Szentkirályi-vezér: nem is olyan egyszerű betétdíjassá tenni a PET-palackokat

Tavaly nyáron elég borúlátó volt a jövő kapcsán: úgy fogalmazott, a feketeleves még csak most jön, elhúzódó válságra készülhetünk.

Igen, bőven benne vagyunk még, már a negyedik hullámmal ijesztgetnek. Bár néhány gazdaságilag stabil, erős cég még úgy-ahogy jól van, de senki nem a jövedelmezőség csúcsán jár. Az más kérdés, hogy van, aki tud profitot termelni - a mi cégünk is ilyen -, de azért 2019-hez képest jókora visszaesés van. Kivéve persze azoknál, akik kihasználták a járvány adta lehetőségeket, és olyan típusú termékekkel, szolgáltatásokkal kezdtek el foglalkozni, amelyekre most nagyobb igény van.

Mi a Szentkirályi Magyarországnál nem akarunk ilyen irányba elmenni, tartjuk az eredeti portfóliónkat, nem vezetünk be új termékeket csak azért, mert most a koronavírus idején jobban fogyna.

Megérezték a válságot? Hogy zárta 2020-at a Szentkirályi Magyarország?

A koronavírus-járvány miatt 2020-ban bevezetett korlátozó intézkedések vállalatcsoportunkra is hatással voltak, ám a HoReCa-szektor leállása miatti kiesést a kiskereskedelmi forgalom ellensúlyozni tudta.

A második járványos évben valamivel könnyebb már előre tervezni. Hány forgatókönyvvel készülnek 2021-re?

Mindig egy forgatókönyvvel készülünk, aztán majd az élet úgyis alakítja. Most is beállítottunk egy tervet, amit szeretnénk hozni: egyelőre az első 4 hónap adataiból úgy látni, hogy ez sikerül is, tudjuk növelni a nyereségünket és a forgalmat is. Ez persze nagyban függ az esetleges nyitási lépésektől, a vendéglátóipar talpra állasától.

Mindeközben a háttérben további innovatív fejlesztések folytak, az ebből születő újdonságokkal egy teljesen új piacot szeretnék meghódítani. A trendek azt mutatják, hogy a fogyasztók a kozmetikumok esetén is a természetes alapanyagokat részesítik előnyben, nekem pedig rendelkezésemre áll egy eredendően természetes anyag, az ásványvíz.

A Vízangyal elnevezésű kozmetikai termékcsalád a piacon egyedülálló módon Szentkirályi ásványvíz felhasználásával készül, emellett olyan jótékony összetevőket is tartalmaz, mint az aloe vera, az urea és az argánolaj. A termékek nem csak allergén-, színezék- és tartósítószermentesek, de újrahasznosított műanyag csomagolásuknak köszönhetően környezettudatosak is. A három éve tartó fejlesztés végeredményével a nagyközönség május 1-től találkozhat a Rossmann üzletek polcain.

Már nagyjából látni a fényt az alagút végén: legalább is kinyithattak a teraszok, és mivel elértük a 4 millió beoltottat, újabb lazítások is jöttek.

Igen, viszont azt hozzá kell tenni, hogy a bezárás alatt rengeteg vállalkozás került nagyon nehéz helyzetbe. Az ő megsegítésükre külön kampányt is indítottunk, a Szentkirályi Magyarország egy úgynevezett „újraindítási csomagot” vezetett be, hogy megkönnyítse a nyitást a vendéglátóhelyek számára. Azonban a legnehezebb időszakban sem engedtük el partnereink kezét: a Szentkirályi Magyarország korábban online kampánnyal segítette a koronavírus-járvány miatt forgalomcsökkenést elszenvedő vendéglátóhelyeket, amelynek során arra buzdítottuk az étterembe járók közösségét, hogy fogjanak össze a kedvenc helyeik érdekében, és ételrendeléssel támogassák fennmaradásukat. A kampány keretében közösségi média felületeinken online jelenlétet biztosítottuk kiemelt partnereinknek.

A terasznyitás egyébként szerintem nem sokat segített a szektoron, hiszen rengeteg vendéglátóhelynek például nincs terasza. Inkább azt lássuk meg, hogy a szállodák, éttermek milyen feltételekkel és pontosan mikor nyithatnak ki. A vendéglátás az sok mindent magába foglal: a kocsmák, éttermek teraszai nagyon kis százalékát teszik ki a teljes egésznek.

