Foghatják a fejüket a kerékpárosok: jövő tavasz előtt biztos nem javul a helyzet

Elöljáróban néhány érdekes adat: magyar felnőtt lakosság 71%-a szokott kerékpározni, 63 százalékuk ezt a saját biciklijén teszi. Az egész országban, főleg Budapesten többen bringáznak a koronavírus járvány kitörése óta, mint korábban: a teljes felnőtt lakosság körében 9%, a budapestieknél 11%, a fővárosi tömegközlekedőknek pedig 13%-os volt az emelkedés

– sorolja a Magyar Kerékpáros Klub által a Mediánnál megrendelt, 3000 fős reprezentatív közvéleménykutatás eredményeit Kürti Gábor, a szervezet elnöke.  

Kiderült továbbá, hogy bringázni azért szeretnek a magyarok, mert a sportolással egészségesebbek lehetnek. Fontos érv, hogy szabadon és rugalmasan lehet vele közlekedni. Számít nekik a környezetvédelem, valamint, hogy, a tömegközlekedésre várakozni kell, míg a biciklire csak fel kell pattanni. Nem elhanyagolható szempont az olcsóság sem.

Nem meglepő, hogy a kisebb városokban és falvakban legnagyobb a biciklizők aránya, több a férfi, mint nő, felülreprezentáltak a fiatal felnőttek, és több közöttük a diplomás, mint a 8 általánost végzett. Legjobban a közvilágítással elégedettek (bár ez is csak erős közepes osztályzatra volt elég), legrosszabbnak a burkolatok minőségét ítélik. A kerékpártárolás lehetőségeiben is van hová fejlődni.

További érdekességként megtudjuk, hogy a kerékpározástól az autóforgalom nagysága és a kijelölt infrastruktúra hiánya tartja vissza a legtöbb embert. A budapestiek igényelnék, hogy a külvárosokból kényelmesebben lehessen bejutni a belvárosba, a Duna-hidak átjárhatóbbak legyenek, és a főútvonalakon több kerékpársávot jelölnének ki.  

A bringa is globális termék

Kürti Gábortól azt is megtudjuk, hogy ebben az iparágban elképesztő méretű a globalitás, szinte minden alkatrész más országban (vagy kontinensen) készül. Van olyan üzem, ahol a komplett biciklit szerelik össze, amiből már „csak” egy – alapvető – alkatrész, a lánc hiányzik, amely viszont több ezer kilométerről érkezik. Vagyis, egyetlen részelem hiánya is megakaszthatja  a gyártást.

A járvány következtében a nemzetközi ellátási lánc zavarai – a kereslet megugrásával „kézen fogva” -  világszerte komoly kerékpárhiányhoz vezettek. A meghatározó ázsiai alkatrészek a határzárak, kikötői karanténok, konténerhiány, a tengeri kereskedelem zűrzavara miatt nem jutottak el a piacokra. Ennek következtében a jó ár-érték arányú bringák szinte teljesen eltűntek a piacról, ami mindeddig elképzelhetetlen volt.

Az elnök szerint jövő tavasz előtt biztos nem áll helyre a kereslet-kínálat. Emiatt azonban érdemben nem lett kevesebb bicikli az utakon, ugyanis nagyot ugrott a használt piac.

A magyar politika Svájca

A közlekedésben a kerékpárosok minimális arányban okoznak súlyos balesetet, ők inkább az elszenvedők. Sajnos a közlekedésben alig van érdemi rendőri ellenőrzés. Ez érződik a morálon, mind az autósoknál, mind a bringásoknál. Bár – a közvélekedéssel ellentétben – nemzetközi összehasonlításban nem állunk rosszul.

A bringázás a magyar politika Svájca, talán az egyetlen téma, aminek fejlesztésében egyetért a kormány és az ellenzék.

A kivétel a körúti biciklisáv ügye volt, ahol a nagypolitika szereplői feszültek egymásnak. Mára a Nagykörúton 2,5-3-szorosára nőtt a két keréken közlekedők száma és folyamatosan emelkedik. Vannak olyan szakaszok, ahol 20% a bringások aránya az összes közlekedőn belül. Lassan az autósok is kezdik elfogadni az új forgalmi rendet.

Ilyen horderejű változások sehol sem mennek gyorsan, konfliktusmentesen. Az említett Hollandiában 20-30 éve a mai belvárosi sétáló, és bicikliutak nagy része még szintén autóút volt. A közlekedés egyébként minden új helyzetet rugalmasan kezel, rövid idő alatt a többség megtalálja az alternatív utakat. Gondoljunk csak a Margit híd lezárása utáni hetekre.

Üzleti centralizáció

A Decathlon áruházaiban a kedvező árfekvésű (első-második-harmadik áras) MTB-k és a gyerek kerékpárok a legkelendőbbek, de folyamatosan növekvő érdeklődést tapasztalnak a trekking, városi és az országúti kerékpárok iránt is. Vásárlóik javarészt családosok vagy a különböző területeken, szakágban szárnyaikat bontogatók.

A beszerzés fent említett nehézségei miatt az áruházlánc a centralizáció mellett tette le a voksát: az üzletek bemutatótérként funkcionálnak, bemutatva a teljes helyi választékot, a kiszolgálás pedig jelentős részben áttevődött az online színtérre. Így központi készletről érhetők el a bringák

- mondja Dovák Dávid a hazai sportszerkereskedő Kerékpár Sportigazgatója.

A szép új jövő

Az új fejlesztések kapcsán Kürti Gábortól megtudtuk: több komoly projekt is megvalósult, vagy a közeljövőben indul. Ilyen a Balaton kör fejlesztése (ahol 80%-al nőtt a bringázók száma), az Euro-Velo 6 Bécs-Budapest szakasza, a Tisza-tó kör. A fővárosban előkészületben van a ferihegyi gyorsforgalmi út és a Rákospatak menti bringasáv. Jövőre nagy valószínűséggel átadják a nagyon várt Budapest-Balaton utat. A MÁV-val is kölcsönösen előnyös megállapodást írt alá a Magyar Kerékpáros Klub: jelentősen nőtt a kerékpár-szállító vonatok, és a kerékpárral vonatra szállók aránya. 

Minél több kerékpáros van az utakon, annál biztonságosabb ez a közlekedési forma. Az elmúlt években jelentősen csökkent az ezer kilométerre eső balesetek száma. A közlekedési morálon még van mit javítani, de szerencsére egyre jobb a helyzet: sok sofőr maga is (vagy a gyereke, barátja) bringázik, ezért jobban odafigyel. Kevesebb a dudálós veszekedések száma. „Jobb fejek lettek egymással az emberek.” 

A járvány pozitív oldalát nézve az emberek újra felfedezték a szabadidős sportokat. Dovák Dávid szerint is meghatározó volt, hogy a korlátozó intézkedések legtöbbször a bringásoknak hagytak kiskapukat - miközben az uszodák, edzőtermek bezártak, a kültéri sportolást támogatta a kormányzat.  Láthatóan sokkal többen kerékpároznak a városokban.

Az ételkiszállító "iparágban" pedig robbanás-szerűen megnőtt a biciklis futárok száma. Csakúgy, mint a kerékpárszállító eszközök, tartozékok iránti kereslet,  ami a családi kerékpáros turizmus (a tó kerülések) virágkorát jelenti. Természetesen szerinte is van hová fejlődni, de a jövőt illetően Ő is optimista: a kerékpározás olyan mozgásforma, ami évről-évre képes reneszánszát élni - egyszerre jelenti a szabadság élményét, a minőségi együtt töltött időt és a felfedezés lehetőségét.