Itt vegyél lakást, ha nagyot akarsz kaszálni: filléres kincsek a fővárosban

- olvashatjuk a legoptimistább jóslatot szerte a világhálón, és bár az e-mobilitás térhódítása ma megkérdőjelezhetetlen, ennek realitása meglehetősen csekély. Bokor József akadémikus, a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója szerint hosszabb átmenetre kell készülni. Mint azt a Magyar Nemzetnek tavaly októberben elmondta, az sem egyértelmű, hogy egyetlen nagy ugrás lesz, és egyből az elektromos hajtásra tér át az ipar, vagy egy átmeneti lépésként előbb a hibrid technológia terjed el, és csak aztán veszi át a helyét a teljesen elektromos hajtás. A magyar szakember véleményével nincs egyedül, ugyanezt támasztják alá a különböző autóipari beszállítók, elemzőcégek előrejelzései is.

Lakáspiaci átalakulást is hozhat az átállás

Habár az elemzői jóslatok igencsak eltérőek az e-mobilitás térhódításának ütemét illetően, egy biztos, a változás elkerülhetetlen (még akkor is, ha ehhez jelentős infrastrukturális fejlesztés (pl. töltőállomások kiépítése) és technológiai fejlesztés (akkumulátorok hatékonyságának javítása) is szükséges). Az infrastruktúra masszív átalakulása pedig egyértelmű hatással lesz lakókörnyezetünk minőségére is, így ma igencsak alulértékelt városrészek kelhetnek új életre. Városkutatók, urbanisztikusok, és lakáspiaci elemzők ugyanis többnyire egyetértenek, hogy a folyamatosan változó városszövet dinamikáját gyakorlatilag kivétel nélkül leköveti a gazdasági, illetve társadalmi szerkezet átalakulása is.

Mivel lakókörnyezetünk jellegzetes karakterváltozása többnyire erősíti annak gazdasági pozícióit, biztosítja a lakosság magasabb életminőségét, és kedvezően befolyásolja a terület megítélését is, így lakáspiaci elemzők szerint nem meglepő, hogy a fizikai, illetve társadalmi változás hozzájárulhat az érintett terület lakáspiaci trendjének pozitív irányú elmozdulásához. Azaz

Az e-mobilitás térhódítása - és ennek nyomán lakókörnyezetünk átalakulása - persze nagymértékben függ attól, hogy milyen tarifarendszerben, és fenntartási díjakkal fog működni - vallja Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum vezető elemzője szerint persze az is nagy kérdés, hogy társul-e (és, ha igen, milyen mértékben - a szerk.) az e-mobilitáshoz további innováció, például önvezető járművek, vétel helyett igénybevétel-arányos bérleti konstrukció, stb. "Ebben az irányban fontos lépések történnek már Budapesten is, de ezek még csak pilot projektek" - fűzte hozzá a vezető elemző.

A technológia térnyerése megkérdőjelezhetetlen - mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a változásoknak két fázisa várható. Az első szakaszban (10-15 éven belül) az e-mobilitás érezhető változást hoz majd a legnagyobb városok életében, de ekkor még nem lesz domináns szerepe.

- fogalmazott Balogh László.

"Az e-mobilitás a tömegközlekedést is forradalmasíthatja, kisebb, rugalmasabb, akár önvezető járművek jelenhetnek meg az utakon" - tette hozzá Soóki-Tóth Gábor. Szerinte az igazi forradalom a megosztáson alapuló szolgáltatási modellek, illetve részben az önvezető technológia elterjedésével következhet be, ami révén

Mint azt Soóki-Tóth megkeresésünkre kifejtette, a városok központjában elhelyezkedő benzinkutak száma is feltehetően csökkenni fog, hiszen kevesebbre lesz belőlük szükség. Az így felszabaduló telkek egy részén pedig akár lakóingatlanok is megjelenhetnek.

Itt keresgélj, ha lakáspiaci spekuláns vagy!

