Így szakadt ketté Magyarország: Budapest dőzsöl, Szabolcsban alig telik nyaralásra

A Pénzcentrum széles olvasóbázisára támaszkodva rendszeresen végez nagymintás felméréseket: vizsgálataink számos gazdasági szektort lefednek, így rendszeresen mérjük a közvéleményt a pénzügyek, a humán erőforrás, az energiapiac, az infokommunikáció és a szolgáltatáspiacok területén. Kutatásainkkal arra törekszünk, hogy a lakosság számára átfogó és objektív tájékoztatást nyújtsunk. Legutóbb a magyarok utazási szokásait mértük fel, több héten keresztül érkeztek a válaszok az általunk feltett 15 kérdésre, összesen 11 180 darab.  Habár a felmérésünk nem reprezentatív, mégis valós képet kaphatunk a magyarok terveiről szokásairól, költéseiről utazásaik során.

Tavaly is elvégeztük a kutatás, így lehetőségünk van összehasonlítani a válaszokat, megfigyelni a változásokat. A tavaly évet leginkább az infláció rengette meg, 2023. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ez mostanra, azaz 2024 júniusára 3,7 %-ra szelídült.

Felmérésünkből kiderül, hogy a magyarok számára fontos a kikapcsolódás, a rekreáció, de egy jelentős részük nem engedheti ezt meg magának. Legtöbb alkalommal a fővárosban élők nyaralnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek jelölték felmérésünkben legnagyobb arányban, hogy idén egyszer sem. Az is jól látszik nem reprezentatív kérdőíves felmérésünkből, hogy a megnövekedett árszínvonal befolyásolja az utazási szokásokat, a kitöltők több mint 70 százaléka mondta, hogy olcsóbb úti célt válasz, kevesebbszer vagy egyáltalán nem utazik 2024-ben. Ebben a cikkben a kérdőívünk első harmadának eredményeit közöljük, a következő napokban érkeznek a további válaszok és értékelésük.

Fontos számodra a szabadidős utazás, a kikapcsolódás?

Az első, bemelegítő kérdés arra vonatkozott, fontos-e a kitöltő számára a pihenés, kikapcsolódás, nyaralás. 2023-ban 84,4 válaszoltak igennek, idén valamivel többen, 91,45 százalék. Mivel az infláció lelassult, a reálbérek emelkedtek, úgy tűnik, többen érzik fontosnak, többeknek jut idén nyaralásra – ám hogy mennyivel, ez majd a többi válaszból pontosabban kiderül.

A kitöltők demográfiai adatai alapján jobban szét tudjuk szálazni a válaszokat: megvizsgáltuk nem, kor, gyermekek száma, családi állapot és foglalkozás szerint is. Ebből kiderült, hogy a nők számára valamivel fontosabb a nyaralás, mint a férfiaknak, kor szerinti megoszlásban pedig az 56-64 év közöttieknek  a leginkább. Akinek három vagy több gyermeke van, ők válaszolták legnagyobb arányban azt, nekik ez nem kiemelkedően fontos.

Átlagosan évente hányszor utazol belföldre vagy külföldre szabadidős céllal: nyaralni, pihenni?

2023-ban a nemzetközi turizmus teljesítménye elérte a járvány előtti időszak 88%-át, ami jelentős javulást jelent. Az iparág virágzik, 2024 végére teljes fellendülést jöhet, sőt, egyes várakozások szerint 2%-kal meg is előzheti 2019-et - persze a gazdasági és geopolitikai kockázatok még árnyalhatják ezt a képet. Úgy tűnik itthon is nagyobb lesz a mozgás: tavaly a válaszadóink 14,8 százaléka mondta, hogy egyszer sem, idén ennél kevesebben, 13,35 százalékuk nem megy nyaralni. Egyszer 2023-ban 18,73%, 2024-ben 23,48% megy, kétszer idén 25,62% a tavalyi 23,95 helyett. Lassan, de biztosan tehát bővül a turizmus, ha csak minimálisan is a hozzánk beérkezett válaszok alapján. 

Legtöbbet a 25 év alattiak utaznak: 31,67 százalékuk négy vagy több alkalommal, legkevesebbet a nyugdíjasok: 18,51 százalékuk egyszer sem. Lakóhely szerint vizsgálva a fővárosban élők nyilatkoztak úgy legnagyobb arányban, 24,38%, hogy négy vagy annál több alkalommal is mennek, második helyen a Pest vármegyeiek, harmadik helyen a Győr-Moson-Sopron vármegyeiek végeztek. Legrosszabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében: az ott élő emberek 22 százaléka egyszer sem jut el idén kikapcsolódni.

