Tényleg így trükköznek a vezetékes gázzal? Ezért forr fel valójában olyan lassan a víz

Az, hogy azért forr fel mostanában lassabban a víz a gáztűzhelyen, vagy színeződik el a láng, mert trükköznének a szolgáltatók, gyakori tévhit, melynek rohamos terjedése többnyire az igazi hideg téli idő beköszöntével esik egybe. Az egyik legnépszerűbb téves elgondolás a fogyasztók részéről, hogy a szolgáltatók "hígítják" levegővel vagy más gázokkal a vezetékes földgázt, azért nem olyan hatékony. Ez azonban szakértők szerint lehetetlen, fizikai és gazdasági okokból is.

Miért lehetetlen, hogy a szolgáltatók direkt rontsák a gáz minőségét? Egyrészt mert egy ilyen "csalás" olyan technikai felszereltségre és beavatott szakembergárdára volna szükség, hogy észrevétlenül lehessen trükközni a gázzal, miközben az nem robbanásveszélyes, hogy képtelenség, hogy ezt a szolgáltatók bevállalják.

Másrészt bármely más gáz, amit a földgáz "hígítására" használhatnának (mert levegővel keverve robbanna), drágább, mint maga a földgáz, és hatalmas mennyiségre lenne szükség belőle ahhoz, hogy minimális változás elérhető legyen a gáz összetételében. Ezek miatt többe kerülne a trükközés a szolgáltatónak, mint a nyereség, ezért kijelenthető: az, hogy hígítják a gázt, csak tévhit lehet.

Ráadásul, ha valóban lennének ilyen szakemberek, akik részt vesznek ebben az országos csalásban, amelyben több gázszolgáltató benne lenne - hiszen arról, hogy nem forr fel olyan gyorsan a víz, nemcsak Budapesten, hanem vidéken is ugyanúgy panaszkodnak a fogyasztók - akkor már rég lebuktak volna, mert nem létezik, hogy egy hadseregnyi gázos szakember közül mindenki mélyen hallgasson erről. Bármilyen hozzáértőt, vagy akár fizikusokat megkérdezve is az derül ki:

a földgáz hígítása szinte kivitelezhetetlen és drága trükk lenne, nem lehetne eltusolni, és nem érné meg anyagilag sem.

Akkor mitől van a gáznak szaga?

Sok fogyasztó nem tudja, hogy a gáz alapvetően szagtalan, viszont biztonsági okokból azt "szagosítják". Mivel a földgáz és PB-gáz tartós belégzése légzészavart, fulladást okoz és a szivárgás robbanásveszélyes, a szagtalan gáz sokkal több balesetet, problémát okozna. Ha nem lenne a kellemetlen gázszag, nem éreznénk a szivárgást. Ezért előírás, hogy a gázszolgáltatók csak és kizárólag a szabványban meghatározott minőségű, szagosított gázt szolgáltathatnak.

A földgáz szagosítását a szolgáltatóknak történő továbbadás előtt a FGSZ Zrt. végzi - írja a mindentagazrol.hu. Ez a beavatkozás nem minőségrontás, hanem szükséges folyamat és maga a szagosító anyag térfogata lényegesen kevesebb, mint a földgáz térfogatának ezreléke, ilyen csekély koncentrációban az összetevők a fűtőértéket elhanyagolható mértékben befolyásolják.

Akkor mitől színeződik el a láng?

­A földgáz alapvetően kék lánggal ég, ilyenkor nem keletkezik se füst, se korom, se más káros égéstermék. (Ez teszi környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyikévé.) Viszont tény, hogy a gáznak az égéshez oxigénre van szükség, ami a levegőből származik. Amennyiben a gázégő megfelelően van beállítva és az égéshez elegendő oxigén van a levegőben, a gázláng is "normális" kék színű. Amennyiben más színezetet kap, elsősorban a gázégő beállítását kell megvizsgálni, nem a gáz minőségére gyanakodni.

­Ha úgy látjuk, hogy a láng színe túl világoskék - nem csak részben az, hanem teljesen -, vagy már-már színtelen, az a szükségesnél nagyobb légmennyiségre utal, ­ha viszont vöröses vagy narancssárgás, akkor nincs elegendő oxigén a gáz elégetéséhez! Azt is érdemes tudni, ha más a láng színe, akkor kisebb az égés hatásfoka is, mintha az égő jól lenne beállítva, mivel ha nem megfelelő a gáz-levegő arány, akkor az égés nem "tökéletes", vagyis nem szabadul fel a gázból a teljes hőmennyiség - és még kormozó, oxidáló hatása is lehet.

