Mit ünneplünk nagypénteken és nagyszombaton? Keresztény hagyományok és népszokások

Mit ünneplünk nagycsütörtökön?

A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért "zöld", mert a böjt okán rendszerint zöld növényt, például spenótot fogyasztanak a hívők.) A nagycsütörtöki krizmamisén kerül sor az olajszentelés szertartására, amikor megszentelik a szentségek kiszolgáltatásakor használt három szent olajat, a bérmáláskor használatos krizmát, a katekumenek (keresztelendők) olaját és a betegek olaját. Az esti "utolsó vacsora miséjén" a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász.

A mise végén - amelynek része lehet a lábmosás szertartása - az oltáriszentséget őrzési helyére viszik. Az oltárról mindent leszednek, ez az oltárfosztás, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott, hogy Jézus szenvedésére és ruháitól megfosztására emlékeztessenek. A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket.

Mit ünneplünk nagypénteken?

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.

Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amelyen emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút, avagy kálvária ma szokásos tizennégy állomása (stáció) az 1600-as évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, a legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

Mit ünneplünk nagyszombaton?

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit ünneplünk húsvétkor? Keresztény hagyományok, pogány népszokások, a húsvéti nyúl eredete

Mire utal a húsvét elnevezés? Milyen szokások kapcsolódnak húsvétvasárnap és húsvéthétfő napjához? Honnan ered a tojásfestés szokása?

A Ferenc pápa vezette krizmaszentelési misével megkezdődött a húsvéti három nap

A nagycsütörtök délelőtti krizmaszentelési misével kezdetét vette Rómában a húsvéti szent három nap, melynek szertartásait Ferenc pápa vezeti. Délután egy római börtön női rabjaival végzi a lábmosás szertartását. Az egyházfő a Szent Péter-bazilikában bemutatott misét a főoltárnál, ülve követte és felolvasta homíliája teljes szövegét. Legutóbb, virágvasárnap nem mondott beszédet, amely helyett csendben imádkozott.

A Ferenc pápa vezette krizmaszentelési misén bíborosok és püspökök koncelebráltak. Nagycsütörtöki homíliájában a pápa szokás szerint a papi hivatásról beszél. A katolikus egyházfő Róma püspökeként megszentelte a szentségek kiszolgáltatásakor használt szent olajat: a bérmáláskor használt krizmát, valamint a keresztelendők és betegek olaját. A püspök és az egyházmegye papsága megújította papi ígéretét. Délután az utolsó vacsora emlékére a lábmosás szertartása elevenedik fel. Ferenc pápa a római Rebibbia börtön női szárnyát keresi fel.

Elődeivel ellentétben Ferenc pápa nem paptársai lábát szokta megmosni, hanem megválasztása óta minden évben más helyszínt keres fel. Kivételt egyedül a pandémia időszaka jelentett. Az utóbbi 11 évben nagycsütörtökön járt kórházban, idősotthonban, migránsközpontban, de legtöbbször börtönben: 2015-ben a római Rebibbia börtönben, 2017-ben Paliano börtönében, 2018-ban a Vatikánhoz közeli Regina Coeli börtönben, 2019-ben Velletri börtönében, 2022-ben pedig a kikötőváros Civitavecchia börtönébe látogatott, ahol az ötszáz rabból tizenkettőnek mosta meg a lábát. 2013-ban és tavaly a fiatalkorúaknak fenntartott Casal del Marmo börtönében volt. A szertartás nem nyilvános, de a Vatikán interneten egyenesben közvetíti.

Nagycsütörtökön "érkeznek meg" Rómába a világ templomaiban elnémult harangok.

