Elszámolták a rezsiemelést? Magyarok tízezreinek járhat vissza komolyabb pénz a szolgáltatótól

625 ezer forintos túlfizetést számoltak el a Pénzcentrum egyik olvasójának gázszámláján az évközi elszámoláskor. Mint kifejtette, átalányban (csúnyább nevén egyenletes részszámlázásban) fizetnek havonta fix összeget a gázért, az évközi elszámolást pedig azért küldte ki a szolgáltató, mert idő közben igényelték a többgenerációs házakra vonatkozó, kedvezményes gázmennyiséget, így eztán más összeget fognak fizetni. A rezsiemelés óta mostanáig valamivel több mint 120 ezret fizettek havonta, és ennek ellenére sem álltak át bediktálásra - gondolták, inkább egyenletesen fizetnek sokat, mint télen a fűtési időszakban mégtöbbet.

Az átalány összegéhez sem mertünk hozzányúlni, mert ugyan spóroltunk egész télen, de nem akartuk kockáztatni, hogy az éves leolvasás után is küldjék a különbözeti csekket. Mint látható, elég jól sikerült a takarékoskodás... Többször átszámoltuk, hozzáértővel is, ez bizony ennyi túlfizetés

- mesélte. És ki tudja, hányan lehetnek még hasonló cipőben. Arról ugyanis nincs hivatalos információ, hogy hány lakossági fogyasztó fizet átalányban a gázért, vonatkozó kérdésünkre az MVM nem válaszolt, így csak a háttérben megszólaló piaci forrásainkra tudtunk hagyatkozni.

A Pénzcentrum iparági forrásai szerint az ügyfelek több mint fele fizetheti havi átalányban a rezsit, sőt, volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki inkább 60 és 70 százalék közé tette ezt az arányt. Így már nagyjából ki lehet találni az átalányos ügyfelek számát, hiszen a kormány korábban azt közölte, hogy a gázellátásban 3,5 millió lakossági fogyasztó van, az áram esetében pedig 5,6 millió ez a szám.

Tehát a gáz esetében akár 2 milliónál is több olyan fogyasztó lehet, aki egyenletes részszámlázásban fizeti havonta a fix összegű csekkeket.

Balogh József energetikai szakértő is arra számít, az éves elszámolások idején tömeges jelenség lesz, hogy a fogyasztók százezres nagyságrendű túlfizetésről kapnak majd értesítést a szolgáltatótól.

Szerencsés együttállásról beszélhetünk, hiszen egyfelől 1901 óta ez volt a második legenyhébb tél, ami nagyban hozzájárult borzasztó alacsony téli fogyasztáshoz. Másfelől pedig végre beindultak a lakosságban azok az ösztönök, amelyeket az eredeti rezsicsökkentés kikapcsolt: miszerint, ha valami drága, akkor nem veszem meg

- magyarázta Balogh József, aki szerint ma már társasági téma lett, hogy ki hogyan tud takarékoskodni, a két tényező együtt azt eredményezte, hogy decemberben például országosan 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás.

Beindult egy olyan negatív spirál a fogyasztásban, aminek az lesz a vége, hogy százezres nagyságrendű lesz azon fogyasztók száma, akik túlfizették a számláikat az idei télen. Az elszámolási időszak viszont csak nyáron lesz, addig a szolgáltató megtartja ezt a pénzt, aminek az ügyfelek vélhetően nem fognak örülni

- mondta a szakértő.

És itt merül fel a vélhetően több tízezer magyart érintő kérdés: túlfizetés esetén mi érheti meg jobban, egyösszegben visszakérni a pénzt, vagy lefogyasztani azt? Balogh József az utóbbit tartja kedvezőbb döntésnek, de sokaknak nincs is más lehetősége:

ismerve azt a magyar mentalitást, hogy ha egy kis pluszpénzhez jutunk, azonnal elköltjük - ahogy például a kiskereskedelmi forgalom is szárnyalt az SZJA-visszatérítések után -, én azt javasolnám, hogy akinek túlfizetése lesz, az inkább válassza azt, hogy abból egyenlítsék ki a következő számlákat. Érdemes a szolgáltató üzletszabályzatát is megnézni, mert nem mindenhol van lehetőség egyösszegben visszautaltatni a pénzt, csak lefogyasztani engedik

- hívta fel a figyelmet.

Sőt, abba is érdemes belegondolni, hogy gyakorlatilag mindenki pénzt bukik, akinek beragadt a pénze. Hiszen a horrorinfláció közepedte amióta befizették a fölöslegesen magas számlákat, azóta az összeg sokat veszített az értékéből.

Az inflációban is látszik az enyhe tél!

Tegnap tette közzé a KSH a friss inflációs adatsort, amely szerint a háztartási energia ára januárról februárra 2,0%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4%-kal kellett kevesebbet fizetni.

De hogy is lehet ez, ha idő közben nem változott sem a rezsicsökkentés szabályozása, sem a hatósági ár? Hát úgy, hogy a magyar lakosság kevesebbet fűtött, így pedig sok olyan háztartás férhetett bele a rezsicsökkentett árú kvótába, és vett olcsóbb gázt, aki egy átlagos télen túlfogyasztott volna.

A KSH ugyanis az aktuális inflációs adathoz mindig a két hónappal korábbi - azaz most a decemberi - energiahivatali gáz- és áramfogyasztási adatokat használja fel, mivel frissebb nem áll rendelkezésre az aktuális inflációszámításkor. A fogyasztási adatból a KSH a saját háztartási fogyasztási adatbázisa alapján kalkulálja ki, hogy átlagosan milyen áron juthattak hozzá a magyar háztartások a gázhoz és az áramhoz. 

Tényleg lejjebb mehetnek a lakossági rezsiárak?

Mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, a héten másfél éves mélypontra esett a földgáz tőzsdei ára, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy ennek fényében április végével csökkenhetnek-e az átlagfogyasztás feletti, "lakossági piaci árak".

A rendelet szerint április 30-ig kell felülvizsgálni ezeket az árakat, és én azt gondolom, hogy az MVM új vezetése és a minisztérium is azt fogja mondani, hogy itt a lehetőség arra, hogy az átlagfogyasztás feletti rezsiárakat csökkentsük. Véleményem szerint a mostani tarifákat meg lehetne felezni, de akár harmadolni is, viszont a kormányzat óvatosan fog hozzáállni a kérdéshez. Hiszen, ha valami váratlan történik a háborúban, például megsérül a Déli Áramlat gázvezeték, akkor hirtelen megint vissza kellene emelni az árat

- magyarázta Balogh József, aki úgy számol, hogy ha az általa említett mértékben nem is, de valamennyivel csökkenni fognak az átlagfogyasztás feletti rezsiárak április végével, mivel "látható a mozgástér". Emlékeztetett, hogy decemberben is volt egy felülvizsgálat a kérdésben, akkor az említett félelmek miatt nem nyúltak hozzájuk, pedig akkor is meglett volna erre a lehetőség a piaci árak alapján.

Címlapkép: Faludi Imre, MTI/MTVA