Óriási veszély leselkedik a magyar nyugdíjasokra: igazából csak ezt tehetik ellene

Nyolc év alatt közel a duplájára nőtt az 55-74 éves korosztály aktív internethasználóinak száma a Központi Statisztikai Hivatal Helyzetkép 2023 című kiadványa szerint: 2015-ben a korcsoport 41,6 százaléka használta az online teret, míg 2023-ban már 77,8 százalékuk volt rendszeres látogató a világhálón. A megkérdezettek közel fele úgy nyilatkozott, naponta 1-2 órát időzik a neten, egyötödük pedig akár 3-4 órát is eltölt az okostelefon, a tablet vagy a számítógép társaságában. A kutatásból emellett az is kiderül, hogy míg 2013-ban a 65-74 éves korosztálynak csupán a 24 százaléka vett igénybe netes banki szolgáltatásokat, tíz évvel később már 50 százalékuk volt nyitott a digitális pénzkezelésre.

Az okostelefonok széles körben való elterjedésének köszönhetően az online jelenlét az elmúlt években a mindennapok alapvető részévé vált, az idősebb korosztály is egyre fogékonyabb az internetes megoldásokra, ám sajnos ezzel párhuzamosan növekszik az őket célzó kiberbűncselekmények száma is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Adatvezérelt Marketing Szövetség 2024. évi közös kutatása szerint a csalási formák közül a nyugdíjasok legnagyobb számban az adathalász hírlevelekről, a hamis termékajánlatokról és nyereményjátékokról, a félrevezető banki vagy szolgáltatói telefonhívásokról, illetve befektetési ajánlatokról hallottak, és ezekkel 10-13 százalékuk már személyesen is találkozott - írja közleményében a Provident.

Milyen jótanácsokkal érdemes ellátni az idősebbeket?

• Soha ne adjanak meg személyes információkat (például jelszót vagy bankkártyaadatokat) sem e-mailben, sem sms-ben vagy telefonbeszélgetésben. Jellemző csalási forma, hogy egy pénzügyi szolgáltató nevében érkezik telefonhívás, melyben az állítólagos ügyintéző egy, a bankszámlájukkal kapcsolatos gyanús tranzakcióra hivatkozva kéri sürgetően a banki adataikat. Ha ilyen történik velük, azonnal bontsák a vonalat, és hívják fel a bankjuk központi telefonszámát, hogy valóban tőlük érkezett-e a hívás, valódi-e a probléma.
• Legyenek óvatosak az ismeretlen feladótól érkező e-mailekkel, különösen akkor, ha gyanús linket vagy mellékletet is tartalmaznak. Az adathalász levelek sokszor a megtévesztésig hasonlítanak egy-egy szolgáltató megszokott sablonjához. A legtöbb csaló e-mailt azonban általában valamilyen fordítóprogrammal készítik, így a magyartalan nyelvezet és a furcsa megfogalmazás sokszor azonnal segít felismerni, hogy káros üzenettel állnak szemben.
• Minden regisztrációnál használjanak erős, legalább 10-12 karakterből álló, kis- és nagybetűt, számot, valamint valamilyen speciális karaktert is tartalmazó jelszót. Lehetőleg ne ugyanazt a kódot alkalmazzák mindenhol. Amennyiben van rá mód, kapcsolják be a kétfaktoros hitelesítést, amely úgy növeli fiókjuk biztonságát, hogy a belépéshez a jelszó mellé egy második azonosító is szükséges, melyet e-mailben, sms-ben vagy valamilyen hitelesítő mobilapplikációban kapnak meg.
• Rendszeresen ellenőrizzék, hogy okostelefonjukon és számítógépükön a legfrissebb operációs rendszerek futnak, és telepítsenek eszközeikre vírusírtó szoftvert. Legyenek körültekintőek a tekintetben, hogy milyen mobilalkalmazásokat töltenek le okostelefonjukra, mert előfordulhat, hogy hackerek bújnak meg az ártatlannak tűnő applikáció mögött, akik a telepítés után hozzáférhetnek e-mail és social media fiókjukhoz, vagy akár a banki adataikhoz is. Sokat segít a tájékozódásban, ha az alkalmazás letöltése előtt elolvassák az azzal kapcsolatos véleményeket.
• Mindig gyanakodjanak! Értesítést kaptak arról, hogy nyertek egy nyereményjátékban? Egy hirdetés irreálisan alacsony árakkal kecsegtet? Soha nem látott befektetési lehetőségről kaptak ajánlatot? Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, általában nem az. Ha váratlan megkeresést kaptak, ne reagáljanak rá első lendületből, tájékozódjanak a feladóról a családtagoktól vagy ismerősöktől – különösen, ha olyan szolgáltatótól érkezik, melyről még sosem hallottak.