Nagypéntek délután a Szent Péter-bazilikában az Úr szenvedésének liturgiája zajlik, este a Colosseumnál tartják a hagyományos Via Crucis keresztúti ájtatosságot. Ez az első alkalom, hogy Ferenc pápa írta meg a keresztutat kísérő meditációk szövegét, amelyet pénteken hoznak nyilvánosságra. Akkor derül ki, hogy ki viszi a keresztet a különböző állomásokon. Nagyszombaton este fél 8-tól a pápa húsvéti virrasztást vezet a vatikáni bazilikában.

Húsvétvasárnap délelőtt az egyházfő misét mutat be a Szent Péter téren. Ferenc pápa délben olasz nyelvű húsvéti üzenetet mond, melynek hagyományos témája a béke. Végül Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és a világra.

Húsvéti programok Magyarországon

Húsvét Hollókőn

Idén négynapos lesz a Hollókői Húsvéti Fesztivál, a programok pénteken kezdődnek a Nógrád vármegyei világörökségi faluban - tájékoztatott a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Bakos Boglárka kiemelte: gazdag folklórprogrammal, palóc gasztronómiával, népszokásokkal, locsolkodással, koncertekkel várják a látogatókat, de családi és gyermekprogramokat is szerveztek Hollókőn.

A pénteki, ingyenes napon kézműves kirakodóvásár lesz a Petőfi úton, tojásfestés több helyszínen, a Látogatóházban archív képeket és régi hollókői filmeket vetítenek, és felelevenítik a böjti szokásokat a nagypénteki liturgia előtt.

Szombaton gasztronómiai és hagyományőrző programok várják az érdeklődőket az Ófalu udvaraiban: kereplőzés, a népi élet bemutatása, tánctanítás a Nógrád Táncegyüttessel, karikázó és népviseletes életkép a Hollókői Néptáncegyüttessel, szilvásgombócfőzés a Kétbodonyi Hagyományőrzőkkel. A nagyszínpadon este a Keleti Szél zenekar ad koncertet.

A vasárnap húsvéti szentmisével és feltámadási körmenettel kezdődik, majd jön a locsolkodás a templomnál és az alsó kútnál. A színpadon a Hollókő Táncegyüttes és a hollókői citerások húsvéti műsora nyitja meg az ünnepi programot, fellép többek között a Fonó Néptáncegyüttes és a Nógrád Táncegyüttes, a Pásztói Folk Band, valamint népzenei koncertet ad a Dűvő Zenekar.

Húsvéthétfőn is lesz szentmise, locsolkodás, számos folklórprogram, a vendégek belehallgathatnak Bukovics János palóc mesemondó meséibe is. Mások mellett színpadra lép a Muzsla Néptáncegyüttes, valamint a Magyar Banda Hegedűs Bori és Causanella Izabella énekesnőkkel.

Ünnepi programok Zengővárkonyban

Folklórműsorokkal, tojásfestő, -díszítő és -patkoló bemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal várja az érdeklődőket a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum március 24. és április 1. között. A virágvasárnaptól húsvéthétfőig tartó programok keretében hétfőtől szombatig - egyebek mellett -tojásírással, -karcolással és -patkolással, valamint a magrátétes tojásdíszítéssel ismerkedhetnek meg a látogatók délelőtt tíz órától a baranyai faluban - közölte Nienhaus Rózsa, a múzeum vezetője, hozzáfűzve: a gyerekeket már március 24-i megnyitón, majd azt április 1-jéig minden nap népi játékok várják. A virágvasárnapi megnyitón Borsós István tárogatóművész lép fel, majd kisgyerekek adnak elő folklórműsort, s kezdetét veszi az országos ifjúsági tojásíró verseny, amelyet követően az eredményeket is kihirdetik.

Hétfőtől szombatig a helyi Német házban délelőtt tíz órától tartják a tojásdíszítő bemutatókat, március 28-án, csütörtökön pedig Tüskés Tünde szalmafonó művész segítségével húsvéti díszeket is készíthetnek az érdeklődők.

