Csendháborítás jogszabály 2024: csendháborítás bejelentése, hány órától van csendháborítás 2024 során?

A csendháborítás nem tréfadolog: ha nem alkalmi jellegű eseményről (pl. egy koncertről), hanem folyton-folyvást ismétlődő, minden határt túllépő zajról van szó (pl. a falszomszéd állandó hangoskodása), ami meghaladja az ingerküszöbünket, állandó stresszhelyzettel kell megküzdenünk, mindez hosszú távon káros hatással lehet testi és lelki egészségünkre is.

Járjunk utána, mit ír a csendháborítás jogszabály 2024 évében, melyek a csendháborítás feltételei: hány órától van csendháborítás 2024 évében, hány decibel a csendháborítás és a csendháborítás hány órától jelenthető a rendőrségen? Amellett, hogy megtudhatod, a csendháborítás törvény hány órától ad lehetőséget a panaszra, annak is utánajárunk, melyek a csendháborítás leggyakoribb esetei, mi számít csendháborításnak!

Mik a csendháborítás leggyakoribb esetei?

A csendháborítás jogszabály 2024 évében változatlanul rögzíti, hogy melyek a csendháborítás esetei, hány órától van csendháborítás 2024 évében, és hogy mit tehetünk a csendháborítás ellen, milyen jogi lépések állnak a rendelkezésünkre. Nos, a csendháborítás jogszabály 2024 évében is felsorolja a külső zajforrásokat, illetve arról is rendelkezik a csendháborítás törvény, hogy milyen esetekben minősülnek ezek szabálysértésnek, hány decibel a csendháborítás, és hogy a csendháborítás hány órától jelenthető.

Csendháborításról akkor beszélünk, amikor a mi életterükbe, intim szféránkba, avagy az otthonunkba valamilyen külső forrásból a nyugalmunkat tartósan megzavaró, erőteljes hanghatás hatol be, melynek forrása tipikusan valamilyen emberi tevékenység (pl. a mennydörgés vagy a jégeső hangereje nem tartozik ide, ellenben az útépítés zaja igen).

A csendháborítás legtipikusabb esetei közé soroljuk közvetlen szomszédjaink hangos tevékenységeit: pl. veszekedés, zenehallgatás, hangos szóváltás, éneklés, de a gyerekek és a háziállatok hangoskodása (pl. folytonos éjszakai kutyaugatás) is ide tartozhat. Csendháborításhoz vezethet emellett a nem megfelelő időszakban végzett lakásfelújítás (pl. fúrás, kalapálás vasárnap este) és a kerti munka is (pl. gérvágó, fűnyíró, láncfűrész használata a pihenőidőszakban).

Így, hogy tudjuk, mi az a csendháborítás, avagy mi a csendháborítás jelentése, nézzük, mit ír a csendháborítás jogszabály 2024 évében a csendháborítás bejelentése és a csendháborítás kritériumai kapcsán: a csendháborítás törvény hány órától minősíti csendháborításnak a lent részletesen kifejtett zajokat, avagy hány órától van csendháborítás 2024 évében? Hány decibel a csendháborítás, mit tehetünk a csendháborítás ellen?

Csendháborítás jogszabály 2024

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, ami szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. A környező ingatlanosoknak nem kötelességük eltűrni a szükségtelen zajt, mindegy, hogy az milyen napszakban van, mindegy, hogy kültérről, vagy bentről származik. Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítás jogszabály vonatkozik, az adott település önkormányzati rendelete foglalja magában, ezen felül a nagyobb társasházak saját házirenddel bírnak, amely magában foglalja az emberek békés együttélésének szabályait.

A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet megállapítja, hogy a környezeti zaj-és rezgésterhelésnek milyen határértékeken belül kell esnie attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, milyen messze van a szomszéd, illetve nappal vagy éjszaka történik-e a zaj. Nézzük a két leggyakoribb esetet, ahol a szomszédoknak bizony gyakran meg kell küzdeniük egymással!

