Párizs 2024: furcsa dolog derült ki a párizsi olimpiáról, ettől olyan különleges az idei verseny

A 2024-es ötkarikás játékok megrendezésére öt város, Párizs, Los Angeles, Hamburg, Róma és Budapest nyújtott be pályázatot, Franciaország hivatalosan 2015-ben kandidált. A rendezési jogokért végül Párizs és Los Angeles maradtak versenyben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2017. szeptember 13-án hagyta jóvá a NOB, Párizs és Los Angeles közötti korábban tető alá hozott kompromisszumos megállapodást (a franciák végig ragaszkodtak a 2024-es játékokhoz), és a 2024-es rendezési jogot Párizsnak, míg a 2028-ast Los Angelesnek ítélte oda. (Legutóbb 1921-ben döntöttek egyszerre két olimpia házigazdájáról, akkor az 1924-es rendezési jogot szintén Párizs, míg az 1928-ast Amszterdam kapta meg.)

A francia főváros először 1900-ban, a világkiállítás árnyékában rendezte meg a II. nyári olimpiát, másodszor 1924-ben a VIII. nyári játékokat, a mostani alkalommal harmadszorra lesz az esemény házigazdája, ezzel felzárkózik a szintén háromszoros rendező Londonhoz (1908, 1948, 2012). A 2024-es olimpiára az 1924-es párizsi nyári és az 1924-es Chamonix-i téli olimpia centenáriumán kerül sor. Franciaország összesen 3 nyári, illetve 3 téli olimpia lebonyolításával büszkélkedhet.

A 2024-es játékokkal visszatér a hagyományos négy évenkénti rendezési ciklus, miután a 2020-as tokiói játékokat - az ötkarikás mozgalom történetében példátlan módon, a koronavírus-járvány miatt - 2021-re kellett halasztani.

A versenyek fő helyszínéül szolgáló, történelmi nevezetességeket bevető Párizson kívül az agglomeráció, valamint Franciaország európai területének 16 városában rendeznek versenyeket, illetve az olimpiák történetében a rendező várostól legtávolabb eső helyszínen, a 15 715 km távolságban levő francia polinéziai Tahitin, amely a hullámlovaglásnak ad otthont. (Ilyen messze egy sportág küzdelmeit a versenyek központjától csak 1956-ban rendezték meg, akkor a melbourne-i játékok lovasversenyeinek Stockholm adott otthont.)

A hivatalos megnyitó pénteken lesz, de a rögbi- és a labdarúgó mérkőzések már szerdán (ma) elkezdődnek.

A nyitóünnepséget az olimpiatörténetben szokatlan módon nem egy stadionba, hanem városi helyszínekre tervezték, a Párizs legyen az emberek olimpiája (nyitott játékok) gondolat jegyében. A nemzetek sportolói 80 hajóban, 6 kilométer hosszú útvonalon, Párizs ikonikus nevezetességei között vonulnak fel a Szajnán, a protokolláris eseményeket a mini stadionná alakított Trocadéro kertbe tervezték. Az ingyenes eseményre több mint 300 ezer nézőt várnak. Ha a biztonság úgy kívánja, a Nemzeti Stadion (Stade de France) lesz a helyszín. A biztonság megőrzésében az Europol és 40 ország nyújt rendőri segítséget, a versenyek lebonyolításában 45 ezer önkéntes működik közre.

A párizsi olimpián 206 ország 10 714 sportolója vesz részt, semleges színekben 15 orosz és 16 fehérorosz sportoló versenyez. Az Ukrajnában zajló katonai invázió miatt Oroszország és Fehéroroszország a csapatsportágakban nem delegálhatott olimpikonokat, a két ország versenyzői az egyéni sportágakban is csak semlegesként indulhatnak, közülük is csak azok, akik az Ukrajna elleni háborút aktívan nem támogatták.

A párizsi olimpikonok 32 sportág 329 versenyszámában mérik össze tudásukat, 157 férfi, 151 női, illetve 21 vegyes csapatnál osztanak érmet. Magyarország 180 fős sportolói küldöttsége 106 versenyszámban indul. A 28 hagyományos olimpiai sportág mellett a tokiói olimpián bemutatkozó sportmászás, gördeszkázás és hullámlovaglás is helyet kap a programban, illetve debütál a táncsportág első olimpiai versenyszáma, a breaktánc.

Az olimpia emblémáját 2019-ben mutatták be. Az ötkarikás játékok történetében először az olimpia és paralimpia közös logót kapott. Az aranyszínű kör az olimpiai medált, a láng alak az olimpiai lángot, az általuk alkotott női fej Marianne-t, a Francia Köztársaságot megtestesítő ikonikus nőalakot jeleníti meg.

A dobogósok érmeit február 8-án mutatták be, az arany-, ezüst- és bronzérmek mindegyikébe olvasztottak egy, az Eiffel-torony eredeti építőanyagából származó, hatszög alakú különleges kis fémdarabot, amelybe a párizsi játékok logóját gravírozták.

A játékok kabalái, a Frígek, a kabalatörténetben először nem emberi alakot vagy állatfigurát formáznak, hanem egy ruhadarabot, a szabadságot jelképező, tradicionális füles frígiai sapkát keltik életre. A vidám frígek a francia trikolor színeiben pompáznak, mellükön az olimpia arany logóját viselik, egyikük futóprotézist visel, ezzel közvetlenül utal az általa képviselt parasportolókra. Az olimpiai és paralimpiai kabalákat közös üzenettel, együtt tervezték meg, hogy ezzel is demonstrálják az összefogásnak és a sportnak az életet megváltoztató erejét. Mottójuk: "Egyedül gyorsabbak vagyunk, együtt messzebbre jutunk".

Közlekedési újdonságként a párizsi olimpián mutatkoznak be a német Volocopter startup által üzemeltetett légitaxik, amelyek a tervek szerint egy szajnai uszályon kialakított repülőtérről, a Vertiport de Paris-Austerlitzről emelkednek majd a magasba.

Az olimpia rendezési költségét 9 milliárd euróra becsülik, kisebb része állami pénz, nagyobb részét szponzorok, különböző magáncégek állják. A látványosnak ígérkező záróceremóniát a 80 698 férőhelyes Nemzeti Stadionban tartják, és a 2028-as Los Angeles-i olimpia kulturális bemutatójával zárják. A párizsi sportesemények augusztus 28-án a paralimpiai játékokkal folytatódnak.