Sőt, ahogy látom sok vendéglátós csalódott is volt: bár Budapesten valóban megrohanták a teraszokat, meg embertömeg volt a belvárosban, de a vidéki vállalkozások sokkal nagyobb rohamra számítottak. Én például nem a fővárosban voltam a nyitás szombatján, és bár a vidéki vendéglátóhelyeken is voltak, kiültek a teraszokra, de messze nem volt olyan tolongás, mint amilyet a budapesti képeken láttunk.

Mindenki azt hitte, hogy ki vannak éhezve az emberek, meg fogják támadni a vendéglátóhelyeket, de azért vidéken valamelyest megmaradt az óvatosság. Sőt, úgy tűnik Budapesten is szépen lecsengett a kezdeti lelkesedés. Ebből is látszik, hogy a vendéglátás beindítása nem csak abból áll, hogy a bejárati ajtóra kirakják mindenhol a nyitva-táblát. Egy hosszabb folyamat lesz újra felépíteni az ágazatot, egyik pillanatról a másikra nem megy.

A műanyagiparban is ellátási gondok keletkeztek, ami miatt fennakadások kezdődtek a csomagolóanyagok ellátási láncában. Ez hogy érinti önöket, lehet áremelésre számítani?

Ide is begyűrűzött a válság, a PET-palackok alapanyagát jelentő PET granulátum tonnánkénti ára 50 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban, a zsugorfóliáknál pedig az ellátással vannak gondok. Kíváncsi leszek, hogy mit hoz a második félév: azt tudni kell, hogy a mi cégcsoportunk mindig több hónapra előre igyekszik megvásárolni a szükséges anyagokat. Abban bízunk, hogy az alapanyagárak nem maradnak tartósan a jelenlegi szinten, viszont, ha nem normalizálódik a helyzet, árat kell emelnünk.

De vannak olyan cégek, akik már például nem tudnak csomagolóanyagot venni, mert vagy annyira elszálltak az árak, vagy egyszerűen azt mondják a beszállítók, hogy nincs.

Ilyenkor kerekedik ki, hogy a legtöbb ember csak a dolgok felszínét látja: a vendéglátás is nehéz helyzetben van ugyan, de rengeteg kapcsolódó üzletág van, ahol szintén sorra mennek tönkre a szereplők. A vendéglátás, hajózás, turisztika nem csak ezekből áll, hanem azokból a cégekből is, akik őket kiszolgálják, rájuk voltak kapcsolódva. Most pedig szépen lassan körbeér a válság.

Ha már csomagolóanyagok: tavaly elég nagy léptékekkel haladt az egyeztetés a visszaváltható PET-palackok magyarországi bevezetéséről. Jelenleg hogy állnak a tárgyalások?

Folyik tovább az ügymenet, hiszen ez egy EU-s rendelkezés, amit előbb-utóbb minden tagországnak végre kell hajtani. Az már egyértelműen kiderült, hogy az ötletgazdák sokkal egyszerűbbnek gondolták a betétdíjas palackok bevezetését, mint amit a valóság tükröz. A megvalósíthatóság elég bonyolult a részletek miatt, nem annyi az egész, hogy kijelölnek gyűjtőpontokat. Kell valaki, aki a rendszert üzemelteti, visszagyűjti, és a többi.

De az is nehézség például, hogy ha egy hulladékszállító autó viszi be a PET-palackokat, csomagolóanyagokat a hulladékfeldolgozóba, azokat a szabályok szerint már nem lehet élelmiszercsomagolásként újra felhasználni.

Úgyhogy meg kell oldani a külön begyűjtési, beszállítási csatornát, illetve az újrahasznosítást. Ez egy többszereplős történet, mi a gyártói oldalról egyértelműen a betétdíjas rendszer mellett vagyunk – több országban részt is vettünk a rendszer kidolgozásában. Azt az elvet valljuk, hogy bölcsőtől a bölcsőig: tehát kibocsátunk, és készek vagyunk a PET-et visszavásárolni és újrahasznosítani. Megvannak a berendezéseink, amelyek alkalmasak erre. Maga a rendszer egyébként nem nagy újdonság, hiszen Nyugat-Európában már komoly kultúrája van a betétdíjas palackoknak.

