Döbbenetes látlelet a magyar halálutakról: listáztuk a vidék legveszélyesebb sztrádáit és főútjait

Az idei év első felében nemcsak a közlekedési balesetek, de a halálos áldozatok száma is nőtt. Míg egyes utakon alig-alig történik baleset, addig vannak közutak és sztrádák, amelyek joggal érdemelték ki a "halálút" jelzőt. A HelloVidék most friss statisztikákat is hoz, de azt is mutatja, melyek a vidék legveszélyesebb baleseti gócpontjai.

Kezdjük egy nem túl jó hírrel, az idei július végi féléves összesített rendőrségi statisztikái szerint a magyar utak nem lettek biztonságosabbak, sőt, a tavalyi évhez képest a mutatók csak romlottak. Nem csak a közlekedési balesetek, de a halálos áldozatok száma is nőtt 2023 első feléhez képest. A baleseti statisztikák szerint 2024. januártól június végéig 6818 személyi sérüléssel járó incidens történt. Míg egyes vidéki utakon alig-alig történik baleset, addig vannak közutak, amelyek joggal érdemelték ki a "halálút" jelzőt. A HelloVidék most friss statisztikákat is hoz, de azt is mutatja, melyek a vidék legveszélyesebb baleseti gócpontjai - de előbb lássuk a számokat!

Tavaly még biztatóbbak lehettünk

Ha a KSH összesített adatait nézzük, a közúti balesetben meghaltak és megsérültek összesített adatai alapján 2023-ban még úgy festett a helyzet, hogyha csigatempóban is, de évről-évre egyre csökkent a közlekedési balesetek száma. Míg 2010-ben összesen 21 657 sérüléssel járó közúti incidens történt, addig – 2023-ban „csak” 19075. Ez a közel húszezer balesetet szenvedett ember, gondoljunk csak bele, azért nem kevés:

egy átlagos vidéki város (pl. Keszthely) lakosságának felel meg. Évről évre ennyien sérülnek vagy halnak meg a magyar utakon. A csökkenő balesetszámmal összefüggésben a KSH adatai szerint a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 4,3%-kal kevesebben, összesen 19 220-an sérültek meg. A sérültek 2,5%-a hunyt el, és 25%-uk szenvedett súlyos sérülést.

Évtizedek óta megfigyelhető, hogyha a közútra kilépünk, Budapest a legkevésbé biztonságos hely: 2019-ben történt itt a legtöbb közúti baleset (4 626), azóta azonban évről évre csökken a szám, tavaly összesen 3 621 ilyen eset történt. A KSH összesített – 2023. évi statisztikája szerint 2,0%-kal kevesebb baleset történt a 2022. évinél. A fővárosban és a vármegyék többségében csökkent a balesetek száma, 5 vármegyében azonban emelkedett. A visszaesés Fejérben volt a legjelentősebb (–13%), a növekedés pedig Komárom-Esztergom vármegyében, ahol 9,5%-kal több baleset történt.

A tavalyi évben a balesetek 3,0%-a végződött halállal, 29%-a súlyos, 68%-a könnyű sérüléssel járt. A KSH adatai szerint halálos kimenetelű balesetek aránya Tolna vármegyében volt a legmagasabb (6,3%), a súlyos sérüléssel járóké Fejér vármegyében (39%).

2024. sem lesz pozitív év: már eddig is több száz ember halt meg a hazai utakon

A rendőrség információ szerint nem csak a közlekedési balesetek, de a halálos áldozatok száma is nőtt 2023 első feléhez képest: 6867 személyi sérüléssel járó baleset történt 2024 júliusáig a magyar utakon.

2024 első felében a KSH adatai szerint is 192 ember hunyt el a magyar utakon. Súlyos sérüléssel járó baleset 1 971 történt.

"A népsűrűség és a közlekedési adatok alapján azonban nem meglepő, hogy a legtöbb eset Budapesten történt (1 422), míg a második helyen Pest vármegye szerepel (819), a dobogó harmadik helyét pedig Szabolcs szerezte meg (408). A közel 7000 baleset 6,8 százalékos emelkedést jelent a múlt év azonos időszakához mérten, viszont ötéves távlatban valamivel kedvezőbb a statisztika, hiszen 2019-hez képest 9,1 százalékot csökkent az olyan csattanások száma, amelyekben valaki orvosi ellátásra szorult "- közölte az ORFK adatai alapján az Autónavigátor.

A balesetben elhunytak száma is megugrott

A közúton meghalt személyek száma is 3,3 százalékot emelkedett 2023-hoz képest. Eddig összesen 218-an vesztették életüket, 7-tel többen, mint a tavalyi év első felében. Az 5 éves tendencia ebben az esetben is kedvezőbb, hiszen 2019-hez mérten 11 százalékos csökkenésről számolt be a az ORFK.