10-15 éven belül az e-autózás Balogh László szerint is leginkább a belvárosi kerületeket tehermentesítheti, ami nem csak a szén-dioxid kibocsátás csökkenése miatt javíthatja a belső kerületi lakosok életminőségét, hanem a meglévő parkolóhelyekre jutó kevesebb autó is javíthatja a tulajdonosok helyzetét. Mint mondja, "emiatt a belső kerületek ingatlanárai növekedhetnek az átlagosnál nagyobb mértékben. Ennek tehát az V., VI., VII. kerületben, valamint a VIII., IX., XIII. kerületek belső részeiben, illetve a belső budai kerületek (I., II., XI., XII.) városközponthoz közel eső részein elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosai örülhetnek leginkább."

- fogalmazott Balogh László.

A vezető gazdasági szakértő szerint ilyenek lehetnek az autópályák bevezető szakaszai, a Kiskörút, Nagykörút és Hungária körgyűrű, illetve városba be- és kivezető sugárutak (pl. Üllői út, Rákóczi út, Váci út, Hegyalja út, Budaörsi út, Bocskai út, Bartók Béla út), ahol az ingatlanok értéke nagyban függ attól is, hogy az ablakok az utcára néznek-e vagy sem. Ha a jelenlegi forgalom által generált zaj-, por- és légszennyezettség jelentősen csökkeni tud, ezekben a lokációkban is jelentősen emelkedhetnek az ingatlanárak.

Az e-mobilitás térhódításával párhuzamosan megjelenő lakáspiaci változás Valkó Dávid szerint is érdekes felvetés, de véleménye szerint "mindenképp hosszabb folyamat". Mint azt az OTP Ingatlanpont vezető elemzője lapunk megkeresésére kifejtette, "elsősorban a forgalmas, ezen belül is az emelkedőn vezető forgalmas főutak menti ingatlanok és ezek tulajdonosai nyerhetnek majd azon, ha megszűnik a folyamatos zaj- és légszennyezés. Ez egyelőre valójában utópisztikus, de 10 év múlva már érezhető lehet a különbség".

- tette hozzá Valkó Dávid. A vezető elemző konkrét lokációkat, útvonalakat is megjelölt, ahol az e-mobilitás térhódítása nyomán lakáspiaci felfutásra lehet számítani:

• Prüszkölő, emelkedőn erőlködő, megállóból hangosan induló buszok (és persze autók) folyamatosan elektromossá alakulásával például: Sasadi út (XI. ker.), Fillér utca (II. ker.), Bimbó út (II. ker.), Szépvölgyi út (II-III. ker.), stb.

• Többsávos belvárosi főutak, például: Nagykörút, Kiskörút, Kossuth Lajos utca, Rákóczi út, Bajcsy-Zsilinszky út, Andrássy út, Üllői út, Bartók Béla út, Margit körút, stb.

• Forgalmas terek, például: Móricz Zsigmond körtér, Széll Kálmán tér, Deák Ferenc tér, Blaha Lujza tér, Oktogon, stb.

• Folyamatos dugókkal jellemezhető szűk, kis áteresztő képességű, de kedvelt "menekülő utak", klasszikus például: Fő utca (I. ker.), Nádor u. (V. ker.), stb. (minden kerületben tucatjával vannak ilyenek)

• "Gyűjtőutak", például: kertvárosokból a legközelebbi, belvárosba tartó főutak irányába, vagy Budán a hegyről levezető utcák, stb.
  

Soóki-Tóth Gábor zárógondolatként viszont azt is hozzátette, amennyiben az új technológia lényegesen olcsóbbá teszi a közlekedést, akkor a külső kerületek (XVII., XVIII., XX., XXI. (Csepel), XXII., XXIII.) és az agglomeráció is közkedveltebb költözési célponttá válhat. Ez azonban, mint mondja, "önmagában inkább azt jelenti, hogy az árak ezeken a területeken is emelkedhetnek a megnőtt kereslet miatt."

- fogalmazott az Otthon Centrum vezető elemzője.