Sok üzletlánc kezdi szép lassan kivonni a műanyag csomagolásokat a boltjaiból, például nem adnak zacskót a zöldségpultoknál. Nem látszik valami környezetbarát alternatíva a műanyagokra?

Egyetemeken, főiskolákon szoktam előadásokat tartani, ilyenkor mindig megkérem a diákokat, hogy mondjanak olyan alternatív csomagolóanyagokat, amelyekkel a Föld több milliárd lakosát biztonsággal el lehet látni élelmiszerrel.

Mindig kiderül, hogy tulajdonképpen nincs valós alternatívája a műanyagoknak: az üveg nehéz súlya miatt a szállításban okoz terheket, az újrahasznosításához szükséges energiaszükséglete miatt rendkívül nagy karbonlábnyommal rendelkezik. Az alumínium dobozt pedig ugyanúgy csak visszagyűjtve lehet újrahasznosítani, mint a műanyagot.

Ez az egész környezetszennyezés nagyon ki van hegyezve a PET-palackokra, az alumínium dobozokra, pedig gyakorlatilag minden környezetszennyező, amit eldobunk: a nem csak gyapjút tartalmazó ruhadaraboktól kezdve a számítógépeken át az autókig, minden.

A hulladék feldolgozása régóta ki van találva, inkább a szemetelésre kell hangsúlyt fektetni: bár a szemetelők megbüntetése is egy régi intézmény, legalábbis Szingapúrban vagy Nyugat-Európában, Magyarországon is inkább őket kellene szankcionálni. Az sem elhanyagolható, hogy az országnak óriási lehetőség lenne, hogy az újrahasznosított műanyag egy nagyon keresett exporttermék.

Édesapám mondta mindig, hogy a természetes ásványvíz az utolsó olyan csomagolt élelmiszer, amely ősi formájában kerül vissza az ember szervezetébe, mindenféle hozzáadott színezék, adalék nélkül. Igen ám, de ezt valahogy el kell juttatni az emberekhez. A PET-palack nagyon értékes nyersanyag, amelyre nem hulladékként, hanem erőforrásként kell tekinteni, és zárt körforgásban, a palackból palackot elv mentén szükséges újrahasznosítani.

Legutóbb azt tanácsolta a kezdő vállalkozóknak, hogy nézzék a Cápák között című műsort, mert rengeteget lehet tanulni. Hogy látja, a harmadik évad versenyzői megfogadtak a tanácsát?

Bár a tapasztalatlan szemeknek nem olyan feltűnő, de mi látjuk, hogy évadról évadra egyre felkészültebbek a vállalkozók. A harmadik szériára már el tudtuk érni, hogy nem kell elmagyarázni még a kezdőknek sem, hogy milyen alap dolgokkal kell kezdeni az önálló vállalkozást: létrehozni egy kft.-t, bt.-t, bankszámlát nyitni, és a többi.

Jó látni, hogy a műsor révén sok hasznos információhoz juthattak a vállalkozók, vagy kitalálók, ahogy sokakat szoktam hívni. Hiszen a legtöbbjüknek még csak egy ötletük van, amit meg szeretnének valósítani, ezért jelentkeznek a Cápák közöttbe.

Néha kicsit azt is érzem egyébként, hogy Cápákból átváltoztunk valamiféle „angyalbefektetőkké”, mert jól működő vállalkozásokat nagyon nehéz találni. Idén volt egy pár, amelyekről a forgalom és a bevétel alapján már azt is lehetett mondani, hogy cég, de még mindig kevés az ilyen jelentkező, bőven van mit tanítani.

Most például azt próbálom a vállalkozók fejébe sulykolni, hogy az ötlet csak egy nagyon kis része a sikernek: ezt úgy lehet a legjobban szemléltetni, hogy a rulettasztalnál megfogom a zsetonomat, az ötlet pedig az, hogy kitalálom, melyik számra rakjam. Aztán megpörgetik a kereket, a sikeres vállalkozás többi tényezője pedig eldönti, hogy bejön-e a pörgetés, vagy elbukom a zsetonomat.

A harmadik évadból milyen konklúziót vonhatunk le? Mik voltak a leggyakoribb hibák, amelyekkel a befektetők találkoztak?

Még most is gyakran beleszaladunk abba, hogy a vállalkozó azt hiszi, ha valamelyik Cápa beszáll a cégébe, akkor ő már hatra is dőlhet, meg van oldva az élete. Pedig mi nem jótékonykodni vagyunk ott, kőkemény üzletemberek vagyunk, akik a műsorban lehetőséget kínálnak a virágzó folytatásra.