Nagypénteken a helyi tojásmívesek állnak munkába, hogy elkészítsék az idei tojásokat, míg húsvétvasárnap faluszerte hímestojás-keresés veszi kezdetét már reggel kilenctől, majd hétfőn délelőtt a zengővárkonyi hagyományőrző egyesület tart locsolóműsort a tojásmúzeum előtt. Nienhaus Rózsa közölte, hogy virágvasárnap és húsvéthétfő között folyamatosan látogatható a Míves Tojás Múzeum egyedülálló gyűjteménye, a Szalma-kincs-tár gyűjteménye és a zengővárkonyi tájház.

A Míves Tojás Múzeum egyedülálló gyűjteményét 2000-ben a zengővárkonyi tájház pajtájában nyitották meg. A gyűjtemény mintegy 2400 kiállított és további 2100, tárlókban őrzött darabot tartalmaz.

Az intézmény anyagának különleges darabjai közé tartoznak az úgynevezett utaveszett, a huculmintás, a karcolt, a bőcsi írott, a viaszlevonatos, a temperával festett, a patkolt, a mag- és szalmarátétes és a dróttal díszített tojások is. A múzeumot évente több mint tízezren keresik fel; Magyarország mellett számos európai országból, valamint Ausztráliából, Afrikából, Kanadából, Japánból, Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is volt már látogatója az intézménynek. A Míves Tojás Múzeummal és a húsvétváró programokkal, valamint az országos ifjúsági tojásfestő verseny részleteivel kapcsolatban további információk olvashatók a tojasmuzeum.hu honlapon és a Míves Tojás Múzeum Zengővárkony Facebook-oldalon.

Húsvét Kéthelyen 2024-ben

Idén is több ezer festett tojás díszíti a Kéthely központjában állított tojásfát. Az egyedi és gazdag húsvéti dekorációt elősször 2015-ben készítették el, melyből hagyomány lett. 2017-ben készült el az óriástojás a dekoráció részeként, és azóta is folyamatosan bővült a dekoráció új elemekkel.

2024-ben a dekorációt március 18-án kezdték el készíteni, néhány napot vesz idénybe a díszítés, és a tervek szerint április végéig tekinthető meg. A Tavi TV videójában már látható is a kész dekoráció.

Palóc Húsvét a Füleki Várban

Húsvéthétfőn immár 17. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban, ahol a látogatók kipróbálhatják az íjászatot, vagy húsvéti figurákat is készíthetnek - közölte a szervező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója hétfőn. Tóth Éva tájékoztatása szerint az érdeklődők a várudvaron kézművesek segítségével próbálhatják ki a tojásdíszítés különböző technikáit, elsajátíthatják a mézeskalács-díszítés alapjait, és gyékényből húsvéti figurákat készíthetnek.

A kézműves foglalkozásokon kívül lesz a várudvaron lovagoltatás, íjászat, báránysütés és ételszentelés is. A várudvarban és a Várfelső utcában zajló kirakodóvásár délelőtt 10 órakor veszi kezdetét. A szabadtéri színpadon népművészeti műsor várja a látogatókat a szécsényi Palóc Néptáncegyüttes, a bozitai Dubkácik Hagyományőrző Együttes, valamint Agócs Gergely és népzenei társulata részvételével. A helyi együtteseket a Foncsik Énekegyüttes, a Jánosík Gyermek-néptáncegyüttes és a Szederinke Gyermek-néptáncegyüttes képviseli.
A rendezvényen közreműködik a Motolla Kézműves Baráti Kör, a Füleki Farkasok, a Szabad vágta PT, a BANYA-társulat, a Defensores történelmi csoport és a Füleki Római Katolikus Plébánia.

Az esemény partnerei a Füleki Vármúzeum, a Közhasznú Szolgáltatások, a Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Füleki Polgárőrség. A húsvéti program résztvevői megtekinthetik a vármúzeum állandó kiállításait és időszaki tárlatát is, a várbelépő értékű jegy a várba és a rendezvényre is érvényes. Kedvezőtlen időjárás esetén a koncerteket a Füleki Városi Művelődési Központban rendezik meg.