Tehát ha a gáz színe más, az nem a szolgáltató hibája, hanem helyben nem stimmel valami. Az viszont az igaz, hogy ez okozhatja, hogy később forr fel a víz, hiszen más lángszín esetén kisebb a hatásfok, hőleadás. Ezért, ha folyamatosan tapasztaljuk ezt a problémát, akkor érdemes ellenőriztetni a készüléket egy szakemberrel.

Rossz minőségű gázt sóznak ránk drágán?

Általában még azok is, akik nem hisznek a gáz hígításában, bedőlnek a népszerű tévhitnek, hogy a gázszolgáltatók a vacak minőségű gázt adják el a fogyasztóknak ugyanannyi pénzért. Sokszor olvasni arról, hogy a fogyasztók arra panaszkodnak, hogy bizonyos időszakokban rosszabb a szolgáltatott gáz minősége. Valóban így lenne? A csökkentett fűtőérték miatt nagyobb a gázszámla?

Az, hogy ez ilyen elterjedt téves nézet, azt jelenti: sok fogyasztó nincs tisztában, hogy mi alapján fizet a gázért. A gázszámlát ugyanis nem a felhasznált mennyiség alapján állítják ki, mint ahogy a vízszámlát a köbméter után fizetjük. A gázért a felhasznált energia mennyisége (MegaJoul) után kell fizetni. Mit jelent ez? Azt, hogy ha és amikor a gáznak alacsonyabb a fűtőértéke, akkor a szükséges energiát valóban csak nagyobb mennyiségű gáz elégetésével lehet előállítani, viszont ez nem befolyásolja a gázszámlát! Hiszen hiába melegíti fel az egyik esetben 10 perc, a másik esetben 20 perc alatt az ugyanolyan mennyiségű és hőmérsékletű vizet, használ el a hosszabb idő alatt több köbméter gázt: a felhasznált energia ugyanannyi lesz.

Hiszen az, hogy mennyi energia kell a melegítéshez, már adott, hogy ezt mekkora mennyiségű gázzal tudjuk elérni fűtőértéktől függően, az már lényegtelen. Mivel az energiaérték és nem az elhasznált köbméter alapján fizetünk, a gázszámla nem lesz attól magasabb, hogy rosszabb a gáz fűtőértéke. Legfeljebb annyi a kellemetlenség, hogy tovább kell várni, hogy a víz felmelegedjen a gázon.

Akkor miért forr fel lassabban a víz?

Hogyan lehet, hogy gázszolgáltatótól függetlenül általános tapasztalat, hogy bizonyos időszakokban lassabban forr a víz a gázon? Az ilyen jellegű panaszok rendszerint télen sűrűsödnek meg, és sokan előbb gondolnak összeesküvésre, mint a legegyszerűbb magyarázatra.

Természetesen, ahogy arról már volt szó, az égés hatásfoka függ a gáz-levegő aránytól - tehát a rossz beállítás (amit a láng elszíneződése jelez) okozhat rosszabb hatásfokot. Hibás lehet még a ­a hőátadó felület állapota - vagyis például vízköves lehet az edény -, de elsősorban a felmelegítendő folyadék hőmérséklete befolyásolja az időtényezőt. A 15 fokos adott mennyiségű víz hamarabb eléri a forráspontot, mint ugyanaz a mennyiségű víz, ha csak 5 fokról indul a melegítés.

Akkor is magasabb a számla!

Igen, a számla magasabb, hiszen télen a hidegebb víz melegítésére több energiát kell ráfordítani. Főzhetünk, fürödhetünk ugyanannyit, és lehet ugyanolyan a gáz fűtőértéke, minősége, több energia szükséges ugyanannak a víznek a felmelegítéséhez, mert a víz alapvetően hidegebb.

Ebből logikusan következik, hogy a több energia, amit elhasználunk, többe is kerül. Mégegyszer: nem a köbméter, hanem a felhasznált energia alapján fizetünk. Viszont ha több energiát használunk, többet is kell fizetni. A kintről befolyó víz pedig hidegebb télen, mint nyáron, alacsonyabb hőfokról kell felmelegíteni, ami több energiát igényel. Így lesz magasabb a számla.