Örökbefogadás feltételei és menete 2025: minden tudnivaló, változás egy helyen

Az örökbefogadás folyamata Magyarországon évről évre változik: hogy nyomon követhessük a legfontosabb tudnivalókat, járjunk utána, melyek az örökbefogadás feltételei 2025-ben és mi mindent érdemes tudni az örökbefogadás menetéről! Mit kell tudnunk az újszülött örökbefogadása kapcsán, milyen örökbefogadás törvénymódosítás történt legutóbb és mennyi idő az örökbefogadás? Mennyi az örökbefogadói díj 2025-ben, kinek jár, milyen más családtámogatások igénylehetők örökbe fogadott gyermekek után? Amellett, hogy megtudhatod, az örökbefogadás mennyi idő és az örökbefogadás hogyan történik, azt is eláruljuk, milyen esetben lett egyszerűbb az örökbefogadás és kik azok, akik hátrányból indulnak!

Egyszerűsödik az örökbefogadás Magyarországon

Az elmúlt években több szempontból is változtak az örökbefogadás feltételei Magyarországon. A legfontosabb közelmúltbeli változást 2023 nyarán jelentették be és a csecsemő örökbefogadás gyorsított eljárást foglalják magában: az új szabályozás ételmében

2024. július 1-től, ha egy, a kórházban hagyott csecsemőért 6 héten belül nem jelentkezik sem az édesanyja, sem más hozzátartozója, a baba szülői hozzájárulás nélkül automatikusan örökbefogadhatóvá válik – az örökbefogadási eljárás máris indulhat, így a magára hagyott kisbaba titkosított örökbefogadás útján hamarabb szerető családra lelhet.

A 6 hetes visszaszámlálás a kórházi zárójelentés kiadásától indul, azonban, ha az anya vagy más hozzátartozó nyilatkozik arról, hogy a gyermeket haza akarja vinni, a csecsemő a határidő leteltét követően sem lesz örökbeadható.

Évente több tucat nem kívánt csecsemőt hagynak hátra a magyar kórházak szülészetein vagy a babainkubátorokban (az inkubátorban hagyott babák szintén azonnal örökbefogadhatónak minősülnek), azonban ennél jóval több, az örökbefogadás feltételeinek megfelelő, örökbefogadási alkalmassági határozattal rendelkező szülőjelölt vár gyermekre. Az új örökbefogadás szabályzás nem csak a gyermekek örökbefogadhatóságát gyorsítja fel, hanem biztosítja számukra a megfelelő gondozási és egészségügyi ellátást is, így a kisbabák testi, lelki és szociális fejlődése is nagyobb figyelmet kap.

Így változott a csecsemő örökbefogadása: mi történt velük korábban?

Az új örökbefogadás jogszabály előtt jelentősen lassabb és bonyolultabb volt egy újszülött örökbefogadása: a magára hagyott gyermek először bekerült az állami gyermekvédelmi rendszerbe, így

korábban csak akkor váltak örökbefogadhatóvá, ha 3 hónapon belül szünet állt be a hozzátartozóival való kapcsolattartásban – ezt követően az örökbefogadás folyamata akár addig is elhúzódhatott, míg a baba be nem töltötte első életévét.

Az örökbefogadás törvénymódosítás okai közé tartozik továbbá a helyhiány is: rengeteg csecsemő marad a kórházban, kevés a nevelőszülő és limitált férőhely van a gyermekotthonokban is. Az új örökbefogadás jogszabály a 2024. július 1. előtt született, már nevelőszülőnél, gyermekotthonban lévő babákra is érvényes – ilyenkor a szülőt értesítik a változásról, a tájékoztatás megtörténtétől indul a 6 hetes számláló.

Megszűnnek a területi listák, egyetlen országos örökbefogadási lista lesz

A Kormány 2024. december 20-án jelentette, hogy a területi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében és a különböző listák elkerülése végett újabb örökbefogadás változás lép érvénybe, melynek értelmében:

egyetlen országos lista és egyetlen szint jöhet létre az országos örökbefogadás elősegítésére Magyarországon.

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy országos szinten egyforma esélyekkel induljanak az örökbefogadásra alkalmas szülők, ami nem csak az örökbefogadásra váró családoknak, hanem a gyermekeknek is nagy segítség.

Ki lehet örökbefogadó szülő? Ki nem fogadhat örökbe?

Az örökbefogadás feltétele, hogy az örökbefogadónak (vagy az örökbefogadó házaspár legalább egy tagjának) be kell töltenie a 25. életévét (a nagykorúság alapfeltétel), cselekvőképesnek, továbbá pszichésen és anyagilag is képesnek kell lennie megteremteni a megfelelő körülményeket a gyerek felnevelésére. A magyar örökbefogadás törvények szerint az örökbefogadó szülő és a gyermek életkora között minimum 16, maximum 45 év (3 évesnél idősebb gyerek esetén 50 év) lehet.