Húsvéti hagyományok Ópusztaszeren

Páratlan húsvéti hangulattal, változatos programokkal: látványos locsolkodással, tojásfestéssel, muzsikaszóval, kézműves foglalkozásokkal és néptánccal vár minden látogatót az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark március 31-én, "rügyfakasztó vasárnap" és április 1-jén "vízbevető hétfőn" - közölte Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője. A szakember elmondta, az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvénye kicsiknek és nagyoknak is kellemes kikapcsolódást ígér, felejthetetlen környezetben.

A tavasz köszöntéseként húsvét vasárnap a skanzenben, a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör udvarán kemencés finomságok sülnek, a Szegedi tanyánál pedig a tojáskeresésbe kapcsolódhatnak be a gyerekek. Az iparos műhelyek melletti területen népi gyerekjátszó fogadja a legkisebbeket, a látogatók megismerhetik a húsvéti tojásfestés praktikáit, és egy húsvéti ismeretterjesztő játék részesei is lehetnek. A Nomád parkban íjásztatás várja a vendégeket, kora délután pedig lovasbemutatót tartanak.

Húsvét hétfőn a skanzen utcáján sétálva, a portákra betérve kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni. A Szeged-alsóvárosi portán interaktív viseletbemutató és játszóház fogadja az érkezőket, a gyerekek a kézműves foglalkozásokon apróbb ajándékokat is készíthetnek. A Borica táncegyüttes és a Hatetudnád Tánctanoda tagjai néptáncbemutatót tartanak, amihez a látogatók is csatlakozhatnak, a talpalávalóról Mester László zenekara gondoskodik.

Délelőtt tojást kereshetnek a gyerekek a skanzenben, ahol a déli harangszó után az Ányási kápolnánál Antal Imre plébános a hagyományoknak megfelelően megszenteli a kalácsot, a sonkát és a tojást. Ezt az ünnep leglátványosabb eleme, a húsvéti locsolkodás követi, a viseletbe öltözött legények vizes vödröket ragadnak, és felkeresik a skanzen házainál a lányokat. A programok sorát délután Berta János vándorkomédiás előadása zárja.

Húsvéthétfő a pécsi kultnegyedben

Egyebek mellett tojáskereső detektívjátékkal, kézműves húsvéti játszóházzal és Gryllus Vilmos koncertjével is várják a gyerekeket és szüleiket húsvéthétfőn a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. Az intézményt üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) közleménye szerint április 1-jén reggel Ringató gyerekkoncerttel indulnak az ünnepi programok. A rendezvényt "hangszersimogató" egészít ki, így a kicsik kötetlen formában barátkozhatnak a hangszerekkel.

Ezután Csernik Pál Szende erdélyi népi mesemondó történeteit hallgathatják meg az - elsősorban óvodás és kisiskolás korú - érdeklődők, majd tojáskereső detektívjáték keretében a húsvéti nyúl nyomába eredhetnek a gyerekek. Délután kézműves foglalkozások lesznek Varga-Mohácsi Tímea kézműves játszóházvezető segítségével, majd a Lajtorja gyerekzenekar, utána pedig Gryllus Vilmos tavaszköszöntő koncertje hallható.
A napot a Tavaszi daloskönyv című gyerekkoncert zárja. A rendezvényről további részletek olvashatók a www.zsolnaynegyed.hu oldalon, ahol a tojáskereső játékra is lehet regisztrálni.

Húsvétváró programok a Pesti Vigadóban

Húsvéti kézműves-foglalkozások, húsvéti és nagyböjti népénekek, játék, cirkuszművészeti workshop és táncház is várja az érdeklődőket csaknem 160 művész közreműködésével szombaton és vasárnap Budapesten, a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, az Essentia Artis programsorozat részeként. A második alkalommal megvalósuló Essentia Artis programsorozat első, FolkulTúra - Kalandozás a népművészet világában című tematikus napján a népművészet áll az események középpontjában - közölte az MMA.

