Magyarok tízezreinek állása szűnhet meg: mutatjuk a jövőt

Egyes elemzések, gondolatkísérletek szerint a következő években forradalmi változások söpörnek majd végig a nagyobb városokon. Nem lesznek dugók, ingyen fogunk telefonálni és még az általad hordott gatyát is más fogja használni, amikor neked nincs rá szükséged.

Ez most irreálisnak hangzik, pedig közelebb lehetünk hozzá, mint ahogy hinnénk. Az egyik előfeltétele a változásoknak, hogy sokkal olcsóbb legyen az energia, mint jelenleg. Erre mutatott be megoldást nemrég a Tesla gyár, amely eddig az elektromos autók tömeggyártásában számított úttörőnek, de most bejelentkezett az építőiparba is.

Ne verd be a szöget, mert megráz a fal

Először is, a gyártó bemutatott egy napelemrendszert, amivel a háztartások a jelenleginél hatékonyabban tudnák felhasználni a napenergiát, 

Ez csak részben oldaná meg a lakóépületek energiaellátását, hiszen míg a déli órákban lehet a legnagyobb hatásfokkal hasznosítani a napenergiát, addig az energiafogyasztásunk pont a reggeli és az esti órákban a legintenzívebb.

A Tesla erre válaszként korszerűsítette egy már meglévő termékét, melynek segítségével a falak helyére óriási akkumulátorok kerülnek. 

Természetesen nem csak a Tesla kísérletezik önfenntartó rendszerekkel, számos más megoldást is találunk ezen az innovatív piacon, elég csak a geotermikus energiát, azaz a Föld belső hőjét hasznosító házakra gondolnunk.

Mennyivel lesz olcsóbb az élet?

Az EDF Démász adatai szerint 2014-ben a szolgáltatási területükön 2001 kilowattóra volt az átlagos éves fogyasztás háztartásonként. Mivel napközben jellemzően 37 forint körüli összeget kell kifizetni a cég számára minden kilowattóra áramért, ezért az elosztói alapdíjjal együtt ez évente 76 ezer forinttal terheli meg a családi kasszát.

Mielőtt azonban bárki elindulna a kalapácsért, hogy a lakás egyik támfala helyén helyet szorítson a családi akkumulátornak, nem árt megjegyezni, hogy az Energiafal 2 névre hallgató termék ára közel 2 millió forint, ami minimum kétségessé teszi, hogy megéri-e rögtön beszerelni.

A megtérülési számításokat tovább bonyolítja, hogy a napelemcserép árát még nem hozták nyilvánosságra, de a lényeg az, hogy az energia szempontból önellátó építészet nem tartozik többé a tudományos fantasztikus kategóriába.

Autód sem lesz

Egy másik terület, amely óriási átalakulás előtt áll, az a már felszínesen érintett közlekedés. Nemcsak az elektromos árammal (tehát benzin nélkül) hajtott autók számának radikális emelkedésével kell ugyanis számolni. A sofőr nélküli autók elterjedésének és az intelligens közlekedési rendszereknek köszönhetően ugyanis olcsóvá és biztonságossá válik a városon belüli autózás. Ennek köszönhetően, attól, hogy autóvál jár majd valaki, nem lesz szüksége gépjármű-felelősségbiztosításra sem, amivel 20 ezer forinttal csökkenhet majd egy mai autós éves kiadása.

Ha már vezetni úgysem kell, akkor a felszabaduló időben lehet majd telefonálni, amiért ráadásul lehet, hogy semennyit sem kell majd fizetni. Az ingyenes levelezőrendszerek mintájára létrejöhetnek olyan mobiltelefon szolgáltatások is, melyek azért cserébe, hogy belehallgathatnak hívásainkba, ingyenes telefonálást biztosítanak majd. Az így megszerzett adatokat persze arra használhatják majd, hogy személyre szabott hirdetéseket juttassanak el hozzánk.

Jelenleg egyébként Magyarországon meglehetősen sokat költünk kommunikációra.

Egy átlagos magyar előfizetéses (tehát nem feltöltőkártyás) mobiltelefonnal rendelkező ügyfél 202 percet telefonál és 17 db SMS-t küld havonta, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint. 

A szolgáltatók által korábban kritizált átlagos havi költségmutató szerint ez havonta 

• 5 624 és 30 923 forint közötti összegbe kerül, ha Telekomos, 

• 6 656 és 19 177 forint között összegbe, ha Telenoros és 

• 6 090 és 31 090 forint közötti összegbe, ha Vodafone-os 

szerződésed van.