A gyakorlatban 40 év fölötti párok ritkán kaphatnak csecsemőt, a legkisebb gyermekeket a nagy túljelentkezés miatt jellemzően fiatalabb pároknak adják.

Nem fogadhat örökbe gyermeket az a személy, aki szülői felügyelet megszüntetését vagy közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, akinek alkohol- vagy drogproblémája van és az sem, akinek a gyerekét nevelésbe vették.

Az örökbefogadás feltételei: ki minősül örökbefogadásra alkalmas szülőnek?

Azok, akiket a Területi Gyermekvédelmi Szolgálat (Tegyesz) és a gyámhivatal alkalmasnak vél. Azoknak, akik örökbefogadó szülővé szeretnének válni, mindenekelőtt a Tegyesznél kell, hogy jelentkezzenek, ahol át kell esniük az örökbefogadói alkalmassági vizsgálaton (3+1 évig érvényes, utána meg kell újítani), amelyet egy 21 órás örökbefogadói tanfolyam követ (nem kötelező, de ajánlott; civil szervezetek is tartanak ilyen tanfolyamokat). A vizsgálatokat követően az illetékes gyámügyi hivatal kezébe kerül a döntés arról, hogy a jelentkezők alkalmasnak minősülnek-e az örökbefogadásra.

A leendő örökbefogadók a jelentkezéskor tudják megadni, milyen korú és egészségügyi állapotú gyermeket szeretnének örökbe fogadni – bár sok házaspár egészséges csecsemőre vágyik, vannak, akik idősebb gyermeket vagy súlyos betegséggel, fogyatékkal élő gyermeket szeretnének nevelni.

A procedúra során környezettanulmányra is számítsunk: megvizsgálják az örökbefogadó otthonát, lakáskörülményeit és családi körülményeit, és persze a család jövedelme is számít.

A szülő egészségügyi állapotát is figyelembe veszik: ha a háziorvos nyilatkozatából kiderül, hogy a szülő(k)nek van valamilyen betegsége, a kezelőorvos szakvéleményét kérheti a gyermekvédelem (az örökbefogadás kizáró oka a pszichotikus zavar, illetve az olyan betegség/fogyatékosság, ami a gyermek fejlődésére nézve ártalmas lehet). Tegyesz-függő lehet, hogy a gyermekvédelem az örökbefogadás kizáró okai közé sorolja-e a lombikprogramban való részvételt (előfordul, hogy a lombikozó szülők a beavatkozással párhuzamosan az örökbefogadás folyamatát is elindítják).

Örökbefogadás pszichológiai meghallgatás, alkalmassági vizsgálat

Az örökbefogadási folyamat kulcsfontosságú mozzanata a szülők meghallgatása, a pszichológussal való konzultáción, tanácsadáson való részvétel. A pszichológus négy kulcsfontosságú területet vizsgál, amelyek:

• a család élethelyzete,
• az örökbefogadó(k) személyisége,
• az örökbefogadói motivációk,
• illetve a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelések.

Ha a szülőjelölt bármelyik területen nem felel meg az elvárásoknak, kizárják őt (de az ilyen esetek nagyon ritkák). Nem csak az örökbefogadó szülőt, hanem az örökbefogadásra szánt gyermeket is megvizsgálják, különösképpen a 14. életévét betöltött, ítélőképes korú gyermekek esetében. Meghallgathatják továbbá a gyermek törvényes képviselőjét, az önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együtt élő párját, házastársát és a kiskorú törvényes képviselőjét is.

Hogyan zajlik az örökbefogadás menete?

Így, hogy tudjuk, mik az örökbefogadás feltételei 2025-ben, nézzük meg azt is, az örökbefogadás hogyan történik, azaz az örökbefogadás mennyi idő alatt megy végbe! Nos, alapvetően az örökbefogási folyamatnak két típusát különböztetjük meg:

titkos örökbefogadás esetén az örökbeadó és az örökbefogadó nem ismerik egymást (tipikusan 2-3 éves, vagy annál idősebb gyerekek esetében), nyílt örökbefogadás esetén (gyakrabban csecsemő örökbefogadása esetén) a biológiai és az örökbefogadó szülő akár már a szülés előtt is ismerhetik egymást.

