Vége a bliccelés aranykorának Magyarországon: gyűlnek a viharfelhők, erre készül a BKK, MÁV

Bár a bliccelés nem bűncselekmény, de még csak nem is szabálysértés, attól még ha rajtakapják az embert nagyon súlyos, akár több milliós büntetést is fizethet. A bliccelés ilyenformán szerződésszegésnek minősül, ami azt jelenti, hogy a bliccelő a magatartásával a tömegközlekedési szolgáltatás igénybevételével járó utazási feltételeket szegi meg, a menetdíj megfizetése, érvényes jegy vagy bérlet megváltása nélkül utazik.

Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a ki nem fizetett pótdíj nem évül el, így a pótdíjtartozás akár milliókra is rúghat néhány év alatt. De vajon mennyire népszerű Magyarországon a bliccelés? Egyáltalán milyen pszichológiai út vezet odáig, hogy valaki ne fizessen egy szolgáltatásért, amit amúgy igénybe vesz? A Pénzcentrumon ennek jártunk után a BKK, a MÁV és egy olyan munkapszichológus segítségével, akinek szakterülete a közlekedéspszichológia.

Rengetegen bliccelnek

A jegy-, és bérlet nélkül utazók arányát nem ismerhetjük, kizárólag arra van rálátásunk, hogy hány pótdíjcsekket állítottak ki a BKK jegyellenőrei. Ez viszont nem ad valós képet a bliccelők arányáról

- árulta el megkeresésünkre a BKK, akik beszámoltak arról is, hogy a kérdésben saját, reprezentatív ügyfélelégedettségi kutatásukra tudnak támaszkodni. Ebben a megkérdezett utasok 91 százaléka úgy nyilatkozott, hogy sosem utazik jegy vagy bérlet nélkül. Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy és tízből heten úgy gondolják, hogy a közösségi közlekedés ára arányban áll a szolgáltatás minőségével.

A szabályosan utazók aránya (91%) minimális javulást mutat a társaság korábbi felméréséhez képest. Érvényes jegy vagy bérlet nélkül saját bevallása szerint a közösségi közlekedők 9 százaléka utazik, közülük a legtöbb alkalommal a legfiatalabbak (18-29 évesek), és a 40-49 évesek bliccelnek

- tették hozzá. De lássuk, mit mutatnak az elmúlt évek adatai: 2022-ben a BKK jegyellenőrei 217 ezer pótdíjazási eljárást indítottak el. 2023-ban azonban ugyanez a szám 227 000-re emelkedett, ami 5 százalékkal magasabb szám a tavalyelőtti adathoz képest. Ez persze nem feltétlenül azt jelenti, hogy többen blicceltek volna tavaly, könnyen elképzelhető, hogy a felderítés volt szakszerűbb.

Az összes elindított eljáráson felül megtudtuk azt is, hogy a top10 egyösszegű befizetés is jócskán megnőtt az évek során. 2023-ban a top10-be kerüléshez már több mint 1 millió forintos tartozásra volt szükség, ehhez képest 2019-ben a 10. legmagasabb befizetett összeg 794 ezer forint volt. Összességében a 10 legnagyobb renitens 13,3 milliót fizetett a BKK-nak 2023-ban, míg a 10-ek „csupán” 10,7 millió 2019-ben. A növekedés négy év alatt, a teljes összeget tekintve 24 százalékos volt.

A vasúton is vannak bajok

Minden évben több tízezer alkalommal szabnak ki büntetést a szabályszegő utasokra a MÁV-VOLÁN-csoport járatain. A MÁV-VOLÁN-csoport elsődleges célja nem a büntetések számának növelése, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a jegyváltás fontosságára

- közölte lapunkkal a MÁV. A számok nyelvén ez azt jelentette, hogy 2019-ben a bliccelő utasok által befizetett követelésbehajtásból származó befolyt bevétel meghaladta a 103 millió forintot. Abban az évben összesen 30 ezer alkalommal szabtak ki bírságot 313,1 millió forint értékben. Megtudtuk azt is, hogy 2019-ben összesen 794 egy összegű és 2334 részletfizetésre irányuló fizetési megállapodást kötött, valamint 33,8 ezer felszólítást küldtek ki levélkampány keretében.