Bács-Kiskun útjain vesztette a legtöbb ember az életét vármegyei lebontásban - szám szerint 20 - de Budapesten is 18, míg Pestben 17-en maradtak az utakon. A rendőrség adataiból az is kiderült, hogy nagy számban fordultak elő tömegszerencsétlenségek, ugyanis 189 olyan balesetet regisztráltak, amelyek halállal végződtek.

Az elsőbbségi jog és a gyorshajtás még mindig a fő probléma

Továbbra is az elsőbbségadás elmulasztása és a gyorshajtás miatt történik a legtöbb baleset – közölte a rendőrség. A múlt év végéhez képest valamelyest nyílt az olló, hiszen előbbit a balesetek 33, míg utóbbit 28 százalékban hozták ki elsődleges okként. A kanyarodás további 16 százalékért felel, míg a gyalogos hiba és az előzés mindössze 4 százalékot fed le. A fennmaradó 15-öt nem részletezte a rendőrség.

Még mindig sokan ülnek ittasan a volán mögé

Az ittas állapotban okozott balesetek száma már 2023-ban 13%-kal, 1039-re csökkent, a legtöbb eset a fővárosban (180) és Pest vármegyében (159) történt. Kevesebb mint a felére esett vissza az ittasan okozott balesetek száma Somogyban (–56%) és Bács-Kiskunban (–51%). Az alkoholos befolyásoltság négy vármegyében is meghaladta a 9%-ot, viszont Csongrád-Csanádban mindössze a balesetek 5,0%-ánál volt kimutatható.

közel 15 százalékkal sikerült csökkenteni az ittas balesetek számát tavalyhoz képest, de még így is 398 esetben mutatott pozitív értéket a szonda egy csattanás után

– közölte az ORFK.

A személygépkocsik és a kerékpárosok okozzák a legtöbb balesetet

A KSH statisztikái arra is kitérnek, hogy ki is valójában a baleset okozója. A tavalyi évben a személysérüléses közlekedési balesetek 94%-a a járművezetők hibájából következett be. A személygépkocsi-vezetők által előidézett balesetek száma 5,5%-kal csökkent a 2022. évihez mérten, a motorkerékpárosok és a kerékpárosok azonban 5,1, illetve 12%-kal több balesetet okoztak.

Az ORFK friss, 2024-es adatai szerint is a személyautósok hibáznak a leggyakrabban, a csattanások 66 százalékánál ezek sofőrjét hozták ki vétkesnek. Persze, autóból van a legtöbb az utakon, így nincs meglepetés ezen a téren. A kerékpárosokat 10, a tehergépkocsik vezetőjét 7, a gyalogosokat és a motorkerékpárosokat egyarán 4-4 százalékban vonták felelősségre egy incidens után. A mikromobilitási eszközökkel közlekedők (pl.: rolleresek) vagy a segédmotorosok mindössze 3 százalékban hibáztak, az autóbuszvezetők pedig még ritkábban: a 6818 baleset csupán 1 százalékában voltak felelősek.

Térjünk rá a halálutakra! Kitaláljátok, melyik a legveszélyesebb hazai autópálya?

Bár a tavalyelőtti rekord után jelentősen csökkent 2023-ban a hazai autópályákon bekövetkezett személysérüléses közlekedési balesetek száma, továbbra is az M1-es autópálya számít a legveszélyesebbnek Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. (Míg 2022-ben rekordnak számító 582 baleset volt a hazai autópályákon, addig 2023-ban 500. Igaz, ez is az elmúlt húsz év negyedik legmagasabb értéke.)

Tavaly több baleset volt az M1-es autópályán, ezek közül a legemlékezetesebb a márciusi súlyos tömegbaleset, amelyben 5 kamion és 37 autó ütközött össze, közülük 19 jármű teljesen kiégett. A tömegszerencsétlenségben egy ember életét vesztette. Bár egy időjárási anomália vezetett a tragédiához, a kelet–nyugati tranzitforgalmat áteresztő gyorsforgalmi egyre nagyobb forgalmat bonyolít le (ezért is van tervben a kibővítése), ennek tudható be, hogy jó ideje vezeti a hazai veszélyességi listát.

Számszerűsítve, 2023-ban, íme a top 4 legveszélyesebb autópálya:

• az M1-es (136 balesettel),
• az M3-as (123 balesettel),
• az M5-ös (98 balesettel)
• és az M0-s (85 balesettel).

Az igazán nagy meglepetés az M7-es, ahol tavaly mindössze 52 balesetet regisztráltak, ami az elmúlt évtizedek legalacsonyabb száma. Pedig a 2000-es években még az M7-es számított az egyik legveszélyesebb hazai autópályának. Az már kevésbé meglepő, hogy a leggyérebb forgalmú M6-oson mindössze 21 baleset volt tavaly. Magyarország legveszályesebb útszakaszainak listájához kattints ide.