Trungel Aranka, a népművészet ifjú mesterének húsvét- és tavaszváró kézműves-foglalkozásán a résztvevők megismerkedhetnek a húsvéti hagyományokkal és a népi technikákkal. Nagyböjti és húsvéti népénekekkel és népzsolozsmával eleveníti fel az ünnepek hangulatát Medgyesy-Schmikli Norbert teológus. Török Máté zenés könyvbemutatóján részt vesz többek között Dévai Nagy Kamilla, a Kaláka együttes (Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs) és Sebő Ferenc. A szombati nap zárásaként élő zenés táncházat tart a Góbé Folkside, a tánctanítást Berecz István néptáncos vezeti.

Vasárnap SzínpadOn - Reflektorfényben a színház-, cirkusz- és filmművészet címmel cirkuszművészeti workshopok várják a gyerekeket. Egyed Brigitta színész bohócjelenettel készül: a résztvevők próbára tehetik ügyességüket vagy az akrobatákhoz hasonlóan fejleszthetik egyensúlyérzéküket.

Szinkronszínészként is kipróbálhatja magát a közönség B. Nagy Ervin "CSEREBOGARAK" - Animációs történetek magyar bajnokokról című filmjeinek segítségével. Találkozni lehet Kiss Gergely olimpiai bajnok magyar vízilabdázóval, aki a művészet és a sport kapcsolatáról, valamint a készülő Kemény legények című dokumentumfilm aktuális epizódjának érdekességeiről is mesél majd.

A nap folyamán látható lesz a magyar származású William Fox és Adolph Zukor személyes történetét bemutató rövidfilm, amely a nézőket visszarepíti a századfordulós Európába és az Egyesült Államokba, megidézve Hollywood hős- és aranykorát.

Csuja László Allegro című munkája leplezi a nők tárgyiasítását a divatiparban. Az ötperces filmvetítést követően az alkotó közreműködésével szó lesz az elmúlt 150 év szépségideáljairól, illetve a mesterség és a művészet viszonyáról. A nap végén a II. világháború alatt embereket mentő katolikus papnövendék, Baranski Tibor életéről szóló dokumentumfilmet láthat a közönség. A programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.

Húsvéti Kenyérlelke Fesztivál a Fény utcai piacon

Húsvéti Kenyérlelke Fesztivált rendeznek vasárnap délelőtt 10 órától a fővárosi Fény utcai piac közösségi terében. Az ingyenes fesztiválon számos ismert pékség mutatkozik be a közönségnek, de lesznek kistermelők, tartanak kalács-workshopokat és az érdeklődők válogathatnak a minőségi sonkák között is - közölte a II. kerületi Polgármesteri Hivatal. Mint írták, a szervezők célja összehozni a kenyér szerelmeseit, hogy az emberek kicserélhessék tapasztalataikat, megoszthassák másokkal egyedi fortélyaikat, vagy csak nézelődjenek, kóstolgassanak. A szervezők szeretnék visszaemelni a köztudatba az igazi kenyérsütés fogalmát, készítésének változatait, eredeti ízeit és magyar hagyományát.

A rendezvényen a főszerepet a kenyér, a kalács és egyéb péksütemények mellett a közelgő húsvét okán a sonka kapja, de a tojás is szerepet kap, valamint kézművesek sora vonultatja fel termékeit. A húsvéti kalácsversenyre bárki nevezhet saját kalácsával, az indulókat ismert személyekből álló zsűri értékeli: Szabadfi Szabolcs, azaz Szabi a Pék, Cseperkáló József, a Panelpék tulajdonosa és Ormós Gabriella pék, a Kovász Labor blog szerzője.
A zenei színpadon utcazenészek váltják egymást a nap során.