Vásárlás helyett alkalmi bérlés

Ha olcsóbb lesz a közlekedés, vele együtt töredékére esik a szállítás díja, ráadásul a kommunikációért sem kell majd sokat fizetni, akkor karnyújtásnyira kerül egy olyan világ, amelyben a napi használati tárgyainkon kívül nem is lesz tárgyi tulajdonunk. Ha ugyanis szükségünk lesz mondjuk egy tésztakelesztő gépre, akkor majd házhoz szállíttatunk egyet arra az időszakra, amikor használnánk azt. Ebből a modellből eredően nem a szekrényben porosodva várnák meg életciklusuk végét a konyhai robotgépek, hanem állandó használatban töltenék mindennapjaikat.

Az pedig szintén nem tűnik elrugaszkodott gondolatnak, hogy akár a ruhákra is kiterjedjen a rendszer. Ennek köszönhetően nem csak havonta néhányszor hordanád ugyanazt az inget, hanem más is használhatná, amikor neked nincs rá szükséged.

Tudsz adatot elemezni?

Előfeltétele annak, hogy ezek a változások végbemehessenek, hogy elképesztő mennyiségű adatra álljon rendelkezésünkre a mindennapi életről. Ahhoz, hogy önvezető autók rendszere válthassa a taxishiénákat és a ma még dugókban veszteglő városi autósokat, elengedhetetlen tudni, hogy mikor, mennyi autóra van szükség az utakon, és azoknak milyen útvonalat kell majd bejárniuk.

Az Über például tökéletes és hiánypótló lett volna arra, hogy Budapestről elérhetővé váljanak ilyen típusú adatok. Pittsburghben már szolgálatba is állt a cég első önvezető autója.

Az adatokat azonban nemcsak előállítani, hanem elemezni is tudni kell majd. Ez visszatükröződik a Világgazdasági Fórum, munkák jövőjéről készült tanulmányában is. E szerint a tanulmány szerint adatelemzőkre és értékesítési tanácsadókra fog leginkább megnőni a kereslet a munkaerőpiacon.

A vizsgált országokban egyébként már 2020-ig 7,1 millió állás fog megszűnni olyan piaci folyamatoknak köszönhetően, melyek felborítják az adott iparra addig jellemző üzleti berendezkedést.

A folyamat legnagyobb vesztesei az adminisztrációs munkát végző irodai alkalmazottak lesznek, körükben 4,8 millió állás szűnhet meg. A helyzetet némileg enyhíteni fogja, hogy több 

• operációs szakemberre,

• matematikusra és 

• információs technológiával 

foglalkozó szakemberre lesz szükség, de az egyenleg így is erősen negatív. A leírt piaci folyamatok miatt összesen ötmillió állással lesz kevesebb a vizsgált országok körében.

A számok láttán nem kell nagyon megijedni, mert a tanulmányban megkérdezett, személyzeti politikáért felelős vezetők kétharmada (65 százaléka) állította, hangsúlyt fognak helyezni arra, hogy átképezzék azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkája fölöslegessé válik.

József Attila összes kívülről megvan?

A tanulmány szerint a következő évek nemcsak a versenyszektor vezetői számára okoznak majd fejtörést, hanem az oktatási szakembereket is jelentős kihívás elé állítják majd. Az általános iskolai tanulmányaikat most megkezdő gyermekek 65 százalékának ugyanis várhatóan olyan munkája lesz, amiről még semmit nem tudunk, mivel a munka maga még nem létezik.

Ennek megfelelően érdemes lenne támogatni az élethosszig tartó tanulást illetve lexikális tudás helyett, legalább részben, képességekkel felruházni az oktatásba most belépő gyermekeket.

Bonyolultabbá teszi Magyarország vonatkozásában a képet, hogy az Über példáján okulva, nem Budapest lesz az elsődleges célpontja azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szolgáltatásaikkal forradalmasítanak (felforgatnak) iparágakat. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy nem akarnak megfelelni egy olyan szabályozási környezetnek, amely pont abban akadályozza meg őket, hogy megújítsák az elavult iparágakat.

A jövőről írni természetesen mindig lehetőséget teremt arra, hogy semmi ne jöjjön be abból, amit most leírtunk, de a közlekedés, az energiaszektor és a kommunikáció megújulása bizonyos, hogy jelentős változásokat fog okozni az emberek életében.