Ha a leendő szülők alkalmasnak bizonyulnak, a Tegyesz kiadja az örökbefogadói alkalmassági határozatot – ezt a dokumentumot, a születési és a házassági anyakönyvi kivonatokat, az egészségügyi alkalmasságijukat és a jelentkezők jövedelemigazolását be kell mutatni a gyámügy irányában. Ezt követően a gyámügy dönt, hogy elkezdődhet-e az örökbefogadás folyamata – ha pozitív a reakció, kölcsönös kérelemre elindul az örökbefogadási eljárás.

A kötelező gondozási időszak végén a leendő örökbefogadó szülő nyilatkozatot tesz az örökbefogadás szándékának megerősítéséről (mielőtt magához venné a gyermeket) – ehhez szintén szükséges egy 3 hónapnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonat, házaspár esetén a házassági anyakönyvi kivonat bemutatása, továbbá a szülők jövedelemigazolása és a háziorvosi alkalmassági igazolása is szükséges.

Mennyi idő az örökbefogadás folyamata?

Az örökbefogadás témakörében a leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy az örökbefogadás mennyi idő alatt megy végbe. Nos, erre a kérdésre nehéz válaszolni: a jelentkezéstől számítva tipikusan minimum 4-6 hónapig tart egy gyermek örökbefogadása (ebből 2 hónap a szakszolgálatok eljárási ideje; az örökbefogadói alkalmassági határozatot a gyámhivatal jellemzően 1 hónap alatt állítja ki), de ez nagyban függ attól, milyen gyermekre várunk.

Mivel a legtöbb jelentkező 3 évnél fiatalabb gyermeket vagy egészséges csecsemőt szeretne, sajnos előfordul, hogy akár 2-3 évre is elnyúlhat, mire a pár vagy egyedülálló személy sorra kerül.

Ha az örökbefogadó idősebb vagy betegséggel élő gyermeket kíván magához venni, akikre kisebb az érdeklődés, akár már néhány hónap alatt szülővé válhat.

Hasznos tudnivalók az örökbefogadásról: mire figyeljen az örökbefogadó szülő?

Bár ezek nem kőbevésett szabályok, az örökbefogadás feltételei vármegyénként változhatnak, a Tegyeszek a jogszabályokban rögzített alapokon felül egyéb szempontokat is figyelembe vehetnek az örökbefogadásnál. Tipikus példa, hogy egyes helyeken szigorúbban veszik a „megfelelő lakás” fogalmát: általánosságban erről elmondhatjuk, hogy az örökbefogadás szempontjából az egyszobás lakás sokszor nem elég, de van, ahol különböző nemű gyerekek esetén saját szobát várnak el.

Az örökbefogadó szülők pszichológiai alkalmassági vizsgálata mellett – ha van már meglévő gyermek -, a leendő testvért is meghallgathatják. Bár erre sincs konkrét szabály, általában a kevesebb gyermeket nevelő vagy a gyermektelen családokat részesítik előnyben (elméletben persze nincs akadálya annak, hogy valaki 3-4 gyereket fogadjon örökbe). A Tegyesz kérhet a szülőktől bemutatkozó levelet is, ami egy jó lehetőség lehet a gyermekvédelem szimpátiájának felkeltésére – ugyanígy az örökbefogadói tanfolyam sem kötelező, de ajánlott részt venni rajta.

Nyílt örökbefogadás esetében ma már az örökbeadó szülő is válogathat az örökbefogadók között: sokszor nem elég, ha a gyermek szerető családba kerül, egyre több extra feltételt fogalmaznak meg (pl. a szülő lakhelyére, munkahelyére, életvitelére vonatkozóan), és néhány örökbeadó szülőnek igénye lehet a gyermekkel való kapcsolattartásra is. Egyre inkább elvárás az is, hogy az örökbefogadott gyermeknek amerikai mintára legyen élettörténeti könyve, azaz „lifebook”-ja (egy album, ami az örökbefogadott gyerek életét meséli el, bemutatva az örökbefogadást) is.

Örökbefogadás egyedülálló szülő esetében

Nagy port kavartak az örökbefogadás 2020 és 2021 évében bejelentett változásai, ugyanis az akkoriban bevezetett jogszabályok megnehezítették a nem házasságban élők, egyedülállók örökbefogadási lehetőségeit. Elméletben továbbra sem lehetetlen egyedülállóként örökbe fogadni, azonban tény, hogy ők jelentős hátrányból indulnak. Esetükben az alkalmassági javaslatot a családpolitikáért felelős miniszternek is jóvá kell hagynia.