Foglalkozás szerint nézve, a vállalkozók azok, akik e legtöbbet mennek, a közmunkán lévők 44 százaléka pedig egyszer sem. Gyermekek száma szerint vizsgálva, azt látjuk, hogy akinek nincs, vagy legfeljebb 2 gyermeke van, ők nagyjából azonos százalékban nyilatkoztak úgy, hogy nem nyaralnak idén, akiknek viszont 3 vagy annál is több, ők magasabb arányban 18,3 százalékban. Viszont közülük mondták a legtöbben, közel 30 százalék, hogy 4 vagy több alkalommal is eljutnak idén valahová. A nagycsaládosok tehát a két végletet képviselik, vagy nem mennek sehová, tehát szerényebb anyagi körülmények között élnek, vagy többször utaznak, tehát azért vállaltak több gyermeket, mert megengedhetik maguknak.

A megnövekedett árszínvonal befolyásolja az utazási szokásaidat?

Habár a megélhetési költségek emelkedése lelassult, júniusban már csupán 3,7 százalék volt az infláció, a reálbérek pedig nőnek, a lakosság életszínvonala nem javult, sőt, folyamatosan csúszunk vissza a mezőnyben. Nemrég frissítette a 2023-as GDP és fogyasztási adatait az Eurostat, amiből kiderül, hogy Magyarországot végül Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán.

2023-ban a kitöltőink 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elszabadult árak miatt nem megy nyaralni, idén arányaiban többen, 16,59 százalék. Ugyanakkor olcsóbb úti célt tavaly 47,7 százalék választott, idén viszont csupán 33 százalék.

Kor szerinti megoszlásban az látszik, hogy a 25 év alattiak és a 64 év felettiek mondták a legnagyobb arányban, hogy kevesebbet utaznak, a nyugdíjas korúak közül jelölték a legtöbben, hogy idén egyáltalán nem mennek sehova. A legmagasabb tudományos fokozattal rendelkezők közel fele ugyanannyit utazik, őket az árszínvonal emelkedése tehát nem befolyásolja, akinek a 8 általános a legmagasabb végzettsége, nekik majdnem harmada mond le a nyaralásról az árak miatt.

Jól látszik, hogy a család mérete is befolyásolja a lehetőségeket: akiknek 3 vagy több gyermeke van, azoknak közel 20 százaléka nem megy pihenni idén a lakóhelyén kívüli településre, és 35 százalékuk olcsóbb úti célt választott. De akinek nincs gyermeke, ők is viszonylag nagyobb arányban maradnak otthon.

Foglalkozás szerint a GYES-en lévők válaszolták legnagyobb arányban, hogy kevesebbet utaznak, 34,8 százalékuk, de sokan voltak, akik olcsóbb úti célt választottak: a közalkalmazottak közel 40 százaléka. Legkevésbé a vállalkozókat érinti az áremelkedés: mindössze 9,7 százalékuk jelölte, hogy idén nem utazik, míg a munkanélküliek és a közmunkán lévőknek a nagyjából a harmada.

A tavalyi évhez viszonyítva idén több pénzt tudsz szánni utazásra?

Arra is rákérdeztünk, több pénz jut-e idén nyaralásra, mint tavaly: a kitöltők közel háromnegyede nemmel válaszolt. A legaktívabb korosztály, a 25-40 év közöttiek mondták viszonylag nagy arányban, hogy többet, közel 40 százalékuk. Az iskolai végzettség szerinti szétszálazáskor szépen kirajzolódik, minél tovább többet tanult valaki, annál valószínűbb, hogy magasabb életszínvonalon él, és a tavalyinál több pénzt tud költeni rekreációra.

Foglalkozás szerint a tanulók és a vállalkozóknak telik többre, legkevésbé pedig a GYES-en lévőknek és a munkanélkülieknek. De vizsgáltuk a válaszokat erre a kérdésre lakóhely szerint is, és az látszik, hogy az ország nyugati csücskében élők, a Győr-Moson Sopron vármegyeieknek megy a legjobban, legkevésbé pedig a Nógrád vármegyeieknek – ez utóbbiak közül 84,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy a tavalyinál több pénze nem jut feltöltődésre.

A kutatásról

Ebben a kutatásában összesen 11 180-an vettek részt, nagyobb részük, 54,3 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 35,1 százalékuk 41 és 55 év közötti, 30,3 százalékuk 64 év feletti, 11,5 százalékuk 25 és 40 év közötti,21 százalékuk 56 és 64 év közötti és 2 százalékuk volt 25 év alatti. Lakóhely szerint 29,2 százalékuk él a fővárosban, 15,4 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,3százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt. De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 43,5 százalék legfeljebb középiskolát, 27,5 százalék főiskolát, 24 százalékuk egyetemet végzett. 3,1 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 2 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 10-10 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők 57 százaléka házas, 19 százalékuk kapcsolatban él, 11,6 százalékuk egyedülálló. Válaszadóink többségének, 38,1 százalékuknak kettő gyermeke van, 24,8 százalékuknak 1, a nagycsaládosok aránya kb. 17 százalék, 19,9 százalékuknak nincs gyermeke.