A csendháborítás határai: hány decibel a csendháborítás?

A csendháborítás törvény 2024 évi szabályai szerint a következő hangossági szinttől minősül egy adott tevékenység csendháborításnak, attól függően, hogy hol található a zaj forrása:

• Kisvárosi, falusi lakóterület, az oktatási létesítmények területe, zöldterületek és temetők: 06-22h között 50 dB; 22-06 között (éjjel) 40 dB
• Nagyvárosi, sűrűn beépített, vegyes lakóterület: 06-22h között 55 dB; 22-06 között (éjjel) 45 dB
• Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06h között (éjjel) pedig maximum 30 dB lehet.

Csendháborítás jogszabály 2024: milyen KÜLSŐ zajok minősülnek csendháborításnak?

A csendháborítás jogszabály 2024 évében tipikusan a kertépítést és a zöldterület-felújítást, a pirotechnikai eszközök használatát, a riasztóberendezéseket, a szabadtéri hangerősítést és a mobil hangerősítést emeli ki, a következő formákban:

1. Kertépítés- és zöldterület-felújítás okozta csendháborítás

Ide tartozik a fűnyírás, a motoros favágás, a kerti traktor használat és más, kertben végezhető, nagy zajjal járó tevékenységek. Ezek a következő alkalmakkor végezhetőek:

• munkanapon 07-20 óra között;
• szombaton és pihenőnapokon 09-12 óra, illetve 15-18 óra között;
• vasárnap és munkaszüneti napokon pedig nem végezhetőek.

2. Pirotechnikai eszközök használata okozta csendháborítás

Az olyan pirotechnikai eszközök, mint a tűzijáték használata szabadtéren engedélyezett, legfeljebb 22 óráig, maximum 20 percen keresztül, kivéve jeles alkalmakkor (augusztus 20; Szilveszter).

3. Riasztóberendezések indokolatlan zajkibocsátása (lakás és autó) okozta csendháborítás

4. Szabadtéri hangerősítés okozta csendháborítás (műsorszórás céljából)

Minden nap 10-22 óra között engedélyezett, helyhez kötve.

5. Mobil hangerősítés okozta csendháborítás, koncert, közrendezvények szabadtéren

12-20 óra között lehetséges, ha az önkormányzatnál 3 nappal előre bejelentettük.

Csendháborítás jogszabály 2024: milyen KÜLSŐ zajok minősülnek csendháborításnak?

A csendháborítás ezen kategóriájába a lakók, szomszédok által kibocsájtott zaj tartozik. Az idegesítő szomszédok spektruma igen széles: jól ismerjük a barkácsmestert, aki mindig talál valami fúrnivalót, a karaokézó fiatalokat, a fáradhatatlanul síró kisbabát és az ugató kutyát is, akik mind-mind hangzavar forrásai lehetnek. Ezekben az esetekben sokkal bonyolultabb a helyzet, mint a szabadtéri zajkibocsátásnál, ahol az önkormányzat szabályai kimondják, hogy a koncertnek vége kell lennie 22 órakor.

A probléma árnyalt, ugyanis vannak szándékos zajok (barkácsolás, házibuli) és természetes zajok, amik az élettel járnak (lábdobogás, nevetés, kisbabasírás), amelyeket a külső szemlélő sokszor nehezen tud megkülönböztetni. A szándékolt zajkeltés csak kifejezetten indokolt esetben lehetséges, például, ha veszélyben van a lakók épsége, vagy kárt hoznak helyre a szerelők. Azt, hogy a csendháborítás törvény hány órától korlátozza az egymás mellett élők hangkibocsátását, nem befolyásolja, hogy sorházban, téglalakásban, vagy a legvékonyabb falú panelban élünk, a decibellel ugyanúgy vigyázni kell, és ha eltérünk a megadott értéktől, a szomszédnak joga van azt bejelenteni.

Csendháborítás panasztétel: mit tehetünk a csendháborítás ellen?

