Milliókat érő kincsek lapulhatnak a magyarok könyvespolcán: sokan nem is tudják, mit őriznek

Mióta a Marvel és a DC berobbant a mozikba lassan 10 évvel ezelőtt a képregények egyre népszerűbbek lettek a világon. Hazánkban is egyre jobban jelen van ez a fajta popkultúra a hétköznapokban, azonban Szép Eszter, a Magyar Képregényszövetség elnöke szerint nagyon kicsi az a réteg, akinek megtetszik egy Marvel film, vagy karakter és ennek hatására képregényfogyasztóvá válik. Sokkal inkább arról van szó Magyarországon, hogy egyre inkább elfogadhatóvá válik az úgynevezett geek kultúra, illetve ennek a kultúrkörnek a tárgykultúrájának a szerepe egyre jobban megnő.

Ahogyan külföldön, így itthon is a szuperhős képregények azok, amiket a mai napig a legnagyobb példányszámban el lehet adni, hiszen ezeknek mára már kialakult egy stabil olvasói bázisa. Ez valamilyen szinten növekszik folyamatosan, azonban korántsem olyan szinten, mint arra kívülállóként gondolnánk a filmek nézettsége alapján. Ráadásul korántsem beszélhetünk egy akkora felvevőközönségről hazánkban, mint külföldön, annak ellenére is, hogy egyre több az olyan gyűjtő itthon, aki hajlandó nagyobb összegeket is kiadni egy-egy különlegesebb darabért.

Az utóbbi néhány évben emelkedett az igény a képregények iránt, de miután nem nagy piacról van szó ez még így sem számottevő. A képregényfilmek hozzájárultak a népszerűségük növekedéséhez. Mutassatok egy olyan embert, aki nem tudja, ki például Pókember, vagy Batman

– támasztotta alá a fentieket a Pénzcentrum megkeresésére a Képregénymarket szakértője, amivel Grif, a Trillian Képregénybolt tulajdonosa is egyetértett alapvetően.

Nem mondanám, hogy a képregények jelenleg a reneszánszukat élik, hiszen feljebb van a népszerűségük mint valaha. Mikor volt Magyarországon nagy képregényes kultúra? Soha, csak talán még a második világháború előtt, de a kommunizmus alatt lehetőség se volt rá. De, ami itthon van, az külföldi szemmel nézve még mindig nevetséges, csak majmolni próbáljuk azt, ami ott van. Az elmúlt időben ez egy hatalmas lufivá fújódott: mindenki beszél róla, foglalkozik vele. Divatba jött és átjárja a világunkat, hiszen alig vannak akik ne láttak volna képregényfilmet. Ennek ellenére sokan – bár rajongónak nevezik magukat, és megveszik a merchandise termékeket – nem olvasnak képregényeket, így nem lett jelentősen több vásárló, mint azt elsőre gondolnánk

– fogalmazott Grif.

Azután pedig, hogy a magyar felvevőpiac a fentiek alapján koránt sincs akkora, amekkora a külföldi piacok (bár Grif megfogalmazása szerint az igazán nagy piac az amerikai, japán és a koreai, mindenki más csak követni próbálja őket) felmerül a kérdés, hogy Magyarországon megéri-e a képregényekre befektetési céllal gondolni.

Mennyire jó befektetés a képregény?

A külföldi filmekből, és akár a hírekből is láthatjuk, hogy egyes képregények akár százezreket, vagy milliókat is érhet egy-egy jó állapotban megmaradt gyűjtemény. De vajon tényleg megéri befektetési céllal vásárolni ezeket a füzeteket hazánkban is?

A rövid válasz az, hogy nem a szakértők szerint, azonban így is vannak olyan különlegességek, amik százezrekért kelnek el, ráadásul egy-egy ritkaság esetében ezeknek a daraboknak az értékállósága megkérdőjelezhetetlen.

Alapvetően a befektetési célú képregényvásárlás szerintem egy szintig működik csak itthon, és külföldön is. Itt nem arra gondolok, hogy megtérül, vagy kereshetünk rajta, hanem értékőrző, mint az ingatlan

– mondta el Grif, hozzátéve, hogy az egyik legfontosabb dolog egy képregény értékállósága esetén az, hogy milyen állapotban van maga a füzet vagy a gyűjtemény, amit a Vatera szakértője szintén alátámasztott.

A rendszerváltást követően megjelent magyar kiadású képregények (Pókember, Fantom, Batman, Rózsaszín Párduc stb.) képregények árai nem emelkedtek jelentősen az évek múlásával, és kiemelkedő keresletet sem tapasztalunk e kiadványok iránt a Vaterán. Kivételt jelentenek a csupán néhány számot megélt kiadások, mint például a Maszk, amiből 1998-1999 között mindössze 6 szám jelent meg

– mondta el lapunk megkeresésére a cég. Az viszont már koránt sem egyszerű kérdés, hogy mitől is lesz egy képregény értékesebb, hiszen ez koránt sem csak a képregény korán múlik.

