Lezárták a Kossuth teret: most nem a tüntetők a ludasak

Bakos Emil, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója vasárnap, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón közölte, a Kossuth tér pénteken elkerített részén alakítják ki azt a 400-500 férőhelyes mélygarázst és látogatóközpontot, amelyre korábban a parlament adott felhatalmazást.

A főigazgató emlékeztetett, a Ház döntése értelmében az 1944 előtti állapotok szerint rendezik a területet, ennek része lesz például, hogy a téren a villamosvonalon és a kerékpárúton kívül megszűnik a közúti közlekedés. Felidézte továbbá, hogy az Országgyűlés Hivatala január 1-jétől vált a kiemelt nemzeti emlékhellyé minősített Kossuth tér gazdájává, és így nyílt lehetőség számukra, hogy előkészítsék a 2014-ig tervezett átalakításokat. Tájékoztatása szerint a hétvégén elkerített területen először a közművek felmérésére és régészeti feltárásra kerül sor.

Bakos Emil nem tudott tájékoztatást adni arról, mennyibe kerül a tér átalakításának előkészítése. Kiemelte ugyanakkor, hogy a tér rendezési terveinek elkészítésére több, nemzetbiztonsági átvilágításon átesett pályázót kértek fel, a győztessel várhatóan március végén kötnek szerződést, az építési engedélyt pedig reményeik szerint augusztusra szerzik meg. A főigazgató megjegyezte, terveik szerint a tér felszíni rekonstrukciója jövő tavasszal kezdődhet. Kérdésre válaszolva elmondta, a tér szobrai a fővárosi önkormányzat tulajdonában maradtak, így az azokkal kapcsolatos változtatásokról velük is egyeztetni kell. Az elkerített részen van Károlyi Mihály szobra, Bakos Emil erről azt mondta, elszállításáról időben tájékoztatást adnak.

Cselovszki Zoltán, Belváros-Lipótváros főépítésze elmondta, hogy a Kossuth téren átmenő forgalom kizárása annak a folyamatnak a része, amellyel a bécsi belvároshoz hasonló, nyugodt környezetet kívánnak elérni. Kérdésre válaszolva kifejtette, az 1944 előtti állapot nem egy pillanatot jelent, így a tervezőknek inkább a tér korábbi történelmi hangulatát kell majd "összegyúrniuk" a XXI. századi elvárásokkal, szem előtt tartva például biztonsági és turisztikai megfontolásokat. Cselovszki Zoltán kitért arra is, egyelőre nem lezárt a Kossuth téren helyet kapó szobrok kérdése, mint mondta, a szoborhelyek már nagyjából eldöntöttek, de az, hogy mely alkotások kapnak helyet a téren, a korábban megsemmisített alkotások rekonstruálhatóságától is függ.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) korábbi tájékoztatása szerint a Kossuth Lajos tér újjáépítése alapvető nemzetbiztonsági érdek miatt a közösségi beszerzések szabályainak alkalmazása nélkül, könnyített beszerzési eljárásban valósulhat meg. Az erről szóló - a miniszterelnök által ellenjegyzett - kormányrendelet a Magyar Közlöny február 16-i számában jelent meg.

A tárca akkori közleménye szerint a kormány a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján és az érvényben lévő uniós szabályozással összhangban döntött így, mivel egy a Kossuth tér újjáépítésével kapcsolatos közbeszerzés olyan alapvető információk átadására kötelezné az országot, amelyek felfedése ellentétes az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel.

Hangsúlyozták emellett, hogy a Kossuth téri beruházás nemzetbiztonsági szempontból kiemelt tevékenység, tekintettel arra, hogy a beruházás az egyik leginkább védett magyar középület, az Országház biztonságát érinti, vagyis az épület biztonságának garantálását célzó építészeti és egyéb védelmi megoldások beszerzését külön eljárástípus keretében kell megvalósítani. A minisztérium szerint ilyen külön eljárástípus megállapítására a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet ad felhatalmazást a kabinetnek. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet február 17-én lépett hatályba és a Kossuth tér rekonstrukciója mellett, az oda tervezett mélygarázs és látogatóközpont kivitelezésére, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra is vonatkozik.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozatot, amelynek értelmében a kormánynak 2014. május 31-ig kell kiköltöznie a parlament épületéből, az előtte álló teret pedig az 1944 előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. A határozat szerint a Kossuth Lajos tér a magyar állam tulajdonába és az Országgyűlés kizárólagos vagyonkezelői tulajdonába került. A kormányoldal indoklása szerint ezen döntések a parlament és környezete egykori méltóságát kívánják visszaállítani, beleértve a zöldfelületek növelését, a parkoló autók mélygarázsba terelését, valamint a szobrok és az emlékművek méltó elhelyezését.