A pár perces prezentációban nehéz kiszűrni egyébként, hogy valaki azért jelentkezett a műsorba, mert nem megy az üzlete, vagy azért jött, mert valamennyire halad, de szeretne ugrani pár lépcsőfokot. Annyi biztos, hogy egy kisebbségi beszállásnál a vállalkozó nem várhatja el, hogy a Cápák értékesítők, gazdasági vezetők, titkárnők legyenek.

A jelentkezőknek önmagukban is alkalmasnak kell lenniük arra, hogy irányítsák az üzletüket, profitot termeljenek. Mi, a Cápák csak hozzáadott érték vagyunk, nem megoldjuk a problémákat, hanem egy kvázi jól menő dologból együtt még jobbat tudunk csinálni.

Emellett minden jelentkezőt óva intek attól, hogy megpróbálja átvágni a Cápákat!

Sokszor a háttértárgyalásokon derül ki, hogy a valóság közelében sincs az, amit az illető a bemutatkozásakor elmondott, prezentált a befektetőknek. Ilyenkor kihátrálunk, nem is jöhet létre a deal.

A vírushelyzet sok szabályt átírt, rengeteg cégnek kellett az internetre költöztetnie az üzletét. Ön szerint az online kereskedelem fellendülése megmarad a járvány után is?

Abszolút, az online kereskedelem nagy nyertese volt a pandémiának, ezt a Szentkirályi Magyarország esetében is felismertük, és tavaly elindítottuk online boltunkat a Netpincér oldalán. Azonban mindez Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár ahhoz képest, ahová fel tudna fejlődni.

De már vannak olyan magyar startupok, és kereskedőcégek, akik igen komoly forgalmat bonyolítanak le, a fiatalok ezt nagyon értik. Nem véletlen, hogy Balogh Petyával több olyan befektetésünk is volt már, akik a netes kereskedelemmel foglalkoznak, például a Smartkosár, és a Munch-os fiúkkal is együtt dolgozunk.

Hamarosan indul saját Facebook-, és Instagram-oldala is. Eddig miért nem volt jelen a közösségi felületeken?

Nézze, a bulvár-vonal mindig is távol állt tőlem, de ez is része a webes térnek. Viszont az üzleti részét egyre jobban kezdem megérteni a dolognak, így az ismertségemet kihasználva erősíthetem a már említett, online kereskedelmi csatornámat.

Több terméküket külföldi piacokon is tervezi bevezetni. Nem kockázatos ez a mostani válsághelyzetben?

Nem kockázatosabb, mint bármikor máskor. Lépésenként kell haladni, egyelőre én is a Közel-Keleten tapogatózom: keresem a lehetőséget annak, hogy ezek a vállalkozások, amelyeknek csináltam egy alapot Magyarországon, más piacokon is tudjanak terjeszkedni. Azért esett erre a térségre a választás, mert hogy látom nagyjából ők vészelték át legjobban a COVID-válságot.

Egy régi vágya teljesült azzal, hogy be tudott szállni a kávé-bizniszbe a Boro Caffe által. Miért gondolta, hogy a kávé, a vendéglátás most jó befektetés lehet?

A kávépiac mindig is jó üzlet volt, ha valaki minőségi terméket készít. Én a műsorban megkóstoltam Renátáék kávéját, azóta is fogyasztjuk: ha ezt a fantasztikus minőséget sikerül hitelesen átadni az embereknek, akkor el lehet érni valamit.

Nem elsősorban a vendéglátás miatt tekintek jó befektetésként a Boro Cafféra, hanem a shop, a retail rész végett. 75 százalékban az a cél, hogy az utóbbit fejlesszük, csak 25 százalékban alakítanánk ki kávézórészeket a boltokban. Ez elsősorban a minőségről szól, amelyről meg kell győzni a fogyasztókat és a vásárlókat. Bár különböző fogyasztási akciókkal össze lehet kötni a boltokat és a kávézókat, de főképpen a retail-értékesítést tervezzük erősíteni, illetve az online vásárlást.

Plázákban és egyéb forgalmas helyeken tervezünk coffeeshopokat nyitni, amelyek brand- és márkaépítő eszközök lesznek az online eladáshoz is.

Címlapkép: RTL Magyarország