Mitől lesz értékálló egy képregény?

Egy képregény értékét elsősorban a kora, mekkora darabszámban jelent meg, az állapota, a kivitelezése, értem itt ezalatt, hogy egy keményfedeles védőborítós, extrákkal felvértezett képregény ára nyilvánvalóan emelkedni fog idővel. De tudunk példát mondani olyan puhafedeles sorozatra, amik a limitált darabszámuknak hála a rajongók között már szintén az áruk többszörösét érik. Erre igazából nincs aranyszabály. Ha esetleg az alkotóval sikerül egy amerikai képregényt hivatalos úton, tehát hitelesítve dedikáltatni, az is emelni fogja az adott darab árát, de az sem mindegy, hogy éppen melyik szuperhős képregényéről van szó. Az első kiadások, valamelyik sornak az első része, sokéves, már-már beszerezhetetlen darabok megfordulnak a különböző

– fűzte hozzá a Képregénymarket, kiemelve, hogy bár egy-egy füzet értékét befolyásolja a kora, de sokszor nincs összefüggésben az értékkel.

A kora befolyásolja az értékét, de ezt is több nézőpontból kell megközelíteni. Hiába régi egy képregény, ha a dohos padlás legtávolabbi sarkából szedjük elő, szamárfülesen. A kor és a jó állapot együttvéve eredményezheti azt, hogy egy képregény jó pénzt ér-e, vagy sem. A képregény minősítés külön szakma, összetett, nyomon követhető szempontrendszer alapján működik, aminél egy régi, látszólag jó állapotú, tokozott, tehát hitelesített képregény esetében is egy körömnyi hiba akár szemet szúrhat a szőrszálhasogató hitelesítő munkatársnak

– fejtették ki, hozzátéve, hogy rendkívül változó, hogy mennyiért kel el egy képregény. A megkérdezettek mind kiemelték a Pénzcentrumnak például Fazekas Attila Star Wars képregényeit, amik mára már kultikus státuszba kerültek. Olyannyira, hogy nemrég újra nyomtatták őket limitált példányszámban. De nem ez az egyetlen képregény, ami hazánkban is százezrekért kelt el.

Mennyit ér itthon egy ritkaság?

Folyamatosan mozgásban van a képregénygyűjtői piac, mert az árak emelkedéséhez erősődő érdeklődés kell - viszont előre nem lehet megjósolni, hogy milyen esemény vált ki nagyobb keresletet egy régebbi termék iránt. Általánosságban azt láthatjuk, hogy a hetvenes-nyolcvanas években kiadott Mozaik és Kockás képregényfüzetek nagyon keresettek, aki ezek számait megtalálja a padláson, annak érdemesebb lehet egyesével eladnia ezeket, nem pedig egyben, mivel sokan kifejezetten saját kollekcióik hiányzó darabjaira vadásznak, így jobb árat fizetnek egy képregényért

– mondta el a Vatera, hozzáfűzve, hogy 2010 óta az oldalon nem egyszer kelt el több mint fél millió forintért képregénysorozat.

Ilyen az Asterix és a Talpraesett Tom is, aminek az újvidéki kiadását vásárolták meg 550 ezer forintért. A Dagobert bácsi élete – Az első ötven év a rajzoló által dedikált példánya félmillió forintért talált gazdára, míg ugyanez a kiadás aláírás nélküli változata 140 ezer forintot ért. A jelenleg is futó hirdetések között van most például egy 1973-as Mozaik képregény különösen ritka mutatványszámát (azaz a kiadvány reklámozására készült lebélyegzett példány) 877 ezer forintért árulja a tulajdonos. De nemcsak a ritkaságokért van kereslet:

Ugyancsak keresettek a 2010 után kiadott Marvel és DC  képregények, amelyek iránt egy-egy új film, sorozat premierjét követően általában megnő a kereslet, hiszen ilyenkor jelenik meg sok leendő új gyűjtő. De az is előfordul, hogy váratlanul teljes vagy majdnem teljes kollekciók bukkannak fel, mert egy gyűjtő feladja a hobbiját, vagy más tematikára váltás miatt válik meg a kollekciójától – tette hozzá a Vatera szakértője.

Bár a szakértők szerint jobban járunk, ha inkább szórakozás céljából választunk magunknak képregényeket – és azoknak nem is ajánlják, hogy belevágjanak a befektetési célú vásárlásba, akik nem mozogtak ebben a kultúrkörben eddig –, de érdemes vigyázni a példányokra. Ugyanis, ahogyan azt fent írtuk ezek a füzetek értékállóak lehetnek. Ha pedig találunk egy jó állapotban lévő képregényt otthon, akkor érdemes annak értékét akár felméretni.