Számít többek között, hogy kap-e segítséget: az egyedülálló örökbefogadónak már a jelentkezés alkalmával nyilatkoznia kell arról, hogy betegsége, esetleges halála esetén ki törődik majd a gyerekkel. Szintén számít, hogy az egyedülálló örökbefogadó kivel él együtt, milyen viszony van köztük – ha van élettársa (az élettárs nem számít, csak a házastárs), párja, őt is megvizsgálják. Az azonos nemű párok pusztán jogi alapon nem indulnak hátrányból, azonban, ha az örökbefogadó szülőt hazugságon kapják, automatikusan alkalmatlannak minősítik és 3 évig nem jelentkezhet újra.

Az örökbefogadó szülők mindegy 80%-a a 0 és 3 év közötti kisgyermekeket, lehetőleg csecsemőket szeretné örökbe fogadni – mondanunk sem kell, mivel ők a legkeresettebb kategória, esetükben alaposan megválogatják a szülőket.

A hátra sorolt egyedülállók tipikusan olyan gyermeket kaphatnak, akiknek valamilyen okból kifolyólag nem kellettek az örökbefogadó házaspároknak.

A fentieknél részletesebb tájékoztatást Az örökbefogadás módszertana c. olvasmány adhat (forrás: csalad.hu), ellenkező esetben forduljunk kérdéseinkkel a helyileg illetékes Tegyeszhez vagy a gyámhatósághoz, az örökbefogadói díj kapcsán pedig a Magyar Államkincstárhoz.

Örökbefogadói díj 2025: kinek jár, mennyi az összege?

Az örökbefogadás velejárója az örökbefogadói díj folyósítása is, amelyre 2020. január 1-je óta jogosultak a 2 évesnél idősebb (ikrek esetén 3 évesnél idősebb) gyermekeket örökbefogadó szülők. Az örökbefogadói díj feltétele, hogy az igénylőnek az elmúlt 2 éven belül rendelkeznie kell legalább 365 napnyi biztosítási idővel (ennek feltétele a TB fizetése) és az, hogy a szülő a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően egy évnél rövidebb ideje folyamatosan nevelje a saját háztartásában.

Az örökbefogadói díj összege 2025-ben a jogosult naptári napi jövedelmének a 70%-a, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a, ami átszámolva legfeljebb bruttó 407.120 Ft havonta, amiből alapesetben 15% szja kerül levonásra (a nettó örökbefogadói díj 2025-ben átszámolva tehát 346.052 Ft havonta). Az örökbefogadói díj 168 napig (fél évig) jár, mellette korlátlanul lehet kereső tevékenységet folytatni.

Az örökbefogadói díj kérelem leadása (Kérelem örökbefogadói díj iránt c. formanyomtatvány) a munkáltatónál történik. Ha a szülő mégsem jogosult a juttatásra, GYES-t vehet igénybe a gyermekre (3 éves korig), ami mellett maximum 30 órában dolgozhat.

Családtámogatások örökbefogadás esetén

A sikeres örökbefogadást követően a gyermek a szülő(k) saját gyermekének minősül, azaz a különféle családtámogatások (ilyen a CSED – régebben TGYÁS, a GYED és a GYES is) és adókedvezmények (pl. családi adókedvezmény vagy családi pótlék) mind érvényesíthetők a vérszerinti gyermek mellett az örökbefogadott gyermekre is, amennyiben mind a jogosult szülő, mind a gyermek megfelelnek az adott juttatás kapcsán érvényes előírásoknak.

Az örökbefogadó szülő mindemellett egyszeri anyasági támogatás igénybevételére jogosult az örökbefogadott gyermek életkorától függetlenül, melynek összege az öregségi nyugdíjminimum (28.500 Ft) 225%-a, azaz bruttó 64.125 Ft; ikergyermekek esetén pedig a 300%-a, ami bruttó 85.500 Ft.

Az örökbefogadott gyermek ellenőrzése: mi történik az örökbefogadás után?

Az örökbefogadás menete nem ér véget azzal, hogy a gyermek az új szüleihez kerül: az örökbefogadás feltételei közé tartozik az örökbefogadott gyermek ellenőrzése is, amelyet a gyámhatóság alapvetően két alkalommal végez el (a család kérésére vagy indokolt esetben ennél több ellenőrzés is elrendelhető), először az örökbefogadás után fél évvel, majd az örökbefogadást követően 2 évvel.

Titkos örökbefogadás esetén, ha a gyermek elég kicsi volt ahhoz, hogy ne emlékezzen biológiai szüleire, a szülő eldöntheti, hogy elmondja-e gyermekének, hogy örökbe fogadta, de ez nem kötelező. Magyarországon az örökbefogadás jogszabályok kimondják, hogy az örökbefogadott gyermeknek 14 éves korától kezdve joga van megismerni vér szerinti szüleit, ha tud az örökbefogadás tényéről és ezt szeretné.