Az indokolatlanul történő, szándékos vagy szándékolatlan csendháborítás egyaránt szabálysértésnek számít – ám nem egyértelmű, hogy ki mit tekint indokolatlan zajnak. Az indokolt zajkeltés (pl. kárelhárítás, törött cső szerelése) felülírja a csendháborítás jogszabály hatókörét. Viszont, ha véleményünk szerint olyan zajt tapasztalunk, amely tartósan, indokolatlanul zavarja nyugalmunkat, a következőt tehetjük:

1. Szólítsuk fel a zajforrást tevékenységének megszüntetésére

Fontos kiemelnünk, hogy a felszólítás kezdetben legyen egy barátságos kérés indoklással (pl. reggel dolgoznom kell, nem tud aludni a gyerek), ne pedig fenyegetőzés, veszekedés - ne tanúsítsunk agresszív magatartást. Tartsuk észben, hogy a csendháborítás bejelentése után is szomszédok leszünk, így törekedjünk a jó viszony megőrzésére!

2. A közterület-felügyelő, a rendőr, vagy a természetvédelmi őr értesítése (a csendháborítás bejelentése rendőrségen)

Ha többszöri felszólításra sem szűnik a zaj, ami véleményünk szerint nem tolerálható, értesíthetjük a rendőrséget, aki megszünteti a zajforrást. A rendőr figyelmeztetheti a csendháborítót a csendháborítás tényére, indokolt esetben (pl. többszöri kiszállás) 5.000-150.000 Ft közötti pénzbírságot szabhat ki, illetve feljelentést is tehet.

3. Polgári eljárás indítása csendháborítás ellen, birtokvédelmi eljárás kezdeményezése

Birtokvédelmi eljárás a zajt okozó személy ellen 1 éven belül indítható a jegyzőnél, 1 éven túl pedig a bíróságon. Ekkor a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy a jegyző/bíró jogsértés tényét állapítsa meg és hivatalosan eltiltsa a szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől (pl. nem üvölttetheti a hifit egész nap az udvaron), sőt, akár kártérítést is kérhet. A birtokvédelmi eljárás Ügyfélkapu használatával is kezdeményezhető, akár az éjszaka közepén, ha ismétlődő, folyamatos zajforrás zavarja nyugalmunkat.

Az érem másik oldala: mit tegyünk a szomszéd ellen, akinek minden hangos?

Az érem másik felének érdekképviseletében azt is meg kell jegyeznünk, hogy mindig van olyan szomszéd, akit a szándékolatlan, átlagos, hétköznapi életzajok is zavarnak, főleg, ha nem szimpatizál a lakóval. Sokaknak, de leginkább az egyetemistáknak, fiatal pároknak lehet ismerős a kopogtató idős néni, aki nemhogy a halk zenét, de még a léptek zaját, a székek tologatását sem képes elviselni, hogy csak egy sztereotípiát említsünk a sok közül. Mit tegyünk, ha a szomszéd heti rendszerességgel emel panaszt ránk akár személyes megjelenése során, akár rendőri intézkedés igénybevételével?

1. Próbáljuk meg rendezni a konfliktust egymás között!

A jó szomszédi viszony alapja a kommunikáció és a kompromisszumkötés. Ha a szomszéd állandóan panaszkodik olyan zajokért, amik alapvetően a megengedett tűréshatáron belül vannak, jelezzük ezt neki, magyarázzuk el, hogy az életnek, emberi jelenlétnek természetes velejárója egy kevés zaj, amit muszáj tolerálni. Hozzunk fel példákat: mások tévéje, rádiója is hangos, mások kutyája is ugat, a kisgyerekeket pedig nehéz lecsitítani. Ha vendégek jönnek otthonunkba, a kényes szomszédnak jelezzük előre azt, hogy érezze, foglalkozunk az ő problémájával és zajkeltésünk nem szándékos. Kössünk kompromisszumokat: ő halkabban hallgatja a tévéjét, cserébe mi hétköznap nem hívunk át barátokat.

2. Kérjünk segítséget a rendőrségtől!

Ha a csendháborítás vádjával való visszaélések száma a kényes szomszéd részéről megszaporodik, magyarán szólva indokolatlanul a nyakára jár egyik szomszéd a másiknak, az ugyanúgy a nyugalom, béke megzavarása, mint a csendháborítás. Ezt pedig úgy hívjuk: zaklatás. Éljünk jogainkkal, amelyek a csendháborítás jogszabály 2024 leírása magában foglal, de ne éljünk vissza vele mások kárára, a lakóközösségtől való elidegenítése céljából. Ha a kotnyeles, zaklatásra hajlamos szomszéd túlságosan ránk telepszik, érdemes dokumentálnunk az eseményeket és bevonnunk a hatóságokat.

Lakásfelújítás és csendháborítás: kinek van igaza?

A társas együttélés alapból is nehéz, ez azonban különösen igaz a lakásfelújítás idejére, ami nem csak a lakástulajdonosoknak, hanem a szomszédoknak is próbára teszi a türelmét, hiszen a fúrás, a falkivétel, a csempék leverése vagy a fűrészelés mind-mind zajjal járó folyamatok. A sokszor hosszas hónapokig tartó zajongást a szomszédok gyakran rosszul viselik, így sokakban felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e a csendháborítás bejelentése lakásfelújítás idején.

Nos, ebben az esetben van egy rossz hírünk: a csendháborítás nem tartozik az indokolatlan zajkeltés kategóriájába, így, ha a tulajdonos azt a társasház házirendje által engedélyezett időszakban műveli, tevékenysége – bármilyen hangos is legyen a lakásfelújítás – nem minősül csendháborításnak. A lakásfelújítás tipikusan hétköznaponként, reggel 8-tól este 6-ig végezhető, de egyes esetekben eltarthat a munka annál tovább is, illetve néhány társasház engedélyezheti a szombati lakásfelújítást is.

Arról, hogy a lakásfelújítás mikor végezhető csendháborítás szempontjából, kérdezzük meg a közös képviselőt és olvassuk el a házirendet. Amennyiben tartunk attól, hogy a lakásfelújítás csendháborítás szempontjából konfliktust eredményezhet a lépcsőház lakói között, ne felejtsük el a felújítási munkálatok megkezdése előtt legalább néhány nappal kiírni a lakásfelújításról szóló tájékoztatást a lépcsőházi faliújságra!

A szomszédot nem választhatjuk meg

Csendháborítás ide vagy oda, hacsak nem ideiglenes albérlőkről van szó, nem költöztethetjük ki őket saját házukból, bármennyire szeretnénk megszabadulni tőlük. A csendháborítás bejelentése egy lehetőség, amellyel élhetünk, mert jogunk van hozzá, ám szép szóval és netán egy tálca süteménnyel mindig többet érhetünk el, mint a szomszédok közötti viszony elmérgesítésével. Jelezzük, ha valami zavar bennünket, főleg, ha huzamosabb időn keresztül fennálló zajról van szó, de ne jelentsük fel rögtön a szomszédot csendháborítás vádjával, amint megszólal a zene!

Ha nem csak az alkalmi, hangos zaj zavar minket, hanem az átlagos életzajok is: bútortologatás, ajtócsukódás, hangos tévé, nem biztos, hogy a nagy népsűrűségű lakókörnyezetet nekünk találták ki. Minél több ember él együtt, például egy közismert típusban, a 10 emeletes panelban, mindig lesz, aki hangosabb a megszokottnál, mindig lesz csendháborítás. Sokan leginkább saját idegrendszerüknek tennének jót azzal, ha hagynák a társasházi viaskodást és szerencsét próbálnának vidéken, ahol nincsenek szomszédok egymás hegyén-hátán, nincsenek hangos villamosok, bulizó egyetemisták, sőt ilyen szigorú szabályok sem.