Ehhez képest a MÁV-START jegyvizsgálói 2022-ben 19 ezer alkalommal, 2023-ban pedig több mint 30 százalékkal többször, 25 ezer esetben szabtak ki büntetést a jegy nélkül utazók részére. Azt is megtudtuk, hogy a tavalyi évvel együtt a vállalat jelenleg (2024 januárjában) 70 ezer utas 170 ezer darab tartozását kezeli mintegy 4,1 milliárd forint értékben. Elmondták azt is, hogy a Volánbusz járatain 2023-ban-ban 13 ezer esetben szabtak ki pótdíjat 223,9 millió forint értékben. Tavaly összesen 59,9 millió forint érkezett be az elmúlt évek tartozásainak rendezésével. A pótdíjat meg nem fizetőkkel szemben a társaság minden esetben megteszi a szükséges lépéseket, jelenleg 790 bliccelés vár jogi végrehajtásra.

Mi jár a bliccelők fejében?

A bliccelés (vagy ahogyan a nemzetközi szakirodalomban említik: fare evasion) összetettebb jelenség, mint elsőre gondolnánk. Felületesen megközelítve a szabálytudatosság, felelősségtudat, önkontroll változó, vagy alacsony szintje, és magas kockázatvállalási hajlandóság áll a háttérben

- mondta el lapunknak Zerkovitz Dávid munkapszichológus, aki szerint kicsit részletesebben megvizsgálva érdemes megkülönböztetni az eseti bliccelőt, a rendszeres, tudatos szabályszegőtől:

1. Az első esetben az utas figyelmetlen, vagy egy sűrű, rohanós napon egyszerűen elfelejti, elveszíti az utazási okmányt. Rájuk jellemzőbb, hogy még lebukás nélkül is szoronganak, bűntudatot éreznek, hiszen alapvetően nem szándékos cselekedetről van szó.
2. Kicsit más a helyzet azokkal, akik úgy vannak vele, hogy ha nincs komoly ellenőrzés, akkor ez az egész talán a vállalatnak sem olyan fontos, és ekkora összeg egy ekkora szervezetben különben sem okoz nagy kárt. Ők még félnek a lebukástól, de a bűntudat már kevésbé jellemző rájuk.
3. A lista végén állnak azok, akiknek sokkal inkább az életformához tartozik a szabályok megkerülése, és nemhogy nem szoronganak, de szinte büszkeséggel tölti el őket a cselekmény. Ők az élet más területén is hasonló működési móddal élnek, és konfliktushelyzetben inkább agressziót mutatnak együttműködés helyett.

Mindezeken felül Zerkovitz Dávid beszámolt arról is, sok múlhat azon is, hogy az utas miként vélekedik magáról a szolgáltatásról: megfelelőnek, pontosnak, biztonságosnak tartja-e, vagy épp ellenkezőleg: alacsony színvonalú, korrupt működést vél felfedezni. „Ezekre a véleményekre természetesen jellemző a magas fokú szubjektivitás, és az, hogy a valóságban kevéssé ismerjük egy hasonló vállalat működési rendszerét” – nyomatékosított a szakértő.

A pszichológus elmondta, időről időre felbukkannak kutatások a témával kapcsolatban, mértékadó lehet például egy 2015-ös ausztrál felmérés, ahol a szakemberek a fenti logika alapján 4 alcsoportba sorolták a bliccelőket. Alapvetően kétféle módszerrel lehet adatot gyűjteni ezekben az esetekben: a jegyellenőrzést végző munkatársak személyes beszámolói, és az utasok direkt, vagy anonim kérdőíves megkeresésre útján. A kapott adatok gyakran hozzávetőlegesek, hiszen a bliccelők nagy része nem szívesen kérkedik azzal, amit tesz.

Adta magát a kérdés: hogyan lehet a pszichológia eredményeit felhasználni a bliccelés visszaszorítását illetően? Zerkovitz Dávid szerint „sajnos a legegyszerűbb megoldás továbbra is a módszeres, és rendszeres ellenőrzés, és a büntetési tételek magasan tartása. Pontosan úgy ahogy a közúti közlekedési kihágásoknál, itt is ezzel a verzióval lehet a legszélesebb tömegeken hatást elérni.”

Fontos még, hogy az utas képes legyen partnerként tekinteni a közlekedési vállalatra, ehhez jól felépített kommunikációs stratégiára, rugalmas, reszponzív működésre van szükség, hogy az utas érezze, viselkedésével, fizetési szokásaival igenis képes hatást elérni a közösségi közlekedés minőségét illetően

- emelte ki a szakpszichológus.

Mit tehetnek a vállalatok?

Jelenleg Magyarországon a cégeknek nincs bliccelő azonosítójuk, amennyiben a jogosulatlan utazás beigazolódik, az ügyfél köteles fényképes okmány felmutatásával azonosítani magát, vagy ha az adatait nem szeretné a jegyellenőr rendelkezésére bocsátani, akkor élhet a helyszíni pótdíj kifizetésével. Az együttműködés megtagadása esetén a jegyellenőrzést végző munkatársaknak jogukban áll hatósági segítséget kérni az igazoltatáshoz, a rendőr kiérkezését pedig a bliccelő köteles megvárni.

Megjegyezzük továbbá, hogy a BKK jegyellenőrzést végző munkatársai a szemrevételezés mellett jegyellenőri készülékkel végzik a jegy- és bérletellenőrzést. A mobilkészülékre telepített applikáció a kódbeolvasást követően kijelzi, hogy időben érvényes jeggyel vagy bérlettel utazik az ügyfél, illetve hogy az adott díjtermék eredeti-e, nem pedig hamisítvány

- tette hozzá a BKK, akik elmondták, hogy a bevételbiztosításért felelős területe folyamatos ellenőrzés-technológiai újításokkal és a jegyellenőrzési tevékenység utasok számára is tapasztalható, illetve a háttérben zajló digitalizációjával igyekszik gyorsítani az ellenőrzési és pótdíjazási tevékenységet, valamint hatékonyabbá tenni a bliccelők kiszűrését.

A társaság a fent ismertetett bliccelési mutatókat, illetve az utasok és a különböző szervek, szervezetek, hatóságok visszajelzéseit is felhasználja a legújabb ellenőrzési stratégiák kidolgozásához, illetve új módszerek teszteléséhez. A közeljövőben intermodális csomóponti, belvárosra koncentrált és egyéb kombinált ellenőrzési projekteket is szervez a BKK, illetve természetesen továbbra is – szúrópróba-szerűen – ellenőrzi az első ajtós felszállási rendben közlekedő járműveket. De ugyanígy a követeléskezelést illetően a BKK folytatja a nem fizető pótdíjazottakkal szembeni következetes fellépést.

A tartozásukat önként vagy a többszöri felszólítást követően sem rendezők esetében fizetési meghagyás kibocsájtását, a jogerős fizetési meghagyás alapján sem fizetőkkel szemben pedig végrehajtási eljárást kezdeményez. A szigorított követeléskezelési módszerek miatt a pótdíjazott utasok egyértelműen akkor döntenek a legjobban, ha minél hamarabb befizetik a jegyellenőrök által kiszabott összeget

- nyomatékosítottak. Hozzátették, a „BKK célja, hogy az utasok felismerjék, a bliccelés helyett megéri inkább bérletet vásárolni, akár a pótdíjazást követően is, ehhez a társaság kedvezményrendszerrel is buzdít: havonta átlagosan több mint ezren élnek azzal a lehetőséggel, hogy havi- vagy hosszabb érvényességű bérlet vásárlásával csökkentik a pótdíjtartozásukat.”

Nagy ára van a bliccelésnek

Akárhonnan is nézzük, a bliccelés milliárdos károkat azoknak a vállalatoknak, amik egyébként is túlnyomórészt adófizetői pénzből működnek, szervezik a tömegközlekedést. Önbevallás szerint azonban hiába vásárolnak sokan jegyet, bérletet, azért a teljes utazóközönséghez képest tetemes lehet azok aránya is, akik soha nem fizetnek a közösségi közlekedésért. A bliccelés azonban ilyen értelemben sem bűncselekmény, pedig jócskán károsító hatású.

A pszichológia tudományából azonban tudjuk, nem egyféle típusú bliccelő ember van. Vélhetően a legnotóriusabbakkal szemben nehéz lenne bármit is kezdeni, de az alkalmi, eseti bliccelők számát a szolgáltatások minőségének növelésével, illetve a jegyvásárlások egyszerűsítésével is lehetne javítani. Ez a módszer pedig azért is kívánatos, mert a vállaltok is arról számoltak be, hogy ilyen lépésekkel valóban növelhető a fizető utasközönség.