest változatot is kínálnak, ahogy vannak már a piacon szép számmal alkoholmentes borok, pezsgők is.

A nagy amerikai fesztiválon, a Coachellán például egyre több az alkoholmentes szponzor és külön alkoholmentes standokat is felállítottak. Nekik is feltűnt, hogy a fiatalok igénylik, hogy ne csak alkoholos italokból legyen széles választék.

Magyarországon mi a helyzet: itthon is kevesebbet isznak a fiatalok?

Persze ezek a trendek Magyarországon, mint minden más, késleltetve jelennek meg. Egyelőre ez most elsősorban az úgynevezett magas jövedelmi országokban jelentkezik, de várható, hogy hazánkba is begyűrűzik. Csökkenni fog az alkoholfogyasztás a fiatalok körében – ez egészen biztos, a folyamat már elindult.

Mi az oka annak, hogy nem isznak a fiatalok alkoholt olyan mennyiségben, mint korábban?

Elsősorban az, hogy kezdik veszélyesnek érezni, inkább már mint veszélyforrás tekintenek rá, ami a most nagyon trendi tudatos, egészséges életmód ellen dolgozik, valamint a mentális egészségre is veszélyes.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a generáció az internet világában nőtt fel és a social média a mindennapjaik szerves része, aminek óriási ereje van. Sokan talán félnek attól, mi kerül ki róluk esetleg bódult állapotban az internetre, ezért nem vállalják a kockázatot. Ez egy nagyon erős visszatartó erő, nem is gondolnánk mennyire.

A turizmus és az alkoholfogyasztás szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ez minek köszönhető?

Amikor elutazunk valahova, nem csak különböző látnivalókra vagyunk kíváncsiak, de a gasztronómia is egyre fontosabb, ami magában foglalja a helyi ételeket és az italokat is. Ha utazunk, akkor iszunk, szeretünk elmenni étterembe, beülni egy bárba, a turizmusnak tehát van hatása az alkoholfogyasztásra, amit egyre több ország használ ki és kommunikál is.

Erdei Zsolt

Gondoljunk csak a borospincékre vagy a lepárlóüzemekre, ezek jellemzően a városokon kívül vannak, vidéken, ahová ritkábban jutnak el a turisták és a vidéki turizmus mindig is egy sokkal nehezebb eleme a desztinációmarketingnek, mint a város. A városokat könnyebb eladni.

Ez annyira erős irány egyébként, hogy már az Európai Parlamentben is felismerték, és egyre komolyabba elkezdtek foglalkozni azzal, hogy miként tudják ezeket a régiókat jobban kommunikálni, felemelni turisztikai, gazdasági, sőt akár agrártámogatások keretében.

Ha több ember megy ugyanis oda, tehát kiviszik az embereket a városból a vidékre, annak gazdaságélénkítő hatása van, arról nem is beszélve, hogy munkahelyeket teremt ott is, ahol esetleg nincs annyi. Ez markánsan támogatják több országban központilag is. Egyre több lepárló van például az Egyesült Királyságban vagy akár Írországban, Skóciában.  A lepárlóüzemek mellett ma már látogatóközpontok is vannak sok helyen, hiszen rájöttek arra, hogy azzal, hogy beengedik a turistákat a zárt kapuk mögé, megsokszorozhatják a profitot.

Tehát az alkoholoknak komoly szerepe van a turizmusban, de ez visszafelé is igaz. Mikor elutazunk valahova és megkóstolunk egy italt, és már itthon ezt valamilyen formában szeretnénk újra átélni.

A gin világából érkeztél, ez egy pár éve elképesztő trendi italnak számított, hatalmas hype volt körülötte, ez még mindig tart vagy már lecsengőben van?

Igen, a ginek világával Barcelonában ismerkedtem meg, ahol egyébként jelenleg is élek, majd éveken keresztül gin-kóstolókat tartottam Budapesten,. Azt kell mondanom, mára valamelyest lecsengett az az óriási érdeklődés, ami volt a gin körül. A kategória önmagában csökken, viszont az ún. ízesített, gyümölcsös ginek pedig felfelé ívelő ágban vannak, tehát a ginfogyasztási kultúra is valamelyest átalakult.

És melyik az az ital, ami most nagyon megy?

Mostanra az aperitifok jöttek divatba, ezek közül is egyre nagyobb teret hódítanak a vermutok. A huszonéves generáció ebből a szempontból még jó piac, mert nekik nincsenek semmi rossz élményeik itthon a vermuttal.

Amúgy a Covid idején kezdtek el az emberek komolyabban az alkohollal foglalkozni, mármint igényesebb módon. Előtte eljártak kocsmákba, bárokba, ittak egy vodkaszódát 2 ezer forintért, de a pandémia alatt aztán rájöttek, hogy egy üveg jó vodkát már 8-10 ezer forintért megkapnak.

Akkoriban nagyon felfutottak az alkoholos webshopok, annyira, hogy ma már Dunát lehetne rekeszteni belőlük annyi van. A fogyasztók rájöttek, hogy milyen más opciók is vannak a minőségi alkoholfogyasztásra és manapság ezeket a márkákat, már tudatosan keresik a bárokban.  A prémium szegmens akkor kezdett el jobban növekedni, nagyon sok prémium márka akkor indult el, és egyébként a gin is akkor dobbant egy nagyot. Ez pedig a mai napig érezteti a hatását.

Erdei Zsolt

Drága egyébként az alkohol Budapesten Barcelonához, vagy akár a többi európai nagyvároshoz képest?

Látva a kinti és az itthoni árakat, azt kell, hogy mondja, nem vagyunk már olcsók. Tehát azok, akik eddig ezért jöttek Magyarországra, azoknak a turistáknak az áraink alapján már nem vagyunk vonzóak annyira. Bemész egy étterembe, súlyos ezrekért raknak eléd egy gulyáslevest, persze emögött az ár mögött nagyon sok tényező van, amiért ennyibe kerül manapság. És ez azért nem egy garnélarák, holott Barcelonában nagyjából ugyanannyiért vacsorázol meg, csak más típusú ételeket.

Persze vannak jó kezdeményezések, igényes bárok szép számmal itthon is, akik nagyon komolyan veszik a munkájukat, de kisebb rá a kereslet, ezért nekik se annyira könnyű. Márpedig tehetős turista rengeteg van, aki költeni akarnak és keresik a jó helyeket, lehetőségeket, de Budapestig nem jutnak el.

Akik turizmusban dolgoznak, azt mondják, hogy nem a legjobb az idelátogatók összetétele jelenleg. A buliturizmus mellett korábban voltak olyanok is, akik tudatosan keresték a komolyabb bárokat és éttermeket, mostanra azonban a számuk megcsappant és ezen erőteljesen kell dolgozni, hogy sikerüljön visszacsábítani ezeket a turistákat, mert ha csak a fővárosunk gasztronómiai kínálatát nézzük, nagyon jó éttermekből és bárokból tudnak választani, de ehhez egy jó stratégia és összefogás kell.

A képeket Gosztola Judit készítette.