Kameráznál az autóban? Így csináld, hogy ne legyen tragédia a vége

Sokkoló baleset történt kedd este, a 4-es főút 59-es kilométerénél, amiben egy kisbusz és egy homokot szállító teherautó ütközött össze. Az ütközésben kilenc ember veszítette életét, ők a román rendszámú kisbusz utasai voltak. Jelenlegi sajtóinformációk szerint a balesetet a kisbusz sofőrje okozta, aki egy másik kisbusz, valamint egy teherautó előzésbe kezdett. A szerencsétlenséget megítélését súlyosbítja, hogy a kisbusz sofőrje a vezetés közben végig mobiltelefonozott, csetelt, ráadásul élőben közvetítette is az eseményeket. A lenti videón az ütközés előtti pillanatokat lehet megnézni.

Bár ez a videó telefonnal, nem pedig fedélzeti kamerával készült, a felvett anyagból pontosan rekonstruálhatóvá váltak az ütközéshez vezető események. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy egyre többen és többen vannak azok, akik nem puszta "szórakozásból" élnek a videózás adta lehetőségekkel, hanem "a minden eshetőségre fel kell készülni" elv alapján fedélzeti kamerát szereltetnek autóik műszerfalára.

A közúti balesetek természetéből ugyanis egyenesen következik, hogy keletkezni fog valamilyen anyagi kár, aminek az eredetét szemtanúk hiányában nehezen lehet bizonyítani. Ennek megfelelően tele is van az internet olyan közlekedési baleseteket bemutató videókkal, melyeket gépkocsikba szerelt, forgalomfigyelő kamerák rögzítettek. Szinte a világ minden tájáról lehet ilyen felvételeket találni, de Oroszországból elképesztő mennyiséget töltenek fel.

Egy orosz aktivista, Alekszej Gozorov szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a kamerák a legtöbbször nagyon hamar visszahozzák az árukat, egy interjúban például azt taglalja, hogy egy ilyen kamera tökéletesen képes az igazságtalan közlekedési bírságok eltörlésére, vagy baleset esetén saját igazának bizonyítására.

Itthon van erre lehetőség?

Korábban a témával kapcsolatban a Pénzcentrum megkereste Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsát, a Magyar Autóklub jogi irodavezetőjét, aki a hazai használatról elmondta,

Arra azonban az irodavezető asszony válaszában felhívta a figyelmet, hogy dedikált jogszabály hiányában több rendelkezést is be kell tartania annak, aki ilyen kamerát használ. Ezen a téren a Polgári törvénykönyvet (Ptk) illetve az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt (Info törvény) hozza fel példaként az irodavezető:

A fentieknek megfelelően tilos a felvételeket feltenni a netre illetve a biztostónak való átadása is sérthet személyiségi jogokat, amennyiben ahhoz nem járult hozzá minden érintett, legalább is a Magyar Autóklub jogi irodavezetője szerint.

Bírósági eljárás vonatkozásában ezzel szemben már más a helyzet, ugyanis bizonyos esetekben - közérdekre hivatkozással - a felvétel felhasználása akár az érintett személy hozzájárulása nélkül is lehetséges. Ez összecseng egyébként a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH) 2014-es ajánlásában foglaltakkal. Ebben arról ír a hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, hogy az ő tapasztalataik szerint a személyiségi jogok megsértésével készült képfelvételeket a bíróság több esetben is elfogadta már bizonyítékként mind polgári, mind büntető ügyekben.

Mi a helyzet külföldön?

A külföldi utakkal kapcsolatban a Pénzcentrum a Magyar Autóklubhoz fordult, ahol kérdésünkre közölték, hogy

Számos európai országban azonban a szabályozás adatvédelmi szempontok miatt nem engedi meg fedélzeti kamera használatát. Ilyen például Svájc, Svédország és Portugália is, a Magyar Autóklub információi alapján.Ausztriában amennyiben egy magánszemély olyan felvételt hoz nyilvánosságra, melyen felismerhető egy másik jármű rendszáma, vagy beazonosíthatóvá válnak személyek, akkor bizony büntethetővé válik, mivel nem kérte a képeken felismerhető személyek vagy járműtulajdonosok beleegyezését. Ausztriában, így baleset esetén sem adhat át magánszemély fedélzeti kamerával készített felvételeket a rendőrségnek, mert közúton csak maga a rendőrség jogosult - szigorú feltételek mellett -, digitális felvételeket, videót készíteni - tette hozzá a Magyar Autóklub jogi irodavezetője.

Sok a bizonytalanság

A menetkövetők használatának célja, valamint a töredékes jogi szabályozás közötti összhang hiánya, és az ebből fakadó értelmezési problémák arra vezethetők vissza, hogy a kamerák szükségszerűen rögzítenek személyes adatokat, ilyen rögzítéshez pedig főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges. Az utakon viszont értelemszerűen nincsen arra lehetőség, hogy ezt a hozzájárulást minden közlekedésben résztvevőtől (legyen az autós, biciklis vagy gyalogos) előzetesen beszerezzük (még akár a videókészítés tényére felhívó matricának a karosszérián való elhelyezésével sem). Ha pedig nem a fentiek szerint jártunk el a videókészítés során (és nem szórakoztató jellegű, művészeti célú videót készítettünk), akkor tulajdonképpen a felvételek már potenciálisan sértik mások személyiségi jogait.

A fedélzeti kamerák használatának különös jellemzője továbbá, hogy a baleset bekövetkeztének ténye (utólagosan) igazolja a felvétel elkészítésének indokoltságát. Ez különösen igaz akkor, ha a felvétel nem csak az elkészítője, hanem a balesetben érintett más (adott esetben vétlen) személyek jogainak érvényesítését is elősegítheti, illetve (különösen bűncselekmények, például cserbenhagyás esetén) a rendőrség, vagy a szerencsétlenségben közre játszó úthiba esetén a közútfenntartó számára is hasznos információkkal szolgálhat, amit közérdeknek is tekinthetünk.

Bíróság és biztosítás

Ha valaki tehát készít egy felvételt, amin mások is látszanak, ráadásul azok a "mások" éppen balesetet okoznak a felvételt készítőnek, akkor a bíróságon lényegében egy személyiségi jogi jogsérelem áll szemben a bírósági vagy szabálysértési eljárásban az igazság érvényesülésének (mint közérdeknek) a biztosításával. "A bírósági gyakorlat több esetben rögzítette, hogy a személyiségi jogokat sértő felvételek mint bizonyítékok alapvető célja ennek a közérdeknek a szolgálata, ezért a felvételek elkészítése és felhasználása nem tekinthető visszaélésnek, ha azok valóban bizonyítási céllal kerültek rögzítésre, és más módon a vezető nem tudná bizonyítani igazát (nevezetesen azt, hogy vétlen volt a közlekedési balesetben). Természetesen az az adott ügyben eljáró bíróságon múlik, hogy a konkrét tényállás és a bizonyíték ismerete alapján ezzel ellentétes következtetésre jut-e - ismertette korábban a kamerákkal kapcsolatban a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

A polgári eljárásjogot 2018. január 1-jétől új törvény szabályozza, amely főszabályként előírja, hogy nem használható fel az a bizonyíték, amely jogsértő módon keletkezett, vagy amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. A bíróság mérlegelése alapján azonban az ilyen bizonyíték is felhasználható a perben a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményeit figyelembe véve.

A biztosítók körében egyelőre nem kristályosodott ki a bírósági gyakorlathoz hasonló "iránymutatás", ugyanakkor a kárrendezés peren kívüli (olcsóbb és gyorsabb) rendezése vélhetően a felvételek mérlegelés alapján történő "befogadása" mellett szól az esetükben is.

(Borítókép: MTI Fotó